Tízmilliárd forintért épít üzemet az alföldi városban az a cég, amelyik nemrégiben nyerte el a MÁV 30+30 motorvonat gyártására és karbantartására kiírt pályázatát.
A beruházást – szokatlan módon – Kiss Péter kancelláriaminiszter jelentette be. A szocialista párti politikus elmondása szerint Szolnokon összesen 400 munkahelyet teremt az új gyár, amely már 2008 utolsó negyedévében elkezdhet termelni.
Az, hogy a gyárat végül Szolnokon, és nem a sokáig favoritként számontartott Székesfehérváron építik fel, elsősorban két dolognak köszönhető – mondta Peter Spuhler, a Stadler tulajdonosa. Elmondása szerint a várostól kapott jó telekajánlat, illetve az elmaradott térségekbe települő vállalkozások számára elérhető támogatások mértéke döntött elsősorban. Székesfehérvár mellett szólt, hogy a cég Pusztaszabolcson építette fel a Flirt típusú motorvonatok karbantartóbázisát, és az akkor tervezett összeszerelőüzemnek jól jött volna a közeli testvérgyár.
De miután a helyzet megváltozott, és összeszerelőüzem helyett a Stadlernek elsősorban hegesztőüzemre van szüksége, ezért Fejér megye központja elvesztette helyzeti előnyét.
Az Alföld közepén fekvő Szolnok azonban a rendszerváltás óta nem sokat fejlődött, korábbi ipara (a vasúti járműjavító, a Mol, a nyomda) vagy megszűnt, vagy más városba települt. Az elmúlt évek során pedig annyira leromlott a város gazdasága, hogy a kormányzat a maximális támogatásra jogosult városok közé sorolta – ez pedig kedvező helyzetbe hozta Szolnokot.
Bemondásra nem adnak pénzt
Ez a támogatás négy részből tevődik össze – mondta lapunk érdeklődésére Dunai Zoltán, a Stadler Trains Magyarország ügyvezető igazgatója. A munkahelyteremtésre, a technológia fejlesztésére, a szakképzés támogatására adható támogatások, valamint az adókedvezmények összesen a beruházás aktivált értékének 40 százalékát tehetik ki. (Aktivált értéknek nem a cég által „bemondott” szám tekinthető, hanem az az összeg, amely megjelenik a cég könyvelésében.)
A cég már 2006 júliusában benyújtott egy egyedi támogatási kérelmet a kormányzatnak, azt első körben támogatták is az illetékesek. „A helyszínváltoztatással azonban új helyzet alakult ki, ezért új kérelemmel fordulunk majd a kormányzathoz, amelyet remélünk, pozitívan fognak elbírálni” – tette hozzá a szakember. (Peter Spuhler ezzel kapcsolatban azt mondta: inkább megrendelés legyen, mintsem támogatás.)
Szolnokon van még remény
Szolnok is sokat megtett a cég városba való csábításáért. Szalay Ferenc fideszes polgármester elmondta, hogy a helyi adók, illetve a jövedelemadó helybenmaradó része „több százmilliós” bevételhez segíti a várost. Ezért jutányos áron adnak bérbe a cégnek egy 8 hektáros területet, és a további beruházások reményében még 4 hektárt fenntartanak a Stadler számára. (Információink szerint a bejelentéskor ezt a szerződést még nem írták alá.)
Az üzem felépítése, a dolgozók képzése, illetve a hegesztőeszközök beszerzése 15-18 millió svájci frankba kerül előreláthatólag. Peter Spuhler szerint az üzemben a hegesztőknek a „legmagasabb színvonalat” kell képviselniük, hogy a cég ügyfelei elégedettek legyenek. Többek között ezért is gyakorolnak majd a dolgozók fél éven át a cég svájci központjában, hogy elsajátíthassák a szükséges tudást.
Akár 30-40 millió euróra is felmehet a befektetett összeg, ha a magyarországi gyárnak további megrendelése érkezik, és az közép- és hosszú távon is munkát tud adni nekik. Ez nemcsak a hazai városokból esetleg érkező villamosmegrendelések, de a MÁV-elképzelések szintjén létező emeletesvonat-beszerzésből jöhet össze. A Stadlernek ugyanis jelenleg évi 500 kocsiszekrény előállítására van szüksége, de a bussnangi üzem jelenleg csak évi 340 egységet tud legyártani, a maradékot a szolnoki üzemnek kell előállítania, de a gazdaságos működéséhez további megrendelések szükségesek.
Próbahegyesztés, aztán irány Svájc
Az első fázisban körülbelül 120-150 ember dolgozik majd a gyárban, míg teljes kapacitáson, legalábbis a kancelláriaminiszter szerint körülbelül négyszázan. Peter Spuhler lapunk érdeklődésére ezzel kapcsolatban megjegyezte: ennyi embert csak akkor tudnak alkalmazni, ha további megrendelések érkeznek, elsősorban Magyarországról. Másik lehetőségként adódik, hogy a Stadlernek szüksége lesz Szolnokon – vagy annak környezetében – egy mechanikai megmunkálást végző alvállalkozóra, ennek a létszámával együtt jöhet össze a 400 ember.
A több száz fős reményeknek egyelőre gátat szab, hogy a már folyó munkaerőfelvétel egyelőre döcögősen halad. A helyi szakmunkásképző iskolával máris együttműködést kezdeményeztek a képzés megoldására. Ugyanis eddig mindössze 18 olyan embert találtak, akit be tudtak hívni elbeszélgetésre és próbahegesztésre, és esélye lehet a svájci munkára.
