Richterjeszkedés

Létezik Magyarországon egy termék, amelynek ára versenypiaci körülmények között jó ideig alig változott, majd az idén kilenc hónap alatt 42 százalékkal esett. Ez a Richter vérnyomáscsökkentő gyógyszere, amelynek kapcsán joggal vetődhet fel a kérdés: mekkora volt korábban a profittartalma, ha így is megéri eladni? Nos, így már gyakorlatilag nem éri meg eladni, a cég ugyanis a számára kedvezőtlen szabályozás miatt csupán azért ment le erre a szintre, hogy a gyógyszer még az államilag támogatott körben (vagyis a piacon) maradhasson. Nyeresége azonban már vajmi kevés lehet.

A Richter az öt vezető termékénél 17-42 százalékos árcsökkentésre kényszerült az idén a gyógyszer-gazdaságossági törvény különböző intézkedéseinek következtében. (Mivel a termékek állami támogatásának mértéke is mérséklődött, ez nem jár feltétlenül a patikai ár zuhanásával.) A jelenlegi rendszer ugyanis a Richter fő piacának számító generikus készítmények szegmensében a nagyon olcsó, lényegében marketingtámogatás nélkül forgalmazott szerek felírásának kedvez, és negyedévenként ezekkel kényszeríti folyamatos árversenyre a társaság magasabb költséggel piacon lévő, márkával rendelkező szereit. Míg korábban Magyarországon az egymással egyenértékű generikus gyógyszerek gyártói elsősorban a marketingben versenyeztek egymással, az új szabályozás miatt most pusztán a termelői ár dönti el, hogy az orvosokat mely szerek felírására ösztönzik, már-már csaknem kötelezik. Ehhez járult még, hogy a változások a teljes piaci forgalom eséséhez is vezettek, vagyis a Richternek kevesebb eladott gyógyszeren keletkezik a jóval alacsonyabb haszna. Ez a probléma egyébként minden „márkás generikus” céget érint, de a Richter és az Egis esetében igazán látványos, mivel a tőzsdei jelenlét miatt számaik nyilvánosak, jól követhetőek.

A nem konszolidált adatok szerint az év első kilenc hónapjában éves szinten 14,2 százalékkal esett vissza a Richter hazai árbevétele és összesített profitjának közel 40 százaléka elolvadt. Ezért létfontosságú, hogy a magyar piaci függőségét a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. A szabályozói változások így kényszerítették a társaságot (az eredetileg talán csak későbbre tervezett) kelet-európai expanzióra.

MÉRETNÖVELÉS. A lengyel Polpharma és az orosz Akhirin gyógyszergyártók minap bejelentett részvénycserés megszerzését (az üzlet részleteit lásd külön) üdvözölte a piac. Az elemzők osztják a cégvezetés várakozásait, amely szerint a lépés hosszabb távon érdemi hatékonyságnövekedést hoz. „Lengyelországban normális a piaci helyzet, az erős márkáinknak jó esélye van a fejlődésre” – mondta a Figyelő kérdésére Bogsch Erik vezérigazgató. Vagyis a lengyel szabályozás a magyarral ellentétben nem preferálja ennyire végletesen az árversenyt, teret hagy a marketingversenynek is, és a Richter-Polpharma kettősnek ez kedvez. Ezen felül a nagyobb méretből adódó előnyöket is ki tudják használni, például előnyösebb tárgyalási pozícióba kerülnek, ha egy másik gyártó termékének kelet-európai bevezetésére próbálnak licencet szerezni. További előnyök származnak az alapanyag-beszerzések és a gyártás várható összehangolásából, de természetesen a Richter a Polpharma révén „megveszi” a lengyel piac jókora részét is, s a második legnagyobb szereplővé válik. Lengyelországban az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás körülbelül fele a magyarországinak, bőven van tehát tere a növekedésnek. Ráadásul sokkal nagyobb a piac: 38 millió lakosú országról van szó, ahol a gyógyszerforgalom évente átlagosan 7 százalékkal nő (ez nálunk jelenleg csökken).

A „menekülést” mi sem jelzi jobban, minthogy a Richter az idei első fél évben árbevételének 22 százalékát szerezte Magyarországon, ám ha a Polpharma már a csoport tagja lett volna, akkor az arány csak 17 százalék lenne. Mivel a cég várhatóan kifejezetten arra fog törekedni, hogy a profittermelésre számára alkalmatlan magyar piac helyett más országokra koncentrálja erőit, az arány biztosan csökkenni fog.

A terjeszkedéssel a Richter növeli a méretét, és ennek következtében javítja a hatékonyságát, de megmarad kelet-európai, márkás generikus termékeket gyártó gyógyszercégnek. Vagyis nem lesznek olcsóbbak a gyógyszerei a nagyon alacsony gyártási költséggel (például a Távol-Keleten) készülő, vagy marketinggel lényegében nem támogatott (akár európai) generikus készítményeknél. Ezt az alapproblémát egyelőre nem oldotta meg a társaság, de a jelenlegi lépésekkel időt kap, és méreténél fogva jobb pozíciót foghat a versenytársakkal szemben. Ám továbbra is ki van téve annak, hogy a kulcspiacain (most már Lengyelországban és Oroszországban) melyik típusú gyógyszert preferálja az állami támogatás rendszere. Ha ugyanis egy adott országban (a magyarhoz hasonlóan) az államháztartási hiány lefaragása érdekében a fiskális szempontok kerülnek előtérbe, akkor az intézkedések az állami gyógyszerkiadások megfogását célozzák. Ez pedig nem kedvezne a Richternek, igaz, Lengyelországban és Oroszországban egyelőre nincs szó hasonló lépésekről.