Mindössze évi 8900 eurót (körülbelül 2,2 millió forintot) vár el egy átlagos magyar közgazdászhallgató, ha első fizetéséről kérdezik – derül ki a European Student Barometer diákfelméréséből. A Trendence európai közvélemény-kutató cég évről évre elkészíti felmérését a kontinens végzős műszaki és közgazdász diákjainak körében, amellyel munkalehetőségeikről és várakozásaikról kíván képet alkotni. Magyar diákokat az idén először vontak be, és – mint ezt a kizárólag a Figyelőnek elküldött eredmények mutatják – ők a pesszimista vonalat erősítették. Nem elég, hogy a legkevesebb fizetést várják el, de több mint harmaduk szerint nehéz is lesz munkát találni.
SÖTÉT KÉP. A magyarországi helyzet más közép-és kelet-európai országoknál is sötétebb képet mutat. A lengyel végzős közgazdászoknak például mindössze 8 százaléka vár komolyabb nehézségeket a munkakeresésben, sőt első fizetésüket is 4 ezer euróval (körülbelül 1 millió forinttal) magasabbra taksálják magyar társaiknál. A régióból még Csehország szerepelt a felmérésben; az ottani diákok a lengyelekhez hasonlóan ítélik meg lehetőségeiket, de fizetési igényük „csak” 2,5 ezer euróval (mintegy 630 ezer forinttal) magasabb a magyarokénál. A felmérésbe egyébként a tavalyi 14 ország mellé a fentieken kívül még Ausztriát vonták be újonnan az idén.
Rajz: Szántói Krisztián
A közép és kelet-európai országok gazdasági helyzetéből fakadó különbségek egyértelműen megmutatkoztak. Elég csak a magyarok már említett alacsony fizetési várakozásainak és a dánok 45 ezer eurós kezdőfizetésének összevetése. Ám szakértők szerint a magyar diákok még így is felülértékelik tudásukat. Fizetési igényük sem mindig reális, mivel manapság a pályakezdők is a hátrányos helyzetű munkavállalók sorába süllyedtek, értékük meg sem közelíti az 1990-es évek elején tapasztaltat. Említésre méltó még hazánk fiataljainak mobilitási hajlandósága. Meike Wacker, a kutatást végző cég pr vezetője szerint érdekes adat, hogy a magyar leendő közgazdászok háromnegyedének vonzó egy külföldi munkalehetőség, de amikor arról van szó, hogy tényleg elhagynák-e az országot, a lendület visszaesik, és csak 29 százalékuk vállalkozna arra, hogy bárhová elmegy. A mérnökök ilyen szempontból bátrabbak – 35 százalékuk akárhová elköltözne egy jó munka kedvéért. (A mobilitási adatok meglepetése, hogy a holland közgazdászok több mint 40 százaléka egy tapodtat sem mozdulna lakóhelyéről – náluk is a mérnökök bizonyultak vállalkozóbb kedvűnek.) Jellemző még az itthoni diákokra, hogy a külföldiekhez képest sokkal jobban preferálják az íróasztalhoz kötött munkát, mint a házon kívüli tevékenységgel járó, utazós pozíciókat.
Az iparágak népszerűségét tekintve a felmérés további érdekességekkel szolgál. A néhány éve még sztárszakmának tartott marketing most nulla százalékos népszerűségi eredménnyel végzett a közgazdászok körében, hasonlóan a médiakarrierhez. A telekommunikáció sem sikeres a maga 2 százalékos eredményével.
A majdnem ötezer elemű felmérés szerves részét képezte egy, a cégek számára általában sosem kielégítő eredményt hozó, vállalati népszerűségi rangsor. A mérnök- és közgazdászhallgatóknak egy több mint 100 céget tartalmazó listából kellett kiválasztaniuk azokat, amelyeknél szívesen dolgoznának a jövőben. (Ezen egyelőre nem szerepeltek magyar cégnevek, ám a Trendence módszere az, hogy ha egyet-egyet spontán módon sokan említenek meg, akkor azt a következő évben felveszik az alaplistára.) A mérnökök esetében az európai és a magyar sorrendben kisebb eltérésekkel ugyan, de ugyanazon cégek követik egymást az első húsz helyen; itthon a BMW, a Nokia és az IBM; teljes Európát tekintve az IBM, a Microsoft és a BMW az első három helyezett.
MAGYAR KÜLÖNVÉLEMÉNY. Az érdekesség a közgazdászhallgatók rangsorát tekintve jön elő. Míg nálunk a British Airways megtalálható a top 10-ben, addig az európai rangsorban „csak” a 23. A négy nagy (Big Four) nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég tagjai pedig nálunk a középmezőnyben tanyáznak, miközben az európai rangsor szerint jóval népszerűbbek. Utóbbiban a KPMG végzett „legalul”, és ez a 11. helyet jelenti, míg itthon az Ernst & Young 20. helyezése a legelőkelőbb a Big Four körében. Magyari Andrea, a 29. helyre került itteni PricewaterhouseCoopers (PwC) hr vezetője igen meglepőnek érzi az eredményt, bár az nem érte teljesen váratlanul. „Ahány felmérés, annyi eredmény. Mi is voltunk már itthon végzett felmérésben nagyon jó helyen, azt hiszem, ez főleg a megkérdezettek körén múlik” – magyarázza Magyari. A hr vezető azonban hozzáteszi, hogy számukra továbbra is kiemelkedően fontos, hogy minél szélesebb körben megismertessék cégüket a diákokkal, különös hangsúlyt helyezve az általuk kínált karrierlehetőségekre.
A magyar közgazdászhallgatók válaszaiból szembetűnő, hogy a rangsor igen márkavezérelt. Ez abból is látszik, hogy a lista elején olyan nagy világmárkák tanyáznak, mint a Coca-Cola vagy a L’Oréal. Gion Gábor, a 39. helyre szorult Deloitte könyvvizsgáló partnere, aki a frissdiplomások toborzásért is felelős, szintén úgy véli, a választást valószínűleg nagyban befolyásolta a márkaismertség. Hozzáfűzi azonban, hogy a magyar felsőoktatási intézmények nem fordítanak kellő figyelmet a diákok karrierjére. „Az egy dolog, amikor egy hr-es egy egyetemen a karrierprogramjaikról előadást tartva próbál pozitív képet festeni saját cégéről, az pedig egészen más, amikor a diák a saját tanárától hall részletes, számára megbízhatóbb információkat egy-egy lehetőségről” – mutat rá a Deloitte partnere.
A magyar lista első helyén található Coca-Cola Magyarországot a válaszoló diákok több mint 27 százaléka megjelölte, mint potenciális munkahelyet. A céget természetesen segíti, hogy a világ egyik legismertebb márkája, így a diákok joggal feltételezhetnek jó karrierlehetőségeket. Pogány Éda vállalati kapcsolatokért felelős igazgató szerint azonban a vállalat tesz is azért, hogy a vonzó munkahely képe ne csak a márkaértéken alapuljon. „Igaz, a sok beérkező önéletrajznak köszönhetően nagyobb hálóval meríthetünk a jelentkezőkből, de emellett utánpótlásprogrammal, szakmai gyakorlati lehetőségekkel és erős egyetemi, főiskolai kapcsolatainkkal is ápoljuk a megszerzett helyünket.”
