Csütörtökön reggel az Unicredit Bank mint letétkezelő közzétette, hogy ügyfele, a Bank Austria Credtianstalt (BACA) a Mol-ban 5 997 325 darab részvénnyel rendelkezik, mely 5,938 százalékos befolyást jelent. Ez azt jelenti, hogy újabb, egyelőre meg nem nevezett csoport került 5 százalék fölé.
Az osztrák bank a kedden vásárolt részvényt csak átmenetileg tartja tulajdonában, „csütörtökön, vagy pénteken átadja azokat ügyfelének” – mondta az UniCredit Bank Hungary Zrt. osztrák anyavállalatának szóvivője, ügyfelének nevét azonban nem árulta el.
Kétféle verzió van a legutóbb történtekre. Az első szerint akár az OMV-től is vásárolhatott az ismeretlen befektető, állítja Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője. Hozzáteszi, hogy azt egyelőre nem tudni, hogy az ismeretlennek mekkora pakettja volt eredetileg, így ha úgy vásárolt az OMV-től, hogy annak részesedése nem csökken 15 százalék alá a Molban, akkor az osztrák társaságnak nem kell bejelentést tennie.
Nyílt felvásárlási ajánlat?
A második verzió szerint az OMV vásárolt, ám a korábbi 18,6 százalékos csomaghoz hozzáadva a jelenlegi mennyiséget, az OMV semmivel sincs előrébb. Kuti szerint az OMV egy esetleges későbbi akvizícióban kíván megkerülhetetlen tényezővé válni, és jó alkupozíciót kialakítani. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy a tőkepiaci törvény (TPT) 68. paragrafusának értelmében kötelező érvényű nyílt felvásárlási ajánlatot kell tenni, ha egy tulajdonos részesedése meghaladja a 25 százalékot, és semmilyen más részvényesé nem éri el a 10 százalékot. Eddig azonban a Raiffeisen szerezte be a részvényeket az OMV-nek, így nem teljesen világos, hogy miért cserélte volna le ügynökét az OMV, ha a cég áll a tranzakciók mögött.
Piaci pletykák szerint Megdet Rahimkulov, miután az osztrák Vienna Capital Partnersen (VCP) keresztül eladott közel 6 százalék Mol-részvényt az OMV-nek, újból nekiállt gyűjtögetni Mol-részvényeket. Rahimkulov korábban 23-24 ezer forint környékén kezdte meg a részvényvásárlást, a héten 28-29 ezer környékén juthatott részvényekhez. Ismerve a befektető mentalitását, két dolog lehetséges: 1. elszúrta, de ez nem valószínű. 2. tud valamit, ami miatt még ezen az áron is vonzónak találta a részvényeket, esetleg már tudja is, hogy kinek adja el. Forrásaink szerint pillanatnyilag Rahimkulov kezében mintegy 1-1,5 millió részvény lehet.
Mennyire magyar a Mol?
Ami a Molt illeti, a június 27-i, 5 millió darab saját részvény vásárlását követően a Mol menedzsmentje már a társaság 29,5 százalékát kontrollálja, és még 2,4 százalékos pakettet vehet a 10 százalékos sajátrészvény-állomány eléréséig. A lehetséges Mol–OMV-fúziót a magyar társaság közleményben utasította el. Azt írták, hogy az összeolvadás lehetősége már többször felmerült, de nem tartották járható útnak. Ez ugyanis megszüntette volna a versenyt a régióban. A közlemény azt is hozzáteszi, hogy a Mol sem támogatja olyan partnerek tulajdonszerzését, amelyek mögött erős külföldi állami befolyás és tulajdonviszonyok állnak.
Sarkadi-Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője egy korábban felajánlott, ám visszautasított kereszttulajdonlási sémát is kiolvas a sorok közül. „További Mol-részvényekért az OMV saját részvényeket adott volna, amelyeket a piacon vásárolt volna. Így az osztrák cég biztonságban tudhatta volna magát, hiszen legnagyobb részvényese az állam és a stratégia partnere lett volna. A kérdés az, hogy honnan szerzett volna az OMV további OMV-részvényeket?” – teszi hozzá az elemző.
Mol tulajdonosi struktúra:
• Közkézhányad: 37,3%
• OMV: 18,6%
• BNP Paribas: 8,3%
• OTP ( Mol-kölcsönből): 8%
• MOL saját részvény: 7,6%
• Bank Austria Creditanstalt: 5,9%
• Capital: 5%
• Magnolia Financial LTD ( Mol program): 5,5%
• Axa allaiance: 2,3%
• Egyéb OTP: 0,9%
• Mol munkavállalók, vezetők: 0,6%
—-Jön-e a Gazprom?—-
Egy másik felkapott pletyka szerint a Gazprom az OMV-n keresztül próbálja felvásárolni a Molt. Kuti szerint ez esetben azonban az oroszok jobban járnának, ha direktben tárgyalnának a Mol menedzsmentjével. Emellett ha az OMV-vel kell megegyezni, akkor az OMV-menedzsment mellett tulajdonképpen az osztrák állammal is tárgyalni kéne, amely az Österreichische Industrieverwaltungs-AG-n (ÖIAG) keresztül 31,5 százalékot birtokol az osztrák olajmultiban, jegyzi meg Kuti. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Gazprom inkább a gáz-, semmint az olajszekcióban a legerősebb.
Arab szál
Osztrák lapértesülések szerint a Gazprom az OMV-ben szeretne részesedést szerezni, és ezügyben már tárgyalásokat is folytatnak az osztrák olajcégben 17,6 százalékos részesedést magáénak tudó, Abu Dhabi székhelyű IPIC–cel (International Petroleum Investment Company). Kuti szerint ennek csak akkor volna értelme, ha a Gazprom az osztrák állam részesedését is meg tudná szerezni. Wilhelm Molterer osztrák pénzügyminiszter, az ÖIAG képviselője az osztrák Newsnak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta az üzletet, amennyiben az „a növekedés és foglalkoztatás biztosítását szolgálja”. Megjegyezte ugyan, hogy ez jelenleg nem aktuális, és az osztrák néppárti-szociáldemokrata nagykoalíciós kormány sem vette tervbe. Közben az OMV közleményben cáfolta, hogy a Gazprom az IPIC-cel tárgyalna az OMV-pakettről.
Kuti szerint az OMV állami része körülbelül 4,5 milliárd eurót ér piaci áron, így ha napirendre kerülne az eladás, akkor 7-8 milliárd euróért az osztrák állam valószínűleg megválna a pakettől. A kérdés, hogy ez vajon megérné-e bárkinek is? Ugyanis bár ekkor már elérnék az 50 százalékos kontrollt az OMV-ben, de az egészet lehetne elölről kezdeni a Molnál, nem beszélve a magyar államnál lévő szavazatelsőbbségi részvényről. A 10 százalékos szavazati korlát eltörléséhez vagy megváltoztatáshoz, vagy a 75 százalékos részvényesi beleegyezést kívánó döntésekhez kell az állam beleegyezése, amelyet egy „B” sorozatú, ún. szavazatelsőbbségi részvénnyel gyakorol.
OMV tulajdonosi struktúra:
• ÖIAG (Österreicher Industrieholding AG, osztrák állami holding cég): 31,5 százalék
• IPIC (International Petroleum Investment Company, Abu Dhabi): 17,6 százalék
• Közkézhányad: 50,9 százalék
—-Beszól a politika—-
A Mol-ügy egyik érdekessége az, hogy a magyar politikai élet is belefolyt az ügybe, elsősorban a kormányzat, de az ellenzék részéről is. Veres János pénzügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy a magyar kormány megvizsgálja azokat a felvetéseket, amelyek bizonyos vállalategyesülések esetén vétójogot biztosítanának a kabinetnek. A pénzügyminiszter szerint a felvásárlások újraszabályozása fontos feladat. Elemzők szerint a bejelentés arra utal, hogy van igazságlapja annak a Népszabadságban megjelent értesülésnek, amely szerint amerikai mintára nemzetbiztonsági aggály esetén vétót adna a kormány kezébe a cégfelvásárlásoknál egy jogszabály. Ennek a beterjesztését a Mol felvásárlási kísérlete kapcsán fontolgatja a kormány, a napilap szerint.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban kivásárlásnak nevezte az OMV lépését, mellyel az osztrák cég 10-ről 18,6%-ra növelte részesedését a magyar olajcégben. A miniszterelnök nem tekinti barátságos lépésnek, hogy egy állami tulajdonban lévő társaság előzetes értesítés nélkül azzal a szándékkal vásárol részesedést egy másik cégben, hogy megszerezze a kontrollt. Gyurcsány hozzátette: minden eszközzel azon lesz, hogy meghiúsítsa az OMV tervét.
Egységben az erő
Az ügyben eddig meglepő egyetértés mutatkozott a kormányzat és ellenzék között: a Fidesz közölte, támogatja a kormány határozott fellépését az OMV–Mol-tranzakcióval kapcsolatban. Az ellenzéki párt nem tart elfogadhatónak olyan ügyletet, amely a régiós verseny kiiktatását és pusztán a vállalati növekedést célozza egy jelentős állami részesedéssel működő külföldi cég részéről. A közleményt Varga Mihály alelnök ismertette, ebben a Fidesz támogatásáról biztosítja a magyar olajtársaság törekvéseit a regionális szerepvállalás, a hatékonyság, a tisztességes piaci verseny erősítése terén.
Vajon miért folyik bele a politika ennyire mélyen egy tőzsdei cég részvényvásárlásainak ügyébe?
Elemzők szerint elképzelhető, hogy Gyurcsány Ferenc jó PR-fogásnak, jó reklámnak vélte, ha politikusi minőségében megszólal a „nemzeti érdekek” védelmében. A gond ezzel csak az, hogy – ahogy összeállításunkból kiderül –, a Mol korántsem nemzeti cég, főként azután nem, hogy a kormányzat minden résztulajdonát privatizálta a társaságban.
Mol–OTP-tengely
Az is elképzelhető magyarázat, hogy a Mol befolyásos menedzsmentje kérte a miniszterelnököt arra, hogy tegyen lépéseket a cég függetlenségének megőrzése érdekében. Ezt a magyarázatot látszik alátámasztani a Mol-menedzsment és az OTP-menedzsment (a kettő között átfedések vannak, az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor a Mol igazgatóságának tagja) részvényvásárlása, amellyel pozíciójukat kívánják bebetonozni. A politikai felkérés itt azért valószínűtlen, mert a Mol egy független, nyilvánosan működő részvénytársaság, amely működésébe a kormányzat elvileg nem szólhat bele.
A kormányzat részéről nem ez az első eset, amikor nyilatkozatok szintjén befolyásolják egy tőzsdei cég életét. Két hónapja Kóka János gazdasági miniszter szólalt fel a parlamentben a Magyar Telekom tulajdonosváltása kapcsán. Beszédében azt mondta: nem szívesen látná az orosz befolyás növekedését, és kifejezte azt az igényét, hogy a Magyar Telekom maradjon német kézben.
—-PSZÁF vizsgálat folyhat az ügyben—-
A Napi Gazdaság információi szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vizsgálatot indít az elmúlt napok Mol-részvény adásvételei egyik tranzakciójának ügyében. A PSZÁF sajtóosztályán nem erősítették meg ezt, de nem is cáfolták.
Ha megnézzük az elmúlt időszak tranzakcióit a Mol papírjaival kapcsolatban, akkor vélhetően csak egy olyan adásvételt találunk, amely felkeltheti a felügyelet érdeklődését, ez pedig a Mol és az OTP között létrejött részvénykölcsön-ügylet.
Az OTP Bank tájékoztatta a befektetőket június 22-én tájékoztatta arról, hogy a Mol-ban fennálló közvetlen és közvetett befolyása 2007. június 21-én 9,098 százalékra (9 752 158 darab részvény) emelkedett.
A részesedésből 8 757 362 darab részvény ún. értékpapír-kölcsönzési szerződés keretében került a bank birtokába. A közlemény szerint a szerződéssel az OTP célja egy új üzletág kifejlesztése, azonban a bejelentés ezzel kapcsolatban semmilyen konkrétumot nem árult el.
Az OTP tájékoztatása ugyanaznap történt, amikor a Mol tájékoztatást adott ki arról, hogy tőkeszerkezete hatékonyabbá tételéről döntött, és újrakezdi a sajátrészvény vásárlásokat. A Mol is számot adott ebben a tájékoztatásban a kölcsönügyletről, amellyel szakértők szerint kikerülte a 10 százalékos saját részvény tulajdonra vonatkozó korlátot. Akkor sokak szerint már egyértelmű volt, hogy ezek az intézkedések egy esetleges felvásárlás elleni első lépések voltak. A piaci robbanás a papírokban a bejelentést követően kezdődött.
