A GKI pénteki budapesti konferenciáján Vértes András elmondta: az ez évi igen alacsony gazdasági bővülési mértéket nem kis részben az aszály idézte elő, másrészt a közszolgáltatások visszafogása. A nyári aszály miatt a magyar mezőgazdaság által előállított bruttó érték várhatóan 15 százalékkal csökken, ami az ország GDP bővülésének mértékét 0,5 százalékkal csökkenti, a kiigazítások miatt a közszolgáltatások visszafogása pedig további 1 százalékpont körüli értékkel rontja a magyar GDP növekedési rátáját.
Ha a negatív tendenciáktól megtisztított növekedést vesszük, akkor ez az úgynevezett „magnövekedés” 3,3 százalék körüli lehetne az idén az országban – fogalmazott. Az infláció várhatóan ez évben és jövőre is magasabb lesz a vártnál, idén vélhetően éves szinten 7,9 százalékot ér el.
Surányi: az alacsony inflációt organikus módon kell elérni
Nyitott, kis gazdaságokban az inflációs célkövető rendszer blöff – jelentette ki Surányi György, az Intesa Sanpaolo regionális igazgatója a GKI Gazdaságkutató Zrt. által rendezett pénteki budapesti konferencián.
Nem adottak a feltételek Magyarországon az inflációs célkövető rendszer alkalmazására, mert egyebek között hiányzik a stabil és hiteles intézményi rendszer – magyarázta a jegybank volt elnöke, a Corvinus Egyetem és a CEU professzora, aki úgy vélte, hogy átalakuló, felzárkózó gazdaságokban a monetáris transzmisszió nem képes jól működni.
Mindenki alacsony inflációt szeretne, ami természetes, de Magyarországon a kormány és a jegybank is voluntarista módon, azaz a közgazdasági törvényeket figyelmen kívül hagyva törekszik elérni a kívánt inflációs célt – fogalmazott Surányi György. Véleménye szerint az alacsony inflációnak organikus módon kell létrejönnie.
Matolcsy: felzárkózási válság
Matolcsy György volt gazdasági miniszter szerint az ország felzárkózási válságot él napjainkban, „alagútból alagútba halad”, ez a fejlődési vonal akár 15 évre is prognosztizálható, ha nem tesznek valamit sürgősen az ország gazdaságpolitikájában.
A volt miniszter a GKI Gazdaságkutató Zrt. pénteki budapesti konferenciáján kijelentette: így súlyosan lemaradhat Magyarország közép-kelet-európai versenytársai. Az ország 1992 és 2002 között gyors felzárkózási szakaszt élt át, azóta egyre inkább lemarad kelet-európai versenytársaitól.
Matolcsy szerint az 1997-2001. közötti „boldog békeidő”, az egyensúlyőrző gazdasági növekedés után az akkor távozó kormány választási költségvetést állított össze, majd az új kormány a „fék helyett a gázra lépet”. Így odaveszett az egyensúlyőrző gazdasági fejlődés. Azóta a kormányzat 10-15 alapvető gazdaságpolitikai „szarvashibát” követett el. Ezek vezették az országot egyfajta foglalkoztatási, adósság-, humánerőforrás-, politikai és a tőkecsapdába.
