Annyi azonban kijelenthető, hogy itt vannak, s a kedvező nemzetközi hangulat által megtámogatva időnként vásárolgatnak magyar papírokat is.
Az új BUX-csúcs alapvetően két tényező következménye, s egyiknek sincs sok köze a magyar gazdaság állapotához. Az egyik a már említett, most elronthatatlannak tűnő külpiaci klíma. Olyan tényezők, amelyek korábban „tőzsdebedöntőnek” bizonyultak volna – ilyen a kínai piac méretes korrekciója, illetve az amerikai kötvényhozamok drasztikus emelkedése -, most csak szerény visszaesést okoztak, mivel soha nem látott mértékűvé dagadt az úgynevezett „carry-játék”: alacsony kamatozású devizában hitelt felvéve fektet be a fél világ magas megtérüléssel kecsegtető eszközökbe. Emellett egymást érik a felvásárlások és akvizíciók, amelyek szintén árfelhajtó hatásúak.
Mindez viszont még kevés lett volna a BUX-csúcshoz, ahhoz kellett még valami, illetve inkább valaki. Megdet Rahimkulov akkor vett tavaly OTP-részvényt alig 6 ezer forint felett, amikor szinte senki más, most pedig a Mol árfolyamát mozdította ki a hosszú hónapok stagnálása után a 20-22 ezres sávból. Lehet, hogy az orosz származású üzletember a két legfajsúlyosabb BUX-komponensbe történő bevásárlásával többet tett a tőzsdeindex emelkedésért, mint a kormány megszorító csomagja. Utóbbi hiába mérsékelte ugyanis a költségvetés hiányát, a gyógyszergyártók megsarcolásával 20-30 százalékkal rombolta le a Richter és az Egis piaci értékét.
