Az egyetemes szolgáltatók a háztartási és a háromszor 25 ampernál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű fogyasztókat látják el kötelező jelleggel, ha azok nem kívánnak a 2008. január 1-jétől megnyíló szabadpiacra lépni. A törvény hatályba lépésétől számított egy év után, 2009. január 1-jétől más villamosenergia-kereskedők is engedélyt szerezhetnek egyetemes szolgáltatásra.
Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók a törvény hatályba lépésétől számítva három hónap türelmi időt kapnak. Addig a jelenlegivel azonos körülmények mellett a jelenlegi szolgáltatójuktól vásárolhatják az áramot. Az átmeneti időszakot követően is marad garancia a lakossági ellátásra, mert ha nincs jelentkező az egyetemes szolgáltatásra, akkor a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) lesz joga kijelölni ilyen szolgáltatót, mégpedig a kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező szereplőket. A MEH-nek 2008. június 30-ig kell elvégeznie az első piacelemzést a jelentős piaci erőfölényes szereplők azonosítására, és ennek alapján 2008. október 31-ig kell javaslatot tenni a beavatkozásokra.
Az egyetemes szolgáltató bárhonnan vásárolhat villamos energiát, de az árellenőrzés és az árrés-szabályozás a beszerzési költségek csökkentésére ösztönzi. Az árrést külön jogszabály határozza meg, és betartását az energiahivatal ellenőrzi. Hatósági ára lesz a hálózat használatának is, és ennek mértékét szintén külön jogszabály határozza meg. A szociálisan rászoruló, vagy fogyatékkal élők elsősorban részletfizetéssel vagy halasztott fizetéssel egyenlíthetik ki a számlájukat, és a szolgáltató köteles számukra előre fizető mérőt felszerelni.
A jelenlegi közüzemi szolgáltatóknak 2007. október 31-ig kell a MEH-hez benyújtaniuk az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelmet. A jövőbeni egyetemes szolgáltatóknak pedig 2009. december 31-ig kell megkötniük a szerződéseket, addig a jelenlegi szerződések hatályosak. A törvény új intézményt vezet be, a végső menedékest arra az esetre, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult ellátás nélkül maradna. A törvény lehetővé teszi, hogy az energia hivatal – önkéntesség hiányában – bármelyik egyetemes szolgáltatót, vagy áramkereskedőt kijelölje erre a szolgáltatásra.
A törvényjavaslat szerint üzleti alapon bárki építhet erőművet Magyarországon, de a MEH engedélye kell, ha az eléri az 50 megawatt teljesítményt. A hivatal – ha a rendelkezésre álló villamos energia hosszú távon nem elegendő – pályázatot írhat ki nemcsak új kapacitások építésére, hanem a kereslet szabályozására is. Ilyen lehet például a fogyasztók árcsökkentéssel vagy más eszközzel történő ösztönzése arra, hogy a csúcs-, vagy kapacitáshiányos időszakban a felhasználásukat visszafogják.
A megújuló és a hőtermeléssel kapcsolt villamos energia esetében a kormány technológiánként és energiaforrásonként eltérő kötelező átvételi árat szabhat meg. A kötelezően átveendő mennyiséget és időtartamát pedig a MEH állapítja meg, figyelembe véve az egyes projekteknek juttatott egyéb támogatásokat is. Ha a törvényjavaslatot jóváhagyják, akkor bővül a rendszerirányító Mavir feladatköre, és erősödnek a MEH, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságok jogosítványai. A Magyar Energia Hivatalnak például – a piaci szereplőkkel történt eredménytelen egyeztetés esetén – lehetősége lesz a villamosenergia-ellátási szabályzatot határozattal módosítani, ha az akadályozza a hatékony versenyt, megszegi az árszabályozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezést, vagy egyes felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetést alkalmaz.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
