Nem várt nehézségekbe ütköztek a Shell Hungarynél, amikor tavaly egy marketinges és egy mérnöki pozícióra kerestek gyakornokot. Pedig Endrei-Kiss Judit humánerőforrás-igazgató szerint elvárásaik nem voltak rendkívüliek. Az Excel program megfelelő ismeretét és stabil angolnyelvtudást kértek. Igaz, emellett feltétel volt a heti minimum harmincórás munkavégzés is. Itt tapintott érzékeny pontra a cég – az egyetemisták ugyanis a munkaidőt meghallva sorra visszamondták a jelentkezést. „Nem láttam igazán, hogy miért érezték ennyire nagy elvárásnak a heti harminc órát. Mi felajánlottuk, hogy rugalmasan kezeljük a munkaidőt, és alkalmazkodtunk volna a jelentkezők tanulmányihoz is” – mondja Endrei-Kiss Judit.
Végzett egyetemistákat néha még arra is meg kell tanítani, hogy nem illik másnaposan papucsban beállítani a munkahelyre.
Juhos Andrea, a DBM Hungary karrier-tanácsadó cég ügyvezető igazgatója is furcsállja, hogy a cégek sokszor nem találnak megfelelő gyakornokot. A szakértő szerint a legfőbb probléma, hogy a diákok megrettennek a komolyabb munkavállalástól. „Amikor a cégek szerződést akarnak kötni, és hetente relatíve sok munkaórát követelnek meg, a jelentkezők bedobják a törülközőt.” Pedig amíg a gyakorlati képzés nem integráns része a tanulmányoknak, nincs más lehetőség a fiatalok számára, mint hogy saját maguk nézzenek lehetőségek után. A munkaerőpiac ugyanis jóval többet igényel, mint amit az oktatási rendszer nyújt.
MUNKAKATONÁK. Szinte a tökéletes munkakatona képe ugrik be a pályakezdőknek, ha a nekik szóló álláshirdetéseket böngészik: jó kommunikációs készség, terhelhetőség, stressztűrés, diploma, több nyelvvizsga és hasonlók. Ám a fentiek mellett szinte mindig ott van a legfontosabb követelmény: a gyakorlat. Manapság itt vérzik el a legtöbb jelentkező. „Sok fiatal még munkahelyet sem látott belülről, amikor kijön az egyetemről vagy főiskoláról” – mutat rá Juhos Andrea. Nem ritkán olyan vad történetek is előfordulnak, mint hogy a hr-esek kénytelenek megtanítani a fiatalokat arra, nem illik másnaposan papucsban beállítani a munkahelyre. „Ezek a lényeges problémák, nem pedig az, hogy a fiatalok nem ismerik a szakma minden csínját-bínját. Minél több tapasztalatot szereznek a diákok még a tanulmányaik ideje alatt, annál jobb” – vélekedik a szakértő. Az is valami, ha valaki pincérként vagy kézbesítőként dolgozott már néhány hónapot.
Persze a gyakornoki munka és a hagyományos diákmunka nem ugyanaz. Vass Kornélia, a Dreher Sörgyárak Zrt. hr és kommunikációs igazgatója elmondta, hogy külön kezelik a gyakornoki programban lévőket azoktól a diákoktól, akiket konkrét háttérismeretet nem igénylő feladatokra, például adminisztráció, kézbesítés és hasonló területeken alkalmaz a cég. „Az ilyen munkákra sok esetben külső cégek, diákszervezetek révén veszünk igénybe munkaerőt. Gyakorlati munka iránt érdeklődve pedig általában olyan diákok keresnek meg minket, akiket kifejezetten a Dreher tevékenységének valamely területe érdekel.” Az érdeklődőket mindig az adott terület felelőséhez irányítják, aki eldönti, hogy tudnak-e érdemben együttműködni.
Természetesen az a legjobb belépő a cégekhez, ha a jelentkező egy multinál szakmába vágó gyakorlatot szerzett. És ez nem lehetetlen: egyre több multi indít gyakornoki programokat kifejezetten diákok számára, hogy így vonzza őket a céghez. Az Invitel például több mint 20 gyakornokot foglalkoztat különböző területeken. „Sokszor nehézségekbe ütközünk új kollégák keresésekor, mert a távközlési szektor számos területe nagyon specializált, s olyan tapasztalat szükséges a munkakör betöltéséhez, amit máshol, más cégnél nem tudnak a jelentkezők megszerezni. Ezért is előnyös már a diploma megszerzése előtt a céghez csábítani a fiatalokat” – mutat rá Jagicza Ágnes, az Invitel hr, jogi és belső kommunikációs vezérigazgató-helyettese. Az Invitelnél olyan komolyan veszik a gyakornoki programot, hogy ezt külön felelős irányítja.
A cégek hosszú távú befektetésként értékelik a tehetséges fiatalok alkalmazását. Mint Juhos Andrea mondja, egy pozíció betöltése általában a felvett szakember egy-másfél éves fizetésébe kerül. Nem véletlen tehát, hogy egy gyakornok esetében is jól meg kell fontolni, kit vesznek fel. Ha az illető fiatalnál később derül ki, hogy nem felel meg, az egész procedúrát újra kell kezdeni. Ráadásul a gyakornokok esetében egy pluszszempont is hozzájön a többihez: mivel tapasztalatlan munkavállalókról van szó, több időbe kerül a betanításuk is. A Shell hr igazgatója szerint azonban ez nem mindenhol okoz plusznehézséget. „Nálunk van olyan idősebb kolléga, aki kifejezetten szereti tanítani a fiatalokat, egyenesen kihívást lát a dologban” – mondja Endrei-Kiss Judit. Kell is a türelmes hozzáállás, hiszen a fiatalok gyakran szétszórtak, és nincs meg a kellő munkarutinjuk. Minél nagyobb egy cég, annál kevessebbet tud elvégezni egy gyakornok, tehát ilyen esetekben jóval több idő szükséges ahhoz, hogy az újoncok belerázódjanak a dolgokba.
NAGY MELLÉNNYEL. A hr-esek elmondása szerint nyilván nem lehet elvárás, hogy egy fiatal kellő tudatossággal válassza ki első munkahelyeit, de azért mindenképpen lényeges az, hogy a jelölt tisztában legyen a céggel, és látszódjon, hogy akar ott dolgozni. Ez néha túl jól sikerül. „Sajnos manapság egyre többet látni, hogy a fiatalok túl nagy önbizalommal és elvárásokkal érkeznek az interjúkra, és menet közben derül ki, hogy a felvett és jól előadott szerep mögött kevés az igazi tartalom” – emeli ki Janicza Ágnes. Általánosan jellemző manapság a fiatal munkavállalókra – akár diákok, akár frissdiplomások -, hogy túl sokat akarnak, ugyanakkor a feltételeknek nehezen tesznek eleget. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem számára nemrégiben készített munkaerő-piaci tanulmány is alátámasztja, hogy a legtöbb fiatal nehezen birkózik meg a realitásokkal, és igényeit több kudarc után sem adja alább.
Andrási Mónika, a Budapesti Corvinus Egyetem Karrier Irodájának vezetője szerint azonban nem ilyen sötét a kép. Sok a fiatal, tehetséges egyetemista és főiskolás, aki hajlandó a tanulmányai mellett állást vállalni, csak meg kell találni őket. Igyekeznek ebben segíteni, és egyfajta szűrőként már csak az olyan pályázatokat adják tovább a cégeknek, amelyek valóban érdemesek a megfontolásra.
Ha azonban idő hiányában nem tud valaki a tanulmányok mellett gyakorlatra menni, a szakértők szerint mindenképpen érdemes elgondolkodni egy-két passzív féléven, amikor munkatapasztalatot szerezhet az ember. Még mindig érdemesebb egy évvel később végezni tapasztaltan, mint a manapság egyre bővülő diplomás munkanélüliek táborát erősíteni.
