Súlyos bukás volt a 2000-ben nálunk is bemutatott Maybe Baby (a magyar forgalmazásban: Papás mamás) című film, ám az azonos nevű minimikroszkóp már kasszasikergyanús. A potenciális kismamák a nyál sótartalmát nézik ezzel a készülékkel, és ha a kikristályosodott anyag páfrány mintázatot vesz fel, az biztos jele a termékenységnek. Sokak szerint ez csak humbug, de mások esküsznek rá, hogy a gyermekáldást a 12 ezer forint körül kapható, peteérést jelző csodakészüléknek köszönhetik. Annyi biztos, hogy az anyaságban rejlő üzlet előbb kezdődik, mint az élet.
Illusztráció: Dániel András
Ha sikerült a babaprojekt, a kismama számos furcsa változást észlel, és nem csak magán. A világ is megváltozik, amikor a leendő szülők először térnek be egy bababoltba vagy kismamaruha-üzletbe. Többségük ekkor szembesül a babaipar minden képzeletet felülmúló fejlődésével, és olyan speciális termékekkel találkozik, amelyekről azt sem tudja, eszik-e vagy isszák. A kismama-ruházati osztályok ismeretlen márkákkal csábítanak, és az árcédulákon mintha kétszeres szorzót alkalmaznának. A szülők ettől kezdve nem szabadulnak a gondolattól: sok felesleges dolgot akarnak megvetetni velük. Csak azt nem képesek eldönteni, hogy melyik a kínálat haszontalan része.
FELRUHÁZVA. Ebből a szempontból meglehetősen szerencsétlen elnevezésű az „övlehúzó” (nomen est omen?), amely körülbelül 10 ezer forintba kerül, és lehetővé teszi, hogy gömbölyödő has mellett is be lehessen csatolni az autó biztonsági övét. A közvélekedés szerint azonban az ipar egyik legnagyobb „lehúzója” a kismamaruha szegmens. Aki szeretne divatos maradni, könnyen belefuthat egy 40 ezer forintos nadrágba, de biztos, hogy 15 ezer forint alatt nem ússza meg. Az ipar és a kereskedelem arra ösztönzi a vastagabb pénztárcájú vásárlót, hogy a teljes ruhatárát cserélje le néhány hónapra. Létezik például terhes hálóing (akár 10 ezerért), terhes fürdőruha (10-15 ezerért) vagy terhes pulóver (10-15 ezerért) is.
Szülésbüdzsé
A TERHESGONDOZÁS
• Állami egészségügyi ellátás keretében: ingyenes
• Magánorvosnál: 5-12 ezer forint/alkalom (a terhesség alatt összesen 50-120 ezer forint)
A SZÜLÉS HELYSZÍNE
• Állami egészségügyi ellátás keretében, tetszés szerinti kórházban, kijelölt orvossal: ingyenes (de az orvos nem választható meg)
• Állami kórház fizetős szülészetén (a Nyírő Gyula és a Schöpf-Merei kórházakban): 130-200 ezer forint
• Magánkórházban, emelt szintű szállással: 565-725 ezer forint (a magasabb összegben az őssejtek levétele is benne van)
• Otthon: 50 ezer forint tanfolyami díj, plusz tetszés szerinti adomány
A SZÜLÉS KÖRÜLMÉNYEI
• Állami kórházban, választott szülészorvossal vagy magánorvossal: 30-120 ezer forint (hálapénz)
• Választott szülésznővel: 15-30 ezer forint
• Választott dúlával (segítő társsal): 30 ezer forint
• Elhelyezés egyágyas vagy családi kórházban: 6-20 ezer forint/nap
A védőnővel való első találkozásoknál is jelen van az üzlet. A kismama az esetek 99 százalékában megkapja a Felicitas Kft. ingyenes kiadványát. A Várandós Mamák Tanácsadója egy kupont is tartalmaz, amelyet a szerződött üzletekben ingyenes árumintacsomagra lehet váltani. Cserébe egy adatlapot kell kitölteni, s az apró betűs részben az is szerepel, hogy a kismama hozzájárul az adatok harmadik félnek történő kiadásához. A Felicitas előre jelzi azt is, hogy a szülészeten a cég képviselője – a tapasztalatok szerint általában egy nővér – meg fogja keresni egy újabb ingyenes árumintával, valamint a Babagondozási Tanácsadó című, szintén ingyenes kiadvánnyal. A páciens néhány ingyen kapott termékért cserébe így kerül fel egy direktmarketing listára. Érdekes módon a Felicitas azzal utasította el megkeresésünket, hogy nem kíván „egy olyan cikkben szerepelni, ahol az anyukák és a gyermekeik mint piaci lehetőségek szerepelnek”.
A terhesség 16. hetében a kismamától vért vesznek és elvégzik az úgynevezett AFP vizsgálatot bizonyos fejlődési rendellenességek kiszűrésére (ezek közül a legismertebb a Down szindróma). Az eljárást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) támogatja, vagyis ingyenes. Ám számos magánrendelő is elvégzi a vizsgálatot, méghozzá az államilag finanszírozott, egyszeri vérvételre és ultrahangvizsgálatra alapozott megoldás helyett kétszer vesznek vért, és így 94 százalékos biztonsággal utalnak a rendellenességek esetleges meglétére – általában 25 ezer forintért. Óriási felfutása van a 4D ultrahangos „babamozi” piacnak is. Az állami intézmények többségének nincs ilyen nagy felbontású, mesterséges színes felvételt alkotó berendezése. A többnyire orvosvállalkozók viszont vesznek ilyeneket, és 10-15 ezer forintért DVD-re írják a felvételt. A szakorvosok általános véleménye szerint azonban egészségügyi szempontból nem a dimenziók száma, hanem a felvételeket értékelő orvos tudása a döntő.
SZÜLÉS. Aki fizette a tb-járulékokat, annak joga van ingyen terhesgondozásra járni, még vizitdíjat sem kell fizetnie, megindult szülésével pedig bármelyik kórházba bemehet, ott az ügyeletes orvos el fogja látni. A leendő anyáknak mégis igen kis része választja ezt az utat. „A mai kismamáknak határozott elképzelésük van arról, mit szeretnének, és olyan orvost, kórházat igyekeznek választani, amelyek ennek megfelelnek” – tapasztalja Boros Judit szülész-nőgyógyász.
Ha a szülés állami kórházban, választott orvossal zajlik, akkor ezt általában hálapénzzel honorálják az anyukák. Ez a piac „szürke” zónája. Ha a kismama olyan kórházban hozza világra a gyermeket, ahol a tavaszi reform nyomán az OEP már nem támogatja a szülészetet, akkor neki magának kell kifizetnie ezt az összeget (de persze adhat borítékot is az orvosnak). Ezenkívül magánkórházba is mehet (a tarifákról lásd a táblázatot).
A szülés iránti elvárásokban két fő irányzat különböztethető meg. A természetesség hívei azt szeretnék, hogy a szülés a lehető legkevesebb beavatkozással, esetleg alternatív szüléssegítő eszközök (labda, medence, bordásfal) alkalmazásával folyjék. A másik csoport szeretné kézben tartani a dolgokat, epidurális fájdalomcsillapítást, esetleg mindjárt császármetszést kér.
Utóbbit hivatalosan csak valamilyen orvosi indok alapján lehet elvégezni, az anya kívánsága nem elég. A gyakorlatban viszont folyamatosan nő a műtétek aránya: míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint nem indokolt az összes szülés 10-15 százalékánál többnél, hazánkban tavaly a szülések 29 százaléka (az egyébként többe kerülő) császármetszéssel történt, kórházak szerinti bontásban pedig 15 és 47 százalék között mozog az arány.
Terjed a választott szülésznő felbérelése is, aki a szülés alatt végig a nő mellett van. Újabb szereplő a dúla, aki lelki támogatást nyújt a vajúdás során, természetesen általában nem ingyen.
Lélegzet-visszafojtva
Többé-kevésbé mindenki tart a bölcsőhaláltól, már csak azért is, mert az okát eddig nem lehetett egyértelműen kideríteni. Jelenleg nem ismert olyan módszer, amely előre jelezni tudná a készülő tragédiát, így elvileg minden baba érintett. „Magyarország nagyon jól áll a statisztikával; míg a világban átlagosan 1 ezrelék a bölcsőhalál előfordulása, nálunk csupán 0,3 ezrelék az arány” – mondja Szántó Imre, a Madarász Utcai Gyermekkórház nyugalmazott (de a prevenció tekintetében nagyon is aktív) főorvosa.
A leendő szülők olvasatában ez azt jelenti, hogy minden 3 ezredik gyereknél előfordul a rettegett jelenség, és ezért egyre többen hajlandóak áldozni arra, hogy valóban nyugodtan aludjanak. Ám ezt csak akkor tehetik, ha megtanulták, hogy a gyereket miként kell újraéleszteni baj esetén. Szántó Imre a Madarász utcai kórházban 1992 óta tart kétórás felkészítő tanfolyamokat, jelenleg 2 ezer forintért. Az összeg nem a kórház, hanem a főorvos vállalkozásának, a Szántó Adjutor Kft.-nek a bevétele, amely a BabySense márkanevű izraeli légzésfigyelő magyarországi disztribútora is egyben. Természetesen a cégnek költséggel is jár a kórházban való jelenlét. „Mivel a kezdeti állami támogatás megszűnt, kénytelen vagyok saját vállalkozásban végezni a tevékeny-séget” – mondja Szántó doktor, aki szerint nem jó, hogy a légzésfigyelők többségét szokványos babatermékként veszik le a vásárlók a polcokról. A főorvos szerint ezeket szolgáltatás keretében kell eladni, hiszen tanfolyam nélkül a készülékek mit sem érnek. Ezért ha egy bababolt az általa legjobbnak tartott BabySense terméket a cégén keresztül szeretné forgalmazni, akkor azt kéri a partnertől, hogy a vevőket irányítsa a tanfolyamára.
A felkészítésen átesett leendő szülők a Figyelőnek egyöntetűen arról számoltak be, hogy a gyermekkórházban „idegesítően sokszor ismételgették”, hogy ne csodálkozzanak, ha egy másik márkájú termék tévesen riaszt, és ebben az esetben a forgalmazóhoz forduljanak. Egyébként a gyermekkórház csecsemőkori alvászavarokat vizsgáló speciális laborja is a Baby-Sense készülékeket használja. A hazai piacot ugyanakkor, más országokhoz hasonlóan, a kanadai Angelcare tarolta le, minden más márka messze kullog mögötte. A lapunk által megkérdezett bababolt-tulajdono-sok is teljesen megosztottak Angelcare-ügyben, egyikőjük szerint sok a téves riasztás miatti kifogás, mások szerint a termék egyértelműen a jó minőségének köszönheti a piaci sikerét. A cég egyébként büszkén hirdeti, hogy 24 magyar kórház ajánlja otthoni használatra; a Madarász utcai intézmény nincs ezen a listán. A Heim Pál Gyermekkórház viszont a BabyControl márkát preferálja, így nem csoda, hogy a szülők e tekintetben sem tudnak kiigazodni.
A legnagyobb anyagi természetű döntést a szülésnél a köldökzsinórvér levétele igényli – 350 ezer forint körüli összeget kell leperkálnia az aggódó szülőnek, ha azt szeretné, hogy az így nyert őssejteket megőrizzék. Ezek 40 kilogrammos testsúlyig egy későbbi betegség gyógyításánál felhasználhatók, feltéve, ha az nem genetikai eredetű. Masszi Tamás, a Szent László Kórház hematológus főorvosa egy 2002-es cikkében azonban az őssejtek megőrzését ahhoz hasonlítja, mint ha a Holdon vásárolnánk telket: igen kicsi az esély, hogy azokat valóban fel lehet és kell használni a jövőben. Szerinte egy ingyenes, közösségi őssejtbank lenne a megoldás, a jelenlegi, „önző”, piaci megoldások helyett.
SZÜKSÉGTELENSÉGEK. A kórházakban a direktmarketing új hulláma támad fel: az újdonsült anyák „ajándékcsomagot” kapnak tele termékmintával és „tájékoztató füzettel”, s az átvételkor azt is aláíratják velük, hogy hozzájárulnak nevük, címük átadásához az ajándékozó cégeknek. „Sok olyan élelmiszert, bébivizet, kiegészítőt, gépet, ruhát kínálnak a kismamáknak, amire egy-két speciális esetet leszámítva egyáltalán nincs szükség” – erősíti meg Gitidiszné Gyetván Krisztina, a Magyar Védőnők Egyesületének elnökségi tagja. Gyakorló védőnőként tapasztalja, hogy a cumisüvegek, cumik, szoptatós trikók, kebelformázó melltartók nemcsak feleslegesek, de olykor kifejezetten ártalmasak is. Az ingyenes árumintacsomagok többnyire tele vannak olyan kozmetikumokkal, amelyek nagyon illatosak, de sokkal drágábbak, mint a semleges hatású gyógyszertári megfelelőjük, ráadásul a használatukkal sok esetben a csecsemő „vegyszerezését” is elkezdik a szülők. A ritka eseteket leszámítva a mellszívó is „luxuscikk”, hiszen egy jól szopó csecsemőnél hamar kialakul a „kereslet-kínálat” egyensúlya. Az anyatej kézi lefejése célravezetőbb, és megkíméli a családot a 10-15, de akár 30 ezer forintos felesleges kiadástól. Ugyanígy, az utazásnál valóban praktikus bébiétel helyett olcsóbb és a babának is hasznosabb a friss alapanyagokból otthon főzött étel.
A bébiétel-marketing ugyanakkor – a kényelem és a gyorsaság mellett – azt hangsúlyozza, hogy szigorúan ellenőrzött alapanyagokat használnak fel a gyártás során, ami a piacon vásárolt gyümölcsöknél és zöldségeknél nem valósítható meg. „A késztermékeink több mint 250 ellenőrzésen mennek keresztül, mire a polcra kerülnek” – jelentette ki a Figyelőnek Cholnoky Judit, a Nestlé Hungária Kft. területi igazgatója.
FÉLELEMKELTÉS. A bébiételreklámok mindenesetre azt sugallják, hogy az a biztos, amit megveszünk, mert ha magunk próbálkozunk valamivel, könnyen elronthatjuk. Ehhez hasonlóan, a szülők félelmére alapoznak az úgynevezett légzésfigyelő készülékek forgalmazói is. Ezek a berendezések a kiságy matraca alá helyezve érzékelik a baba legapróbb mozdulatait, ha pedig egy bizonyos ideig nem észlelnek semmit, akkor riasztanak, feltételezve, hogy a csecsemő nem lélegzik, vagyis az úgynevezett bölcsőhalál veszélye áll fenn. Sokan úgy gondolják, hogy újabb felesleges félelmekről van szó, de legalább ennyien vannak azok is, akik szerint a 25-40 ezer forintba kerülő légzésfigyelőt muszáj megvenni.
Lassan könyvtárnyi irodalma van az internetes fórumokon annak, hogy mi hasznos és mi felesleges egy csecsemő számára: érdemes-e használni orrdugulást megszüntető habfürdőt, a baba oldalfekvését biztosító párnát, vagy később, amikor a gyerek járni kezd, kutacsvédő sisakot (kis bukósisakot, nehogy beverje a fejét) és kengyelt (magyarul pórázt, amivel a gyereket irányítani lehet séta közben). „Először nem hittem benne, de nekünk bevált” – így hirdeti eladásra (féláron 10 ezer forintért) egy anya azt a síráselemző készüléket, amely állítólag képes megmondani, miért sír a gyerek. Bár a legtöbb anya pár hét alatt maga is síráselemzővé válik, a berendezés iránt van kereslet.
ELIDEGENÍTŐ HATÁS. Egyes termékek egyértelműen az anya és az apa kényelmét szolgálják, de a szakemberek általában nem javasolják ezeket, az esetleges „elidegenítő” hatásuk miatt. A babaőr például lehetővé teszi, hogy az alvó csecsemőt hallótávolságon kívül is magára hagyják a szülők, hiszen sírásnál jelez. Ennek továbbfejlesztett változata a mama előre felvett hangján próbálja automatikusan megnyugtatni a gyereket, s a magától billegő nyugtatószék is a szülőt pótolja.
Babakocsit választani sem egyszerű feladat. A procedúra leginkább az autóvásárlásra hasonlít, a márkák, típusok száma hasonló, az árkategóriákon belül mindegyik ugyanolyannak tűnik, de valamilyen szempontból mégis egyedinek hirdeti magát. Van előnye és hátránya a háromkerekű, a négykerekű, a könnyű, a robosztus, a három részből álló (mózeskosár, hordozó és sportkocsi) vagy csak az egyik elemre szakosodott kocsinak is.
Az autósülések piaca a fentieken kívül még abban is nagyon hasonlít az autóvásárláshoz, hogy a legfontosabb szempont a biztonság, amelyet törésteszteken mérnek. Csaknem minden autósülés büszkélkedik a kedvező törésteszt eredményével, már csak az a kérdés, hogy a vásárló elhiszi-e a teszt függetlenségét.
Népszerűek azok a listák, amelyek a mindenképpen beszerzésre ajánlott, és szükség esetén javasolt termékeket tartalmazzák. A Brendon katalógusa a szülés előtti időszakra 52, a csecsemőkorra pedig 88 termékből álló listát ajánl. Ennek körülbelül fele a „jó ha van, de nem feltétlenül szükséges” címszó alatt fut, ugyanakkor a „4-6 darab kombidressz” egy elemnek számít. Ha ezt valaki végigvásárolja, legalább félmillió forint kiadással számolhat, a felső határ pedig a csillagos ég.
Magyarországon egyértelműen a Brendon Gyermekáruházak Kft. uralja a bababoltpiacot. Pontosabb adat nincs a piacméretre, de egy kisebb bolt tulajdonosa lapunknak azt mondta, „érzése szerint” a Brendon a forgalom 80 százalékát elviszi. A társaság magyar magánszemélyek birtokában van, tavalyi árbevétele 4,7 milliárd, üzemi nyeresége 145 millió forint volt. „Várakozásaink szerint az idén 18 százalékkal növeljük a forgalmunkat, ami az általános kiskereskedelmi trendeket nézve kiugróan jónak számít” – mondja Gacsályi Géza ügyvezető. A Brendonnak jelenleg országszerte 14 üzlete van, a következő két évben pedig újabb 6-6 boltot tervez nyitni, és ezzel lefedettnek tekinti a teljes hazai piacot. A társaság döntő részben a kiskereskedelemből él, de nagykereskedő is egyben, számos márka hazai képviselője. Az egységes uniós piac következtében nem számít kizárólagos disztribútornak, de facto mégis annak tekinthető, mert mellette másnak nem éri meg kiépíteni a szükséges infrastruktúrát. A sokkal kisebb piaci részesedéssel rendelkező versenytársak ezért többnyire új márkák hazai bevezetésével próbálkoznak, és a nagykereskedelem mellett a saját boltjaikban árulják ezeket.
A Brendon a babalappiacon is fontos szereplő. A négy meghatározó kiadvány közül az egyik a Kismama (amelynek kiadója a Figyelőt is jegyző Sanoma Budapest Zrt.), a másik háromnak (Anyák Lapja, Baba Magazin, Baba Patika) a tulajdonosi köre pedig megegyezik a Brendon áruházakéval. Utóbbi három mégsem egyszerű termékkatalógus. A Baba Patikát a gyógyszertárakban ingyen adják, a másik két lapot pedig az újságosstandokon árulják. A lapokban a saját hirdetések és a Brendon áruházakban kapható márkák reklámjai dominálnak, például a cég által legnagyobb számban eladott Peg Perego babakocsik hirdetéséhez többnyire az a mondat is társul, hogy „keresse a Brendon áruházakban”.
Bármekkora is legyen a társaság piaci részesedése, a „sarki bababolt” óriási hátrányban érzi magát vele szemben. Egyértelműen túlkínálat van, az utóbbi években sorra nyíltak az üzletek, az elérhető nyereség csökkent. A kisebb piaci szereplők ezért megpróbálnak beszerzési láncokba tömörülni, és a nagykereskedőktől alacsonyabb árakat kicsikarni, több-kevesebb sikerrel.
Babakocsi kocogáshoz. A választék az autókéval vetekszik.Fotó: RedDot/Alamy
FOGLALKOZÁSOK. Egy felelősségteljes szülő ma már szeretne zsenit nevelni a gyerekéből – legalábbis a korai fejlesztő programokban üzletet látó cégek többsége ezt sugallja. De érdemes-e az „élethosszig tartó tanulást” már az első születésnap előtt elkezdeni? Vekerdy Tamás pszichológus szerint egyértelműen nem, mert egy egészséges gyereknek csupán szabad játékra és rendezett családi háttérre van szüksége. „A gyerek a spontán utánzás módszerével fejlődik, az első években ezzel sajátítja el az anyanyelvét. Ennél nagyobb teljesítményt elképzelni sem lehet, miért várnánk tőle még többet?” – teszi fel a kérdést. Véleménye szerint a nagyon korai szakaszban elkezdett tanulás (bármilyen játékos a formája) a legjobb esetben is legfeljebb nem ártalmas, de kimutatható haszna biztosan nincs. Többnyire teljesen szakszerűtlen alapokra épülnek a tanfolyamok, és a körülbelül 10 évente tetőző divathullámot lovagolják meg. Sok szülő azzal érvel, hogy „a gyerek imádja a rendszeres foglalkozásokat”, Vekerdy szerint azonban egy csecsemő mindent imád, amit a szüleivel közösen csinálhat, rendszerességre pedig csak a „napi rutin” esetében van szüksége, a rendszeres tanítás egyenesen káros.
Beetetés
Ha az anya a legolcsóbb tápszerrel eteti a gyermekét, az is – tavalyi áron – évi több mint 100 ezer forintjába kerül. „Ez csak a kiindulás, mert a cumik, cumisüvegek, sterilizálók, üvegmosó kefék további sok ezer forinttal emelik az összeget” – kalkulál W. Ungváry Renáta, a Szoptatásért Magyar Egyesület elnöke. A szervezet 2004/2005-ös felmérése szerint meghökkentően sok tápszer fogy: csak a társadalombiztosítás által támogatott tápszerekből évi 1,7 millió dobozt vásároltak alig 100 ezer szülés mellett. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár évi több mint 2 milliárd forintot költ tápszertámogatásra, s ezen felül 1,2 milliárd forintot adnak ki a szülők recept nélkül vásárolt készítményekre.
Ebéd cumisüvegből. Évente 20 millió üveg bébiétel fogy el Magyarországon. Fotó: RedDotCorbis
A lényeg mégsem a költség. A gyermekgyógyászati szakmai kollégium 6 hónapos korig kizárólagos szoptatást ajánl, összhangban az Egészségügyi Világszervezettel (WHO). „Az anyatejnél nincs jobb” – erősíti meg Fekete Éva, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének titkára. A tápszeren felnőtt csecsemők a későbbiekben jóval gyakrabban szorulnak egészségügyi ellátásra, mint a szoptatott gyermekek. Sőt, számos tanulmány – mint az R. A. és R. M. Lawrence: Breastfeeding című könyvében is olvasható – állítja, hogy a tápszeres gyermekek serdülőkorukban 8-10 ponttal rosszabbul teljesítenek az intelligencia teszteken, mint az anyatejesek.
Mindennek ellenére erős a tápszert népszerűsítők hangja. Ide tartozik a nálunk is kedvelt könyv, A suttogó titkai, amely egyébként a Szoptatásért Magyar Egyesület honlapján az elrettentő példák között szerepel. Szerzője, Tracy Hogg, miközben lekicsinyli a szoptatás előnyeit, azt állítja: a szoptatás költsége eléri a tápszeres etetés költségének felét, előbbibe ugyanis beszámítja egyebek mellett a mellszívó gépet és a szoptatási tanácsadó díját is. Ez persze jelzi azt is, hogy vannak, akik számára éppen a szoptatásban rejlik üzlet. A potenciális tápszervásárló megnyerésére a legelterjedtebb módszer a baba-mama ajándékcsomag. E „projektet” a kórházi osztályon az egyik csecsemőápoló vagy szülésznő viszi, s ezért csekély jutalékot kap. Miközben több európai országban egyáltalán nem engedik be a kórházakba a tápszermintákat, Magyarországon mindössze 7 úgynevezett „bababarát kórház” van, ahol tilos cumit, cumisüveget, babateát, tápszert vagy ezeket reklámozó anyagokat ajándékozni.
A gyermekorvosi várótermeket gyakorta díszítik a tápszercégek logóját viselő plakátok, a bevásárlóközpontokban, drogériákban különleges kihelyezéssel, engedményekkel, kuponos akciókkal próbálnak kedvet csinálni a vásárláshoz, az interneten pedig tanácsadónak álcázott tápszerügynökök jelentek meg.
„A Nestlé, amely csecsemőtápszert, tejpépet és bébiételt is gyárt, a féléves kor alatt adható babatápszerekhez semmilyen fogyasztóknak szóló reklámot nem kapcsol” – állítja Cholnoky Judit, a Nestlé Hungária Kft. területi igazgatója. Ezt ugyanis a WHO nem ajánlja, s a magyar jog is tiltja. A többi terméket hagyományos marketingeszközökkel ismertetik meg a vevőkkel. A kórházi csomagban a mamáknak táplálási naplót adnak, internetes honlapokon, illetve direkt marketing levelekben tájékoztatják a szülőket a babatermékek mellett a csecsemő gondozásával kapcsolatos témákról is. A receptköteles csecsemőtápszereket (többnyire 6 hónapos korig) az orvoslátogatók ismertetik meg a gyermekorvosokkal, védőnőkkel. Termékcsoporttól függően a marketingköltségek az árbevétel 5-10 százalékára rúgnak. A csecsemőtáplálás a Nestlé Hungária árbevételének 6 százalékát adja. A több mint 9 milliárd forintos piac mégis ígéretes, mert dinamikusan növekszik. A három nagy szereplő – a Hipp, a Numil és a Nestlé – közel egyenlő arányban osztozik rajta.
Magyarországon évi 20 millió üveg bébiételt fogy el, 4-6 milliárd forint értékben. A piac nagy részét a Hipp Kft. mondhatja magáénak, Hipp és Kecskeméti márkáival. Mögötte sorakozik a magyar Univer, majd a Nestlé, a Mildi, a Humana.
Mesebeszéd
A gyerekvárással és a szülést követő egy évvel mintegy kétszázötven könyv foglalkozik – derül ki az interneten árusító Bookline adataiból. „A szülők mélyebben hajlandóak a zsebükbe nyúlni mind a gyermeknevelés, mind a mesekönyvek kategóriájában” – számol be tapasztalatairól Gyuricza Eszter, az Alexandra kiadót és könyváruházláncot birtokló Pécsi Direkt Kft. kiadóvezetője. A fiatal szülők átlagosan 1500 és 3000 forint között juthatnak hozzá egy-egy gyereknevelésről szóló műhöz, de lehet könyvet kapni 700 és 7000 forintért is.
Szülőknek szánt könyvek. Mélyen a zsebükbe nyúlnak. Fotó: Lakos Gábor
A vásárlók éppúgy megtalálják a babamasszázsról szóló, mint a terhesjóga-oktató kiadványokat. Tóth Anikó, a Bookline könyvkereskedelmi igazgatója szerint azonban a szülők elsősorban az általános gyermekneveléssel foglalkozó műveket keresik. A baj csak az, hogy a tanácsok a különböző kiadványokban homlokegyenest ellentétesek is lehetnek.
A mesekönyvek iránt érdeklődők is közel 2 ezer cím közül választhatnak, ezekből mintegy 300 kifejezetten a legfeljebb egyéves korosztálynak szól. Mint Halmai Sylvia, a Móra Kiadó marketing- és pr-menedzsere elmondta, a szülők szívesen vásárolnak olyan klasszikus meséket, amelyeket jól ismernek gyerekkorukból. A legkisebbeknek szóló mesék közül a legnépszerűbbek a rajzfilmekből ismert Kisvakond kalandjait feldolgozó lapozók és leporellók, amelyek nemcsak grafikájukkal, de simogatható plüssbetétekkel is igyekeznek meghódítani a gyerekeket.
Mesekönyvet 700 és 2000 forint között találhatunk, képeskönyvet már 500 forinttól is lehet venni. A verses mesekönyvek kerülnek a legtöbbe: 1000 és 3000 forint között változik az áruk. A meséket ma már gyakran DVD-ről is megismertethetjük a gyerekekkel.
Zseniképzők pelenkásoknak
OKOSBABA PROGRAM
Koncepció: „A babák született zsenik, rajtunk áll, mit hozunk ki belőlük. A program nem csak olvasás »tanításából« áll, része még a velünk született mennyiséglátás fejlesztése is, de mutathatunk gyermekünknek különböző képeket az általános műveltség fejlesztése céljából, illetve felhasználhatjuk az előzőeket idegen nyelv tanítására, hasonlóan játékos formában.” Tarifa: 6990 forintért (távoktató csomagban)
GEKKO JÁTSZÓHÁZ
Koncepció: „Képességfejlesztő kurzusok újszülött kortól 14 éves korig; egyénre szabott, játékos foglalkozás 3-4 fős mikrocsoportokban, diplomás fejlesztő pedagógus vezetésével.” Tarifa: 17,4 ezer forint/hó (hetente egyszer 60 perc)
ETKA JÓGA
Koncepció: Jóga 6 hetestől 8 hónapos korig, babának és mamának. „A mamák saját fejlődésük során egyre jobban ráhangolódnak gyermekeik velük született természetes képességeire és segítik, hogy ezeket a képességeket – természetes légzés, mozgás, táplálkozás – gyermekeik megőrizzék, ők pedig visszaszerezzék.” Tarifa: 4,0 ezer forint (5 óra)
Babaúszás. Meglovagolt divathullámok. Fotó: RedDotCorbis
HÓFEHÉR FÓKA ÚSZÓISKOLA
Koncepció: Babaúszás 3 és 8 hónapos kor között. „A babák edzettségi szintje az aktív mozgás hatására nő, ezáltal ellenálló képességük betegségekkel szemben növekszik, mozgásfejlődésük gyorsabbá válik.” Tarifa: 6 ezer forint (4 alkalom)
KREATÍV BABAELŐADÁS
Koncepció: „Babája akkor tud legtöbbet fejlődni, ha már fél éves korától így foglalkozik vele….” Tarifa: 4,8 ezer forint (háromszor 1,5 óra)
HELEN DORON EARLY ENGLISH
Koncepció: Baby’s best start, 3-18 hónaposoknak. „A kurzus alatt a gyermek, egyszerűen a nyelv hangjainak magába szívásával megtanul körülbelül 550 szót, el tud énekelni, vagy megért 24 dalt angolul, meg fog érteni angolul mondott mondatokat, szeretni fog angolul tanulni.” Tarifa: 8,9 forint/hó (4 foglalkozás)
