A főváros és az ország útjainak többségén konyhasót használnak jégmentesítésre, ami környezetvédelmi szempontból a legrosszabb megoldás – mondta el a FigyelőNetnek Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti tanácsadó irodájának vezetője. A só károsítja az útburkolatot, a gépkocsikat és az út menti növényzetet is.
Felhalmozódik
Felhalmozódik a talajban, Budapest egyes részein például köbméterenként egy kilogramm sót mutattak ki a földben, ami lehetetlenné teszi a növényzet megtelepedését. Hiába cserélik ki a talajt a főváros egyes parkjaiban vagy a járdák szélére ültetett fák alatt, a növény gyökere egy-két év alatt kinövi a friss földet, és a sós réteggel találkozva elpusztul. A só nem csak a növényeket károsítja, a sózott járdán sétáltatott kutyák talpát is szétmarja.
A legrosszabb módszert használjuk? (forrás:MTI)
A szakember szerint egy fa újratelepítésére és a földcserére költött pénzből több kilométernyi utat lehetne csúszásmentessé tenni – más módszerekkel. A sót ma csupán kiemelt természetvédelmi területeken, a hidakon és néhány vidéki városban váltják ki más anyaggal. Szlovákiában például apró kavicsot, kőzettörmeléket, fűrészport szórnak a jeges utakra, amit tavasszal eltakarítanak onnan.
Magyar találmány
Megfelelő csúszásgátló a kálium-klorid is, amelynek kisebb a korróziós hatása, és kevésbé bántja a növényeket. Hátránya, hogy „savanyítja”, azaz savassá teszi a talajt. A só lehetséges alternatívája a karbamid is, valójában egy nitrogénes műtrágya, amit bomlásgátló anyaggal kell összekeverni, mert a szabad levegőn ammóniagáz formájában hamar elpárolog.
A karbamid mellett szól még, hogy míg a sózott útfelületre –7 Celsius-fokon már ráfagy a víz, a nitrogéntartalmú anyag –20 fokig jégmentesen tartja a felületet – emeli ki a szakértő. Síkosságmentesítő anyagként használható még az alkoholgyártásból visszamaradó vinasz, és a Svédországban bevált magyar találmány, a transheat nevű anyag is.
Az öreg autókat joggal féltjük
A modern autóknál jellemzően nem okozhat problémát a sózás miatti alvázkorrózió. A járművek korrózióvédelme ugyanis mára megoldottá vált. A régebbi kocsiknál viszont a maró sózás hamar kikezdheti a karosszériát, így érdemes egy alvázápolásra elvinni a kocsit tél előtt. Emellett télen mosatni is gyakrabban ajánlott, körülbelül 2 hetenként.
A karosszéria leginkább természetesen a sárvédőívnél van kitéve a roncsoló hatásoknak, ezért legelőször itt kezdődik meg a korrózió. A már eleve hólyagos, korrodált sárvédők egy tél alatt is jelentősen továbbrozsdásodnak, ha ez megtörténik ezeket érdemes kicseréltetni minél hamarabb.
