Jelezte, hogy a piacon a lakossági jövedelmek csökkenését, illetve a bizonytalan gazdasági környezet hatását két folyamat „takarja el”. Egyrészt az emberek egy része a kieső jövedelmét szabad felhasználású hitelekből pótolja ki. Másrészt a megtakarításokkal rendelkezők pénzüket egyre többen ingatlanba menekítik, ahhoz pedig lakáskölcsönt vesznek fel – mutatott rá Gyuris Dániel.
A vezérigazgató a jelzáloghiteleken belül a lakáskölcsönöknél óvatosságra intette a bankokat és az ügyfeleket is. Szerinte a 2000 óta folyamatos növekedés nem tart örökké, „pályakorrekcióra készülni kell”. Gyuris Dániel aggasztónak tartja, hogy a hiteleknél devizanem alapján túlzott eltolódás tapasztalható a svájcifrank-alapú kölcsönök felé, a forint pedig háttérbe szorul. Kritikus helyzet állhat elő akkor, ha a reáljövedelmek jelentősebb csökkenése forintgyengüléssel és svájci alapkamat-emeléssel esik egybe – jelezte. A vezérigazgató az MTI-vel közölte: mindez előidézheti azt, hogy a lakáshitelek jelenleg 3-4 százalékos „bedőlési aránya” nő. Márpedig szerinte ennél nagyobb aránnyal a pénzintézetek a megtérülés kalkulálásakor nem számolnak.
Felfalusi Péter, az Instrum Justitia kintlevőség-kezelő cég ügyvezető igazgatója beszámolt arról, hogy a jelzáloghitelezési piacon 2006-ban duplaannyi volt a bedőlt hitel a megelőző évihez képest.
Jelezte: ennek egyik oka, hogy 2-3 éve következett be a lakáshitelboom, márpedig ennyi a hitelek bedőlésének az átlagos ideje. Az ügyvezető igazgató hozzátette, hogy ezenkívül javultak a bankok nyilvántartási rendszerei, továbbá egyre korábbi fázisban adják át a kintlévőségeket a kezelő cégeknek, akiknek így könnyebb dolguk van.
Gyuris Dániel kitért arra, hogy a lakáshitelpiac ettől függetlenül még jelentős növekedés előtt áll, hiszen a magyarországi lakások mindössze 20 százaléka terhelt csak jelzáloggal. Szerinte 2010-2012-re ez az arány 40-50 százalékra nőhet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
