Gazdaság

PPP: kevés jó példa

A kezdeti hibás próbálkozások ellenére, mint az M5-ös a Művészetek Palotája a PPP programok konstrukciója nem bukott meg, több területen már javult a helyzet, bár még mindig vannak problémák – közölte az Állami Számvevőszék (Ász) fejlesztési intézetének főigazgatója.

Báger Gusztáv hétfőn tartott sajtótájékoztatóján, az általa szerkesztett összeállítás ismertetésekor elismerte, hogy az első PPP programok nem hozták a várt eredményt, veszteséget okoztak az államnak.

A negatív példák közé sorolta egyebek között az M5-ös és a Művészetek Palotája beruházásokat, míg a magán- és az állami szféra pozitív együttműködésére hozta példának az M6-os építését.

A beruházások előnytelen végeredménye miatt elsősorban a szakmai tapasztalat hiányát és a nem megfelelő jogi környezetet okolta a főigazgató. Szavai szerint továbbra is hiányosságok tapasztalhatók például a beruházás megvalósítási módszereinek összehasonlítási vizsgálatában a szerződéskötés előtt.

Az M5-ös autópálya építéséről elmondta: a 246 milliárd forintos jelenértékű projekt után, 1998-2004 között 60 millió dollárt kellett kifizetnie az államnak. Az M5-ös projektnél a szerződéskötésnél nem valósult meg a felek egyenlősége, a magánszektor dominanciája miatt a beruházás jelentős veszteséget okozott az államnak.

Szavai szerint további változásra szorul a beruházásokat megelőző összehasonlító vizsgálatok elkészítése még a szerződéskötés előtt, folyamatos együttműködésre lenne szüksége az állami és a magán szereplők között és további jogszabályi finomításra is szükség van.

Báger Gusztáv elmondta, hogy az idei költségvetés szerint az eldöntött projektek értéke meghaladja a 600 milliárd forintot, a GDP 2,4 százalékát. Az ezekkel kapcsolatos folyó kiadások 2010-ig a GDP 0,2, illetve a kiadási főösszeg 0,7-0,8 százalékával terhelik az éves költségvetést.

Kedvező változásként ismertette a főigazgató, hogy a PPP-re fordítható folyó kiadások korábbi, a kiadási főösszeg arányában meghatározott korlátja helyett 2007-től ezt a bevételi főösszeg 3 százalékában határozta meg a maximumot. Ugyancsak pozitívumként értékelte, hogy a PPP projektek sorrendjét évente kétszer határozza meg a kormány, így azok nem kezdődhetnek meg ötletszerűen.

Báger Gusztáv ismertette: az ÁSz jövőre ellenőrzi egyebek között a kormányzati negyed beruházásának előkészítését és vizsgálják a már megvalósult kollégium építkezéseket is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik