Egyetértés alakult ki abban, hogy legyen egy visszatérítési rendszer olyan járművek esetére, amelyek után adót fizettek, és tartósan határon túl használják őket. E ponton azonban a visszaélések – kijátszhatóság, aránytalanság – lehetőségének megszüntetése ellen több miniszter szót emelt.
A gépkocsiadóztatás kérdéskörében abban ugyancsak egyetértettek, hogy legyen olyan a rendszer, amelyben a széndioxid-kibocsátás egy más – később pontosítandó – műszaki paraméter adódifferenciálási tételként jelenik meg.
Az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy a regisztrációs adó fokozatosan szűnjön meg, és épüljön be az üzemben tartási díjba, tükrözve a járművek károsanyag-kibocsátásának mértékét is.
Kedvezményes kulcsok
Az adókérdések között tárgyalták a pénzügyminiszterek kedden azt a témát, hogy maradhatnak-e az idén, illetve a jövő év végén megszüntetendő kedvezményes áfakulcsok Csehországban, Cipruson, Máltán, Lengyelországban és Szlovéniában bizonyos termékekre. Németország és Dánia már korábban jelezte, hogy ellenzi a hosszabbítást, nem kíván hozzájárulni újabb kivételezésekhez.
Kovács László az MTI-nek elmondta, a keddi felszólalók három delegáció kivételével egyetértettek ezzel az indoklással. Az úgynevezett áfacsomag keretében szó esett az elektronikus szolgáltatások adójáról is. Itt az Európai Bizottság és a tagországok túlnyomó többsége azt szeretné, ha az adózás helye a termék fogyasztásának helyszíne lenne, míg a számos szolgáltató cégnek otthont adó Luxemburg inkább a szolgáltatásnyújtás helyszínén adóztatna. Mivel Luxemburg, amelynek összjövedelmében egy százalékot jelent ez az adófajta, nem engedett álláspontjából, nem született döntés a teljes konszenzust igénylő témában.
Galileóról nincs egyetértés
Foglalkoztak a miniszterek az EU műholdas navigációs rendszerének, a Galileónak a finanszírozásával is. Veres János a történteket úgy foglalta össze, hogy „vita volt, megállapodás nincs, egy javaslat jön a következő ülésre”.
Az EU eredetileg magán-állami vegyes finanszírozásban szerette volna megvalósítani a programot, ám a magántőkét nem sikerült felsorakoztatnia mögé, így mintegy 2,4 milliárd eurónyi pluszköltséget még uniós forrásból kell előteremteni.
A pontos költségvetési forrást illetően több tagállam, így Magyarország is ellenzi, hogy a Galileo finanszírozása a mezőgazdasági támogatások vagy a felzárkóztatási pénzek rovására történjék.
