Gazdaság

Start-up Guide művészeknek

Egyre több frissen végző designer szembesül avval, hogy pályakezdőként saját vállalkozást kell indítania minden fajta előismeret nélkül. A közelmúltban megjelent Start-up Guide olyan művészeti vállalkozások számára szolgál praktikus tanácsokkal, amelyek most lépnek át a nagybetűs Üzleti életbe.

A piacelemzéstől az online marketingig nyújt közérthető tájékoztatást az az internetről letölthető kiadvány mely a Magyar Formatervezési Tanács (MFT) gondozásában jelent meg a minap pályakezdő iparművészek, tervezők számára. A művészettől idegen területekre huszonnégy, az üzleti életben is kipróbált szakértő vezeti be a Start-up Guide című kiadvány letöltőit. Várhelyi Judit a projekt kezdeményezője, az MFT irodavezetőjének ajánlása szerint azzal a céllal, hogy röviden, olvasmányosan és a felhasználók előzetes tudására épülő információkkal segítsen dönteni és utat választani. A szerzők már tervezik a kiadvány 2.0-ás verzióját, melyet előreláthatólag az októberi design héten mutatnak be olyan új elemekkel kibővítve, mint az uniós pályázati lehetőségek vagy a design TEÁOR száma, amit 2008. január elsejétől vezetnek be.

Favágó munka


A Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíj kezelőjeként Várhelyi Judit évek óta kíséri figyelemmel a pályakezdő formatervezők szárnypróbálgatásait. Így lett figyelmes a vállalkozni kezdő fiatalok tanácstalanságára, akik arra panaszkodtak, hogy az egyetemi képzés során nem készítették fel őket egy cég beindítására, működtetésére. Bár sokak szerint a menedzselés nem az alkotó feladata, Várhelyi Judit szerint csak a legnagyobb sztártervezők engedhetik meg maguknak, hogy kizárólag kreatív munkával töltsék a mindennapjaikat. Természetes, hogy egy fiatalnak eleinte több időt kell szánnia az ismertsége megteremtésére.


Start-up Guide művészeknek 1

Start-up Guide művészeknek 2

A Mercedes részére készült tanulmányterv, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Formatervező Tanszékének hallgatóitól (Fotó: MTI)

Start-up Guide művészeknek 3


Vállalkozniuk pedig kell, annak ellenére, hogy a design sokáig alapvetően nem önálló szakma volt hazánkban. Régebben nagyobb vállalatok alkalmaztak saját tervezőt, azonban kevés a magyar nagyvállalkozás, a hazánkba települő nemzetközi vállalkozások ezt a tevékenységüket nem Magyarországon végzik. A magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások pedig egész egyszerűen tőkehiánnyal küzdenek. Így számos designer kénytelen egyedül vagy néhány társával közösen üzletet indítani, vagy legalábbis számlát adni az alkalmi megbízásokhoz.

Magánzók


Tavaly óta honlapján cégeknek ajánl ki tervezőket konkrét feladatokhoz a Design Terminál Kht., mely a Start-up Guide előkészítésében is részt vett. A megrendelő általában három lehetséges alkotó közül választhat a problémája megoldásához. A jelelölteket egy közel 3000 fős adatbázisból szelektálják, amelyben a pályakezdők két évig ingyen mutatkozhatnak be. „Hetente legalább egy ilyen megkeresést teljesítünk” – közli Pohárnok Mihály, a kht. ügyvezetője, de hozzáteszi, hogy ez lehetne több is, ha már beköltözhettek volna az általuk üzemeltetett Design Terminálba. (Az Erzsébet téri design központtá átalakított épület áramszolgáltatási gondjai miatt egy éve áll készen, de üresen.)

Pohárnok Mihály úgy tapasztalta, hogy legtöbbször grafikai és belsőépítészeti munkához igénylik diplomás tervező segítségét, az úgynevezett „product designnal”, terméktervezéssel kapcsolatos tevékenységekre lényegesen alacsonyabb a kereslet. Kivétel azért akad: az orvosi műszerek designja például tradicionálisan virulens terület, ahol nem is gondolnánk milyen alapvető szerepet játszanak a tervezők az ember-gép kapcsolat megteremtésében.


Start-up Guide művészeknek 1

Start-up Guide művészeknek 2

A magyar formatervező hallgatók sikert sikerre halmoznak a nemzetközi pályázatokon, legutóbb Hannoverben majdnem minden díjat begyűjtöttek (Fotó: MTI)

Start-up Guide művészeknek 3


A könnyűipar, különösen a textilipar általános európai hanyatlása miatt a legnehezebb helyzettel az öltözék és textíltervezők szembesülnek, akiknek nagy része kénytelen egymaga boldogulni. Még az egyetem alatt a négytagú Aquanauta csoport ruhatervezőjeként kezdett vállalkozni Mosshammer Kinga. A cég azonban ennyi embert nem tudott eltartani, végül az utóbbi időben ő is megvált tőle. Jelenleg a designtermékekre szakosodott vasárnapi művészeti piac, a WAMP programkoordinátora, ahol főleg öltözéktervezők és keramikusok vonulnak fel, és már tervezik, hogy ősszel egy alkalommal speciálisan a pályakezdőknek biztosítanának bemutatkozási lehetőséget. A tavaly óta rendszeresen jelentkező piac szervezőjeként úgy ítéli meg, hogy egyénileg vagy többen összefogva körülbelül pályatársai egyharmada fogott saját vállalkozásba. Saját területén, a ruhatervezésben a legnagyobb nehézséget a gyártáshoz szükséges géppark beszerzésében, fenntartásában és annak helyigényében látja. Azt is kiemeli, hogy nehezen jutnak megfelelő alapanyaghoz, gombokhoz vagy zipzárakhoz, mivel az ipar egyre keletebbre vonul.

Design TEÁOR 2008-tól


2008. január 1-jétől az Európai Unió területén TEÁOR számot kap a design szakma abból a célból, hogy növeljék a mérhetőséget és az ágazat presztízsét. Addig ha valaki például formatervezésre adja a fejét, akkor a cége tevékenységeként választhat a gázszerelőket is tömörítő, máshová nem sorolható egyéb üzleti szolgáltatás címszó és az alkotó- és előadó-művészeti tevékenység között.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik