Olcsóbbá és egyszerűbbé kell tenni a lakossági bankszolgáltatásokat – fogalmazta meg a kormány szándékát Gyurcsány Ferenc még 2006 őszén, amikor is életre hívott egy szakértői bizottságot. A Várhegyi Éva közgazdász vezette testület az idén február elején publikálta jelentését, amelyben elégtelennek találta a verseny fokát a bankpiacon.
A verseny hátráltatójaként az OTP-t még nevesítette is, és helyenként igen kemény szavakkal illette az egész hazai bankrendszert. Egyebek mellett megállapította, hogy a domináns bankok hajlamosak visszaélni az erejükkel, szolgáltatásaikat indokolatlanul drágán kínálják, nem segítik elő a bankváltást, és egyoldalú szerződésmódosításokkal vegzálják a kiszolgáltatott ügyfeleket.
A Magyar Bankszövetség a főbb állításokkal nem értett egyet és azt állította, hogy éles verseny zajlik a magyar kuncsaftok kegyeiért. Azonban miután Veres János pénzügyminiszter is együttműködést kért és ajánlott a bankoknak, június 30-ra javaslatcsomagot ígértek a kormánynak. A nyolc témakörbe sorolható anyag – Gaál Gyula miniszterelnöki megbízott koordinálásával – el is készült.
„Nyolc szakértői bizottság dolgozott az anyagon, amely összesen több tucat javaslatpontot foglal magában” – mondta el a FigyelőNetnek Gaál Gyula. Az azonban kérdés, hogy a javaslatokból mit fogad el a kormány, tette hozzá Gaál. A következő lépés, hogy kialakuljon egy menetrend a javaslatcsomagot illetően, és megszülessen a kormányhatározat. Gaál hozzátette, hogy a miniszterelnök augusztus közepi szabadsága miatt vagy a következő két-három hétben, vagy augusztus végén kell elfogadni a javaslatcsomagot.
A Gaál-jelentésben foglalt témakörök:
● Teljes körű adósnyilvántartás (pozitív adóslista)
● Olcsó alap bankszámla bevezetése
● Csoportos beszedési megbízások módosítása
● Szerződésmódosítás (például hitelkiváltás, előtörlesztés vagy egyoldalú módosítás) kapcsán a bank jogainak és tájékoztatási kötelezettségeinek rögzítése
● Ügyfél-tájékoztatás újraszabályozása (például módosított THM)
● Online banking újraszabályozása
● Etikai kódex kidolgozása
● Pénzügyi kultúra fejlesztése
● Teljes körű adósnyilvántartás (pozitív adóslista)
● Olcsó alap
A dokumentum egyaránt tartalmaz a bankok számára önszabályozó lépéseket és jogszabályi változtatásokat az állam részére. Az önszabályozás témakörébe tartozna a jelenlegi THM (teljes hiteldíj mutató) felváltása egy pontosabb és szabályozottabb számmal, emellett egyénre szabott tájékoztatást írnának elő, magyarázta Gaál. A THM mostani formájában ugyanis visszaélésre ad módot. Ugyancsak előírnák azt is, hogy bankok a futamidő alatt nem módosíthatnák az előtörlesztési feltételeket. Ugyanakkor az államigazgatási területekhez tartozna például a pozitív adóslista bevezetése és a hitelintézeti törvény módosítása.
Gaál úgy látja, hogy a javaslatok felvetése a bankemberek körében „megpezsdítette a banki gondolkodást, mert érdekükben állt, hogy konstruktívak legyenek”. Hozzáteszi, hogy a megszületendő jogszabályok nem a bankok ellenére készülnek, hanem kiegészítik azt a környezetet, amelyben a bankok tevékenykednek. Emellett a szabályok érezhetőbben ügyfélbarátabb bankokat eredményeznek.
—-Legyen verseny!—-
Az intézkedések fő célja az volna, hogy versenyt generáljanak a magyar lakossági banki piacon. Gaál szerint ugyanis nem minden területen folyik verseny a fogyasztókért. „Jelenleg inkább csak a lakás- és fogyasztási hitelek területén van igazi verseny. Ám itt is felmerül a kérdés, hogy mennyire tájékozottak az ügyfelek, és mennyi információhoz tudnak hozzájutni” – állítja Gaál. Hozzáteszi, hogy a már meglévő saját, vagy másik banknál lévő ügyfelekért nem folyik a verseny. Például egy államilag támogatott lakáshitel támogatott részét nem lehet hordozni, így a bank a futamidő végéig magához láncolja az ügyfelet.
A bankok azonban gyökeresen másképp látják a helyzetet, szerintük éles verseny tombol a területen, és egy tanulmányt is készíttettek igazuk bizonyítására. „Verseny van a magyar lakossági bankszektorban, egyes szegmensekben még erősebb is, mint az EU más országaiban, ezt támasztja alá a McKinsey által a Magyar Bankszövetség (MB) megbízásából készített tanulmány is – jelentette be egy júniusi sajtótájékoztatón Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke Budapesten.
A tanácsadó céget azzal bízták meg, hogy egy átfogó, független elemzést készítsen a magyar lakossági bankszektorban tapasztalható verseny intenzitásáról, hangsúlyt helyezve a verseny elmúlt időszakban jellemző dinamikájára és a magyar bankszektornak az európai országokhoz viszonyított teljesítményére.
A verseny erőssége bármely termék esetében a piac telítettségétől függ. Magyarországon a mérlegfőösszeg/GDP arány 90-100 százalék, míg Európában meghaladja a 200 százalékot, a hitel/GDP arány pedig 70 százalék, a 180-200 százalékos európai átlaggal szemben, állapítja meg a tanulmány, így a piac még messze nem telített. Azt sem tartja valósnak az elemzés, hogy a magas koncentráció miatt nem tud érvényesülni a verseny: 2005-ben az eszközök kevesebb mint 44 százaléka tartozott a három legnagyobb szereplőhöz, s 70 százaléka a tíz legnagyobbhoz, ami jóval alacsonyabb, mint a hasonló nagyságú országokban (Belgiumban, Hollandiában, Csehországban vagy Portugáliában 53-76 százalék közötti volt).
A kiemelkedő profit oka
A bankpiac telítetlenségével magyarázta a magyar bankok jelentős profitját a bankszövetség elnöke. Példaként említette, hogy a mintegy 8 millió magyar felnőttből több mint 3 milliónak semmilyen banki kapcsolata nincs, azaz még bankszámlája sincs. A betéti és hitelkamatok közötti nagy különbségért pedig a jelentős pénzpiaci ingadozást előidéző makrogazdasági környezetet tartotta felelősnek.
A fiókhálózat sűrűsége közepes, koncentrációja folyamatosan csökken, a korszerű elektronikus kapcsolódások pedig gyorsan nőttek, ami a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javítja. Az alapinfrastruktúra és a koncentráció szempontjából nem lehet azt állítani, hogy nincs verseny, mondta Erdei Tamás. Az elnök szerint a bankszövetség támogatja a pénzügyi kultúra javítását szolgáló lépéseket, valamint a pénzügyi szolgáltatások erősebb és hatékonyabb fogyasztóvédelmi ellenőrzésének megteremtését.
A bankszövetség egyetért a pénzügyi ismeretek kötelező középiskolai oktatásával és a pénzügyi ombudsman posztjának létrehozásával. Azok költségeit azonban szerintük az államnak kell viselnie. A bankok érdekvédelmi szervezete ugyanakkor ellenzi a folyószámlaszámok hordozhatóvá tételét. Az ugyanis a bankok szerint jelentős költségekkel járna, problémákat és zavarokat okozhatna, és érdemben mégsem könnyítené meg a folyószámlák más bankhoz vitelét.
