Az új, 3. Direktívát 2007. december közepéig kötelesek bevezetni a tagországok, és nemzeti jogrendszerüket ahhoz igazítani. A direktíva a pénzmosás (AML) és a terrorizmus finanszírozása (CTF) elleni küzdelmet foglalja egy közös keretbe, így a nemzetközi szabályozási nyomás erősödésére számít az Ernst&Young (EY) tanácsadó cég, amely cseh, magyar, szlovák és szlovén pénzintézeteket kérdezett meg.
Pénzmosásnak nevezzük a bűncselekményekből származó pénzeknek a pénz és tőkepiaci rendszereken történő tisztára mosását, azaz eredetének elrejtését vagy álcázását, valamint ezen tevékenységek pártolását és támogatását. Kühn János, az EY kockázatkezelési üzletágának senior managere szerint van pár hamis közhiedelem a pénzmosással kapcsolatban. Először is, bármilyen bűncselekményből származó pénz tisztára mosása bűncselekmény, beleértve az adócsalást, a sikkasztást is. Másodszor nincs alsó értékhatára a pénzmosásnak. Harmadszor, az állampolgárnak bejelentési kötelezettsége van, ha ilyen cselekményre utaló nyomokkal találkozik.
Információ, információ, információ
A direktíva lényegében a pénzek jobb nyomonkövethetőségét biztosítaná azzal, hogy a bankoknak még több adatot kell begyűjteniük ügyfeleikről és az utalási célállomásokról. Bár ma is léteznek kontrollok, ezek jelentős része elég könnyen kijátszható. A 3. Direktíva három területen írna elő újabb szabályokat, azaz szigorítaná az adatszolgáltatást. Ezek az ügyfél-, a tranzakció- és a folyamatismeret. Az alábbi táblázat hasonlítja össze a jelenlegi előírásokat és az új elvárások, valamint fogalmak listáját.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EY anyaga szerint a jelenlegi törvényi szabályozás a hangsúlyt az ügyfél azonosítása mellett a limit feletti, valamint gyanús tranzakciók adminisztrációjára és bejelentésére fekteti. Azonban ezzel a bejelentési volumennel (a bankok inkább bejelentenek mindent, hogy mentesüljenek az esetleges felelősségre vonás alól) a hatóságok már nem tudnak mit kezdeni. Az új direktíva ezen úgy változtat, hogy mint az a táblázatból is látszik, nagyobb kötelezettséget ró a bankokra az ügyfél- és tranzakciószűréssel, ugyanakkor kevesebb feladatuk lesz a hatóságoknak.
Lenyelik a pluszköltségeket
Az EY számításai szerint a többletkötelezettségek több százezer eurónyi plusz kiadást jelentenek a bankok számára, ám a felmérésben részt vevő pénzintézetek 58 százaléka azt állítja: a pluszköltségeket nem hárítja át ügyfeleire. Ugyanennyien számítanak arra, hogy ügyfélportfoliójuk tisztulni fog a lépésektől; ezen belül a szlovákok 100, míg a magyarok 66 százaléka számít javulásra. Ugyanakkor a megkérdezett magyar pénzintézetek 55 százaléka szerint az új rendelet bevezetését követően a jelenlegi ügyfélmenedzsment terén jelentős változások lesznek.
Emellett a pénzintézetek 67 százaléka (a magyarok 56 százaléka) úgy vélte, hogy a versenytársaiknál gyorsabban reagálók miatti piacvesztés nem jelent fenyegetést, míg 36 százalékuk számára kérdéses a direktíva hatékonysága. Ugyanakkor a válaszadók 46 százaléka (magyar arány 78 százalék) szerint az EU 3. Direktíva bevezetésével gazdaságuknak vagy legalábbis versenytársaiknak nagyobb pénzmosási kockázatokat kell kezelniük.
