Körülbelül egy héttel ezelőtt jelentették be kormányszóvivői sajtótájékoztatón, hogy jogszabályi szinten definiálnák az uzsorakamat fogalmát, a költségvetési törvényben évente meghatároznák a jogszerűen kiköthető kamat felső mértékét, amit vagy abszolút értékben, vagy a jegybanki alapkamat függvényében állapítanának meg. A Bankszövetség határozottan támogatja a javaslatot, mert a tisztább, átláthatóbb piac a hitelintézeteknek is érdekük, tette hozzá Gaál Gyula, a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat vizsgáló szakértői bizottság jelentéséből adódó kormányzati feladatok koordinálására kinevezett miniszterelnöki megbízott. A javaslatokat a kormány még nem hagyta jóvá, de a miniszterelnöki megbízott reményei szerint a csomag – amely ennél lényegesen több pontot tartalmaz – hamarosan a kabinet elé kerül.
Vegyük sorra a két legfeltűnőbb elemet. Valójában az uzsorában nem sok újdonság van, ugyanis a magyar törvények már ismerik ezt a fogalmat. Leegyszerűsítve azt nevezzük uzsoraszerződésnek, amikor a feltűnő értékaránytalanság és a másik fél helyzetének kihasználása együttesen áll fenn. A tényállások bizonyítása azonban egy másik történet.
Kamatplafon: elterjedt gyakorlat
A kamatplafon vagy kamatsapka alkalmazása nem egyedülálló az Európai Unió országaiban, közli a FigyelőNettel Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sajtószóvivője. Franciaországban, Németországban, Írországban és 2005 óta Lengyelországban is létezik a kamatplafon, vagy más szóval „kamatsapka”. Bár az angolszász gyakorlatban az ilyen irányú szabályozást versenykorlátozónak tartják, az Egyesült Királyságban nincs is, de Ausztráliában van. „Franciaországban a jegybanki kamatláb alapján negyedévente határozzák meg a kamatsapka mértékét” – teszi hozzá Binder. Az országok bevett gyakorlata azonban különbözik azt illetően, hogy melyik hatósági szervezet határozza meg a kamatplafont. Vannak olyan országok, ahol jegybank, máshol pénzügyminisztérium szabja meg a határt – fogalmazott Binder.
Müller János, a Bankszövetség kommunikációs vezetője elmondta a FigyelőNetnek, hogy több okból is támogatják a kamatsapka bevezetését. „A nagyon magas kamatok inkább a pénzügyi közvetítő cégeket jellemzik, semmint a bankokat, így a bankoknak nem származna hátránya a kamatplafon bevezetéséből. Mellesleg a Bankszövetség csak a – magasabb kamattal rendelkező – személyi kölcsönöknél javasolta a kamatsapka bevezetését. Nyilván az intézkedés megszületése után egy picit fehéredne a piac, és a felső plafon bevezetése megvédené a lakosságot a totális eladósodottságtól” – teszi hozzá Müller János.
Három számjegyű THM-ek
A PSZÁF szóvivője is úgy látja, hogy a kamatplafon bevezetése inkább a pénzügyi szolgáltatók kordában tartását célozza, „a háromszámjegyű THM-mel rendelkező hiteleket ajánlókét”. Binder azonban figyelmeztet: aki minden területen jelentős kamatcsökkentésre számít, az téved. „A fedezetlen hitelek (például nem jelzálog alapú fogyasztási hitel) kamatai minden országban jelentősen meghaladják a fedezett hitelek kamatait; ez alól Magyarország sem kivétel.” A szóvivő azonban úgy véli, hogy a bankok között árazási verseny alakulhat ki, kedvezőbb díjtételekkel, hogy minél több ügyfelet szerezhessenek.
Gyorsan tegyük hozzá: a kamat és a THM nem ugyanaz. Tehát alacsony kamat esetén is lehet magas a THM, ha az egyéb díjak, vagy költségek összege nagy.
