A prognosztizált 2,8 százalékos GDP-növekedés mellett megalapozott a 2008. évi költségvetés, figyelembe véve a beépített 170 milliárd forintra tehető tartalékot – jelentette ki Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke hétfőn, mikor ismertette az általa vezetett szervezet véleményét a büdzsétervről.
Az ÁSZ honlapján megjelent dokumentumban a számvevők elismerik: a büdzsétervezet készítőinek szűk volt a mozgástere, miután a konvergenciaprogramban ígértek szerint a büdzsé elsődleges – adósságszolgálat nélkül számított – egyenlegének legalább nullszaldósnak kell lennie, viszont az adósságtörlesztésre várhatóan az ideinél 127 milliárd forinttal többet, 1110,8 milliárdot, a társadalombiztosítási ellátásokra 839 milliárdot, az uniós források társfinanszírozására 221 milliárdot, uniós költségvetési hozzájárulásra pedig 205 milliárdot kell fordítani.
Sok kockázatot lát az ÁSZ
A feszített költségvetésben éppen ezért nagy kockázatot jelent a kormányzati körbe tartozó cégek – MÁV, BKV – esetleges további feltőkésítése, újabb lejáró hiteleinek kifizetése.
A számvevők bírálják a közszféra létszámcsökkentését is: a 2006-ban 10 700 fővel, 2007-ben 8000 fővel csökkentett létszám a törvénytervezet szerint további 6000 fővel apad, amit a számvevők szerint nem követett az állam feladatainak karcsúsodása, vagyis a közpénzekkel átláthatóan és felelősen bánó stabil intézményrendszer kialakulása késik. Ez pedig – vélik – veszélyeztetheti a konvergenciarogram teljesítését.
Kockázati tényezőként jelenik meg a dokumentumban a helyi önkormányzatok gyorsuló eladósodása: a hosszú lejáratú adósságállomány összege 2005-ben 285 milliárd forint volt, ami 2006-ban 411 milliárdra nőtt; az összeg egyharmada a fővároshoz és kerületeihez kötődik, kétharmada pedig 15-20 nagyvároshoz.
Az ÁSZ jelentése szerint a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás reformját a takarékosság motiválja, és sem a büdzsé tervezetéből, sem „más kormányzati forrásból” nem látszanak a reformok következményei az egyes alrendszerekben.
Kevésnek tartják a számvevők a nyugdíjrendszer 2008-as megváltoztatását is: véleményük szerint a korai nyugdíjazás feltételeinek megváltoztatása és a nyugdíjszámítás módjának megváltoztatása csak arra alkalmas, hogy a kiadások emelkedésének üteme mérséklődjön.
A büdzsén nem múlnak majd az uniós pénzek
A központi költségvetés bevételi terveinek döntő többségét alacsony kockázat mellett teljesíthetőnek értékelte az ÁSZ, míg a kiadási előirányzatokat reálisnak és betarthatónak minősítették a számvevők, sőt úgy vélik, hogy a „törvényjavaslat benyújtását megelőzően a kiadások átstrukturálása arra enged következtetni, hogy esetlegesen a kiadási oldalon jelentősebb összegű megtakarítás jelentkezhet”.
Szintén a pozitívumok között említi a dokumentum, hogy a rendelkezésünkre álló adatok szerint jövőre biztosított lesz az uniós támogatások igénybevételének fedezete.
—-Javasolnak és aggódnak—-
Az ÁSZ a jövő évi költségvetési törvénytervezet értékelése nyomán azt tanácsolja a kormánynak, hogy gyorsítsa fel a konvergenciaprogram végrehajtását támogató
garanciális szabályok kialakítását, így a közpénzügyi fegyelemről szóló törvény megalkotását; a jogszabály előírná, hogy csak elsődleges többletet tartalmazó büdzsétervezetet készíthet a kabinet, bevezetné a negyedéves és a középtávú kiadási plafont, a fenntartható adósságszint követelményét és az önkormányzatok eladósodását korlátozó szabályt.
Kovács Árpád a távirati iroda tudósítása szerint azt mondta: 2009-től komolyabb nehézséget jelenthet, hogy a gazdasági növekedés kisebb lesz a konvergenciaprogramban rögzített 4,2 százaléknál; a számvevők mindössze 2,7 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak.
Ez azért okozhat gondot, mert kimerülőben vannak a mobilizálható erőforrások, amelyek új növekedési pályára állíthatnák a magyar gazdaságot, s emellett 2009-től felgyorsulhat a közszféra bérexpanziója is – vélte piaci elemzőkhöz hasonlóan az ÁSZ elnöke.
