A miniszterelnök ugyan „a parlamenti pártokkal szoros egyetértésben készült” törvénycsomagról beszél, ám a Fidesz szerint szó sincs erről.
A két nagy pártnak így roppant kellemetlen lesz, ha elmarad a megegyezés, igaz a magyar közéletben ennél sokkal kellemetlenebb dolgok is megtörténtek már súlyosabb politikai következmények nélkül. A kormánypártok számára azért lett volna fontos a megállapodás, mert megannyi be nem tartott, sőt, már eleve kozmetikázott számokkal megspékelt költségvetés után demonstrálni kellene a fiskális fegyelem iránti elkötelezettséget. Az ellenzékiek szintén érdekeltek voltak a megegyezésben; miután annyi éven át szapulták a baloldalt a laza költségvetési politika miatt, furcsán néz ki, ha nem mennek bele egy szigorúbb költségvetési politikát célzó megállapodásba. Egyelőre azonban úgy tűnik, a kétharmados többséget igénylő kérdésekben nincs egyetértés.
A kormány valószínűleg ragaszkodni fog az általa benyújtott törvényjavaslathoz, amely így – ha feles törvényként megszavazzák – legjobb esetben is egy fogatlan oroszlánt hoz létre a büdzsé feletti őrködés céljával. Félő ugyanis, hogy a javaslat által felállítani tervezett Törvényhozási Költségvetési Hivatalnak nem lesz igazán hatékony fegyvere, bár kétségtelen, hogy a korábbiaknál kellemetlenebb lesz az aktuális kormánypártoknak, ha osztogatni akarnak, mondjuk a választások előtt. A törvényhozás simán elfogadja majd az új szabályok szerint összeállított költségvetést, amit aztán, ha a politikai szűklátókörűség úgy hozza, el lehet majd úsztatni formális következmények nélkül, mint eddig. Amúgy a múltban sem a büdzsé megalkotásával volt a fő probléma, hanem azzal, hogy a kormánypártok nem tartották be a saját maguk által megszavazott törvényt.
Talán célszerűbb lett volna, ha a hivatalnak vétójogot adnak, és olyan jogosítvánnyal ruházzák fel, amellyel megbuktathat minden, a fegyelmezett költségvetési politika teljesítését veszélyeztető kezdeményezést. A mai magyar politikai osztály visszarettent ettől a valódi önkorlátozást jelentő gesztustól. Így a mintegy száz főt foglalkoztató, évi csaknem 2 milliárd forintba kerülő hivatal feladata leginkább a verbális intervenció lesz; az, hogy felhívja a figyelmet a költségvetési szigor megsértésére.
