A kábítószer-kereskedelemből, fegyverkereskedelemből és egyéb bűncselekményekből származó illegális bevételek éves szinten meghaladják az egybillió (azaz ezer milliárd) amerikai dollárt, ezért a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése továbbra is komoly kihívást jelent a bankszektor számára.
Jimmy Helm, a KPMG közép-kelet-európai Forensic csoportjának vezetője szerint a 2004-ben elvégzett első felmérés óta példa nélküli változások mentek végbe a pénzpiacon és a szabályozási környezetben is. „A bankok egyre inkább globális méretet öltöttek, piacaik és szolgáltatásaik összetettebbé váltak, a korábbinál többet fektettek be fejlődő piacokon, és jelentősen nőtt a magánkézben lévő vagyon mértéke. A kialakult strukturális változások jelentős mértékben hozzájárulnak a bankszektor pénzmosással, valamint terrorizmusfinanszírozással összefüggő kihívásaihoz. Az új direktívák elfogadásával nagyobb hangsúly került a vállalatirányítás és a vállalati felsővezetés elszámolási kötelezettségére” – mondta Jimmy Helm.
Növekvő költségek
A most kiadott 2007-es felmérés – amely 55 ország, 250 vezető bankjának 25 százalékát lefedi, és a korábbinál alaposabban vizsgálta a fejlődő piacokat – megerősíti azon trendeket, miszerint a pénzintézeteknél jelentős mértékben nőttek a pénzmosás megelőző rendszerekre és a szabályozási környezetre, illetve ezek fejlesztésére fordított befektetések.
A pénzmosás elleni intézkedésekre fordított kiadások átlagosan 58 százalékkal növekedtek az elmúlt 3 év során, ami felülmúlta a pénzintézetek 2004-es várakozásait. Észak-Amerikában, a Közel-Keleten és Afrikában az ilyen jellegű költések 70 százalékkal, vagy akár azt meghaladó mértékben is növekedtek. Ennek ellenére a bankok többsége ma úgy gondolja, hogy a pénzmosás elleni intézkedésre fordított kiadások növekedési üteme lassulni fog, és a következő 3 évben átlagosan 34 százalékpontos növekedés várható.
A növekvő kiadások elsődleges célpontja – a 2004-es felmérés eredményéhez hasonlóan – a pénzügyi ügyletek ellenőrzése, ezt követi a banki szakemberek szakmai képzése, valamint a törvényi szabályozásoknak való megfelelés. Ugyanakkor a 2004-es kutatás eredményeivel összevetve a vállalati felsővezetők körében ma nagyobb az érdeklődés és az elkötelezettség a pénzmosás megelőzése iránt: a megkérdezett igazgatótanácsi tagok körében 10 százalékról 71 százalékra emelkedett a magukat elkötelezettnek mondók aránya, azaz a jelentősebb pénzintézetek vezetősége tisztán látja, hogy a bankszektornak milyen szerepet kell betöltenie a nemzetközi pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelemben.
Éber alkalmazottak a legfontosabbak
A bankokról összességében elmondható, hogy a pénzmosás elleni kockázatokat a korábbinál sokkalta átfogóbb megközelítéssel kezelik: a nemzetközi téren aktív bankok 85 százalékának van komplex pénzmosás elleni politikája, egyre több bank alkalmaz megfigyelő és tesztelő programot, és szervezetükön belül is egyre szélesebb körben alkalmazzák azokat. Ugyanakkor a fejlettebb monitoring-technológiák ellenére is a bankok 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a személyzet éberségére van szükségük ahhoz, hogy kiszűrjék és azonosítsák a gyanús ügyleteket, és közel egyharmaduk (34 százaléka) elégedetlen a jelenleg használatban lévő tranzakcióellenőrző rendszere hatékonyságával.
Elégedetlenek a hatóságokkal
A pénzmosás elleni küzdelemre fordított növekvő kiadások és bővülő képzések mellett, a bankok több mint 70 százalékánál a gyanús cselekményekről szóló jelentések (Suspicious Activity Report – SAR-riportok) száma is emelkedett, sőt, a bankok 42 százalékánál – saját megfogalmazásuk szerint – jelentős mértékben nőtt ezen jelentések száma.
Mindazonáltal a pénzintézetek elégedetlenek azzal, ahogy a szabályozó hatóságok fogadják és értékelik a gyanús cselekményekről szóló jelentéseiket. Leginkább olyan visszajelzésre lennének kíváncsiak, amelyből megtudhatják, hogy beküldött jelentéseik egyáltalán hasznosnak bizonyultak-e az ellenőrző hatóság vizsgálatai, nyomozásai során.
Közszereplők
Az Európai Unió 3. direktívájában előírt, a tagállamokban 2007. december 15-ig bevezetendő követelmény a közszereplők és családtagjaik, mint leendő banki ügyfelek fokozott átvilágítása. A 2007-es KPMG-felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy a megkérdezett bankok már jelenleg is igen komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy azonosítsák azon közszereplőket, akik a pénzmosással kapcsolatos pénzek csatornái lehetnek.
Ma a bankok 70 százaléka ellenőrzi, vizsgálja kiemelten a közszereplő ügyfeleket, szemben a 3 évvel korábbi 45 százalékos aránnyal. Ám mindez a globális méretű pénzintézetek esetében érvényes –a kis és közepes méretű bankok még nem követik e gyakorlatot.
