Gazdaság

A tőke szabad áramlása

az Európai Unió alapelvei közé tartozik. Szépen hangzik, egészen addig, amíg betartják. Márpedig úgy fest, kirívó példáját fogja Magyarország is bemutatni annak, hogy ezen elvekkel ellentétes törvényt alkosson.

A kormány kiadta a feladatot, s máris megjelent annak a jogszabálynak a tervezete, amellyel meg lehet védeni a Molt és a többi stratégiai fontosságúnak tartott vállalatot attól, hogy a tőke szabad áramlása esetleg a felvásárlásukba torkolljon. Az elmúlt években megtörtént a hazai törvények uniós alapelvekhez hangolása, most pedig a Mol-ügy kapcsán jöhet az – ellentétes irányú – toldozás-foldozás az aktuális nemzeti érdek alapján.

A dolog persze nem ilyen egyszerű. E helyütt most írhatnánk, azért léptünk be az unióba, hogy betartsuk annak szabályait. Vagy azt, hogy már megint rossz fiúk vagyunk, és szégyelljük magunkat, Brüsszel csúnyán fog ránk nézni. Mégsem tehetjük. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják ugyanis, hogy ugyanezt valószínűleg más országok is meglépték volna hasonló helyzetben. Az unió huszonhét tagja közül mindenki saját nemzeti érdekeit követve kerülgeti az EU-normákat, aki pedig nem teszi, az „lúzer”. Ezért inkább arról lehetne hosszan polemizálni, hogy mit érnek azok az uniós szabályok, amelyeket bárki könnyedén kikerülhet.

A lex Mol elfogadása azt is újra érzékelteti majd, hogy az olajvállalat milyen erős lobbista. Pillanatok alatt „keresztülverte” a kormányon az OMV közeledésének elítélését, és úgy tűnik, a védelmét szolgáló törvényt is. A Mol és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök döntő érve az osztrákok ellen azonban néhány hete még az volt, hogy állami tulajdon van a – felvásárlási szándékkal közelítő – cégben. Ehhez képest a Mol a múlt héten stratégiai együttműködésről írt alá megállapodást azzal a CEZ-zel, amelyben az állami befolyás jóval nagyobb, mint az OMV-ben. A közös erőműépítés egyébként üzletileg mindkét fél szempontjából jó döntésnek tűnik, csak az nem világos, miért kell az együttműködéshez Mol-részvényeket is vásárolnia a cseh áramóriásnak. Hiszen utóbbi cég a stratégiája szerint többségi részesedésekre vadászik az áramiparban, nem pedig kisebbségi pakettre az olajszektorban.

Logikus magyarázatként csak az marad, hogy a CEZ-szerződés is főleg az OMV távol tartását szolgálja. Amúgy sikerrel: az osztrák cég most azt tapasztalhatja, hogy a magyar olajtársaság minden eszközt igénybe véve rendkívül ügyesen védte meg magát, s a lex Mol elfogadása után az OMV esélyei minimálisra csökkennek. Már az osztrák sajtó is taglalja, hogy a cég rossz stratégiát választott a Mol becserkészéséhez. Utóbbi stratégiája ellenben sikeres volt. Már csak az a kérdés, mit szól mindehhez az EU, s mit a részvényesek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik