Egyes tanulmányok a globális felmelegedéssel kapcsolatban a világgazdaság összeroppanását vizionálják. Ezzel szemben, egyre több olyan elemzés lát napvilágot, amely ennek ellentétéről számol be. A globális klímaváltozás a világgazdaságra is egyértelműen hatással lesz, a Barclays Capital befektetési bank tanulmánya szerint. A nagynevű pénzintézet elemzői nem is kicsiny hatásról adnak számot, sőt azt állítják, hogy az elkövetkezendő 25 évben ez lesz a domináns faktor a pénz- és tőkepiacokon. A tanulmány energiaipari forradalmat említ, amely az elkövetkezendő 25-30 évben megy majd végbe: a világ energiakapacitását ugyanis ez alatt az idő alatt 50 százalékkal növelni kell, miközben a szénhidrogénektől való függőséget radikálisan csökkenteni kell.
Energia-forradalom
Az energia-forradalmat az elemzők a dotkom- robbanáshoz vezető technológiai forradalomhoz hasonlítják. Mint minden általánossá váló technológia elterjedésénél, a klímaváltozással kapcsolatos iparágak termékeinél is óriási felfutásra lehet számítani, a szakértők szerint. Ez pedig a világgazdaságra stimuláló hatással lesz, ahelyett, hogy korlátozná azt. Átalakulásról kell beszélni a pénz- és tőkepiacokon és az iparban, de sokak számára pozitív kimenetelűről, a tanulmány szerint. Tim Bond, a Barclays egyik vezető befektetési tanácsadója szerint ennek a forradalomnak is meglesznek a vesztesei és a győztesei, az energiaszektor pedig a legérintettebb. Az eddigi technológiai, energiafelhasználási váltásokat történelmünk során mindig gazdasági növekedés követte, a szakértő szerint.
Jól járhatnak a napelem-gyártók (Fotó: sxc.hu)
Ezzel együtt, a tanulmány leszögezi, hogy nagy a felelősség az Egyesült Államok kormányzatán. Amíg Washington nem foglalkozik érdemben a szénhidrogén energiahordozók felcserélésével, és az amerikai felhasználás a jelenlegi szinten marad, addig a csökkenő olajtartalékokról szóló hírek az energiahordozók árfolyamának meredek növekedéséhez vezetnek. Az olaj, fölgáz és kőszén határidős piacain pontosan ez látszik: az árfolyamok már most is az utoljára a hetvenes években látott szinteken állnak, a kereslet-kínálat egyre romló egyensúlytalanságának köszönhetően. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az energiafelhasználás átrendezését, alternatív forrásokra való felcserélésének kérdését, mondta Tim Bond.
Tőkepiaci befektetés volt a legjobb
Az energia-forradalomról szóló tanulmány a Barclays évente megjelenő tőkepiaci felmérésének részeként jelent meg. A pénzintézet szakértői ebben megállapították: a legjobban megtérülő befektetési forma tavaly a tőkepiaci befektetés volt, az általános tőzsdei hossznak köszönhetően. Tavaly a részvényekbe fektetett pénz globális szinten 11,4 százalékos hozamot realizált (2005-ben ez 19 százalék volt). Ugyanebben az időszakban az államkötvények befektetései 4,4 százalékkal zsugorodtak, a nominális hozamokat ugyanis az egyre erősödő infláció eltörölte. A vállalati kötvények is rosszuk teljesítettek, átlagosan 4,5 százalékkal értek kevesebbet, mint egy évvel korábban. A Barclays elemzői kiszámolták: ha valaki 100 fontot fektetett a tőzsdére 1899-ben, annak jelenleg 25 022 fontja lenne, ha az időközben felgyülemlő hozamokkal folyamatosan bővíti a befektetést, és nem írja jóvá. Ugyanekkora összeg államkötvénybe fektetve most 323 fontot érne.
—-Már most lehet az energia-forradalomból profitálni—-
A klímaváltozás bizonyos iparágakat igen pozitívan érinthet. Sok társaság fellendülésre számít: ilyenek többek között az alternatív energiahordozók, a vízhálózat- üzemeltetők vagy a légkondicionáló berendezéseket gyártók. Aegon Climate Change néven tervez létrehozni egy új, nyíltvégű befektetési alapot az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. Az alap olyan iparágakra koncentrál majd, amelyek a klímaváltozással összefüggő fellendülésre számíthatnak. A nyíltvégű befektetési alap jegyzése július elején indul, miután a PSZÁF jóváhagyta azt – mondta a FigyelőNetnek Bodogán Attila, az Aegon Alapkezelő részvény-vagyonkezelője.
Az alap létrehozásában az volt a cél, hogy olyan nemzetközi vállalati részvényeket vásároljanak bele, amelyek bevételének döntő hányada a globális éghajlatváltozás lehetőségeinek kiaknázásából ered. Napirendi téma, hogy egyre kevesebb a víz, óriási a felmelegedés, az üvegházhatás egyre károsabb, mondta Bodogán Attila. Ha valaki hisz abban, hogy a világ még jobban felfigyel a környezet fontosságára, és egyre többet tesznek majd azért, hogy ez a folyamat visszaforduljon, ahogy mi is, akkor érdemes ebbe az alapba fektetnie.
Indirekten is
Az alap három fő területre koncentrál: a klímaváltozás, a megújuló erőforrások és az agrárüzletág. Nem csak kimondottan a klímaváltozással direkt módon kapcsolatos társaságok papírjait keressük, hanem az olyan, ezzel indirekt kapcsolatban lévő társaságokét is, mint amilyenek a környezetgazdálkodás, az energiahatékonyság, az ún. „clean technológiák”, mondta Bodogán. Ezen kívül a megújuló erőforrások, a vízgazdálkodás, az agrokémia területén dolgozó cégeket is figyelemmel kísérik majd. Olyan cégek részvényeit is szeretnék az alapba, amelyek a mezőgazdaság, biotechnológia, állattenyésztés és agrármeteorológia területein dolgoznak. Az alapkezelők elsősorban nem a technikai szinteket nézik majd, hogy milyen drága éppen az adott részvény, hanem fundamentális oldalról is megvizsgálják a kiszemelt céget, kapcsolatba lépnek a menedzsmenttel, informálódnak a cégről.
Szélturbinából egyre több van itthon is (Fotó: sxc.hu )
Mivel hosszú távú befektetésről van szó, a szakértő szerint kiemelten fontos a biztonság. Az a célunk, hogy átlagon felüli hozamot biztosítsunk, és az átlagot a Morgan Stanley Capital Index (MSCI) World Indexe jelenti majd, ez lesz a viszonyítási alap, a benchmark. Az alap nyíltvégű, tehát bárki számára hozzáférhető a vételi és eladási oldalon, bármely időpontban. Aktívan kezelt alapról van szó, az alapkezelőtől függ, hogy milyen papírok lesznek benne éppen. Az Aegon Alapkezelő még nem döntötte el pontosan, mely cégekkel indul meg az alap, nemzetközi szinten keresik a megfelelő társaságokat, Bodogán Attila elmondása szerint a közép-kelet- európai régiót is figyelik.
—-Az időjárás hatásait korábban is kivédték—-
Az olyan társaságok, piaci szereplők, akiknek amelyeknek költségvetésében nagy érvágást jelent a lanyha tél vagy a hűvös nyár (klímaberendezés-gyártók, közüzemi cégek, mezőgazdasági cégek, stb.) jelenleg is az ún. időjáráspiacon próbálják védeni magukat. A brit állami időjáráskutató intézet, a Met Office szerint a brit cégek 70 százalékának eredményét befolyásolja a szeszélyes időjárás, az amerikai gazdasági minisztérium adati szerint pedig az USA gazdaságának 20 százaléka időjárásfüggő.
1997-ig nem volt lehetőség arra, hogy ezek a társaságok bebiztosíthassák magukat ilyen eshetőségre – ekkor a világ egyik legnagyobb árutőzsdéje, a Chicago Mercantile Exchange (CME) időjárás-kontraktusokat vezetett be, és a többi termékhez hasonlóan kezelte az időjárást. Időjárás-indexeket hoztak létre, amelyek négy fő termékre vonatkoztakott, a szélre, az esőre, a fagyra és a hóra: ezeknek a változására lehet ügyleteket kötni. Ha valaki szeretne, arra is köthet, hogy egy adott hónapban hány milliméter eső esik, a legtöbben mégis a hőmérséklet alakulásával kapcsolatban fektetnek be. A kereskedés opciós módon zajlik, vagyis az ügylet akkor lép életbe, ha bizonyos feltétel bekövetkezik, tehát ha a hőmérséklet elér egy adott szintet, vagy egy adott szint alá esik.
Időjárási termékek 70 milliárd dollárért
A chicagói árutőzsde 65 Fahrenheit-fokos (18,3 Celsius-fok) viszonyítási hőmérsékletet használ, hagyományosan azért, mert ez volt az a hőmérséklet, ami alatt az USA-ban bekacsolták a távfűtést. Jelenleg is jó viszonyítási alap: ez alatt a lakosság több energiát használ fűtésre, fölötte pedig több energiát használ légkondicionálásra. A viszonyítási foktól való negatív eltérést a fűtési foknapnak, a pozitív eltérést pedig a hűtési foknap. Az előbbi novembertől márciusig tart, az utóbbi májustól szeptemberig tart. Ha tehát egy közüzemi szolgáltató cég attól tart, hogy a bevételei megcsappannak, mert meleg lesz a fűtési foknapokon, ezt a veszteséget előre fedezni tudja, ha arra köt szerződést, hogy bizonyos napokon a viszonyítási fok fölötti lesz a hőmérséklet. Ha ez bekövetkezik, az ügylet mértékének megfelelően kamatozik a befektetése.
Egy átlagos nap a chicagói árutőzsdén (Fotó: CME)
Az első ilyen ügyletet 1996-ban kötötte a Koch Energy és az Enron, a téli átlaghőmérsékletre, tőzsdén kívül – áll a chicagói árutőzsde honlapján. Az árutőzsde meglátta ebben a lehetőséget, és bevezette elektronikus rendszerébe a határidős időjárás- kereskedést. Az időjárás -kereskedés az El Nino- jelenség miatt kezdett rohamosan elterjedni. 2001-ben a frankfurti értéktőzsdét üzemeltető Deutsche Börse után és a londoni LIFFE után a Euronext is felvette kínálatába az időjárási kontraktusokat. 1999-től 2001 végéig származékos időjárás-termékekkel 75 millió dollár értékben kereskedtek Európában. Az Egyesült Államokban évente több mint négyezer szerződést kötnek, átlagosan 8 milliárd dolláros forgalomban. Szakértők becslése szerint tavaly és tavalyelőtt a származékos időjárási termékek forgalma globálisan 70 milliárd dollár volt évente.
