A Fidesz mégis azzal támadja Takács Albertet, hogy az országgyűlési biztos helyetteseként tett jelentésében „falazott” a rendőrségnek a tavaly őszi események kapcsán, ezért alkalmatlan a posztra. Kinevezéséhez azonban nincs szükség a Fidesz helyeslésére, így esetében inkább az a feltűnő, hogy sem az MDF, sem a KDNP nem vette át a legnagyobb ellenzéki párt bírálatát. Az állampolgári, illetve a kisebbségi jogok új biztosait azonban Sólyom László ajánlásai nyomán kétharmados többséggel kellene a parlamentnek megválasztania. Szükség van tehát a két nagy párt támogatására.
Az előbbi jelöltről, Majtényi Lászlóról az államfő azt mondta: korábban, adatvédelmi ombudsmanként már bebizonyította, hogy a jogvédelemben nincs tekintettel semmilyen érzékenységre, csakis alkotmányos feladata vezérli. Szerepfelfogása tehát nagyon is hasonlít Sólyom Lászlóéra – igen meglepő lenne, ha a képviselők kétharmada ezt méltányolná. Majtényi előző biztosi tevékenysége alatt mind a szocialistákkal, mind a fideszesekkel összerúgta a port, a két nagy párt állítólag egyszer már közösen akadályozta meg, hogy alkotmánybírónak jelöljék.
Az államfő most sem egyeztetett a pártokkal, miként az idő tájt sem, amikor a legfőbb ügyész személyére tett javaslatot. Első jelöltjét akkor a kormánypártok visszadobták. Egyeztetett koalíciós visszautasítás most aligha várható, annál érdekesebb viszont, hogyan taktikáznak majd a szocialisták és a fideszesek. Azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc egy autonóm, a pártpolitikától eddig távol álló jogtekintéllyel próbálja meg helyreállítani a rendőrség iránti közbizalmat, nehéz lenne megmagyarázni, ha az MSZP éppen az integritása miatt buktatná meg Majtényit. A Fidesznek is mérlegelnie kell, ér-e annyit az ombudsmani poszt, hogy nyíltan megkérdőjelezzék az általuk jelölt köztársasági elnök értékítéletét, s vele együtt a civil kurázsi, az értelmiségi függetlenség létjogosultságát.
Biztos lesznek majd ezúttal is olyanok, akik szerint Sólyom László feleslegesen élezi a feszültséget, amikor nem egyeztet előzetesen. Pedig ha van olyan intézmény, amelynek a vezetéséről nem pártközi alkuknak kellene döntenie, úgy az állampolgári jogok biztosáé egyértelműen ilyen.
