Ilyen mértékű beruházás 10 százalékos támogatásintenzitással 500, 20 százalékos esetén ezer milliárd forint európai uniós társfinanszírozású állami kiadást tenne szükségessé. Az elkövetkező hét évben pályázati úton 63 milliárd forint áll rendelkezésre az alternatív energia támogatására – mondta Szerdahelyi Görgy, a Gazdaság és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezető főtanácsosa.
Messze az EU-s cél
A 20 százalékos részarány elérése EU-szinten kötelező, a tagállami szinten érvényes eltérő célarányokról a későbbiekben kell megállapodni Brüsszellel. A GKM a jelenlegi feltételek mellett a tavalyi 3,8 százalékos szintről 13 év alatt 12-13 százalékos részarány elérését tartja elérhetőnek – tette hozzá.
A vezető főtanácsos utalt arra, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő az uniós zöldenergiacél márciusi elfogadását követően 14-15 százalékos megújuló arányt nevezett meg reálisan elérhetőnek Magyarország számára.
Nemcsak klímavédelmi megfontolásokból, hanem gazdaságilag is a lehetőségekhez mérten a legnagyobb megújuló energiaarányt elérésére kell törekedni – mondta el Csoknyai Istvánné, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) vezető főtanácsosa. Brüsszeli számítások szerint a zöldenergia terjedését csupán a piacra bízva uniós szinten 2020-ra a zöldenergia 10,5-12,5 százalékos részaránya várható, szemben a 2004-es 6,5 százalékkal.
Több szempontból is megéri
Ehhez képest ha az EU aktív zöldenergia-támogatással 20 százalékra emeli az alternatív energia arányát, akkor a GDP-növekedés a tisztán piaci forgatókönyv hatásán felül 0,5 százalékkal gyorsul, a foglalkoztatás pedig 0,3 százalékkal jobban bővül – idézett egy uniós tanulmányt Csoknyai Istvánné.
A klímavédelmi hatással függ össze az a további anyagiakban is mérhető haszon, ami a megspórolt szén-dioxid-kibocsátás értékéből fakad. „Erős megújuló politika” esetén 600-900 millió tonnával csökkenthető az unió emissziója a jelenlegihez képest, míg a piacra bízott, enyhébb zöldenergia-felfutás 400-600 millió tonnás megtakarítással jár.
Az EU tanulmánya a megújuló energia támogatása melletti szempontok közé sorolja, hogy a csökkenő üvegház-hatású gázkibocsátás kedvezően hat a természeti sokféleségre és közvetetten a levegő minőségére is. Varga Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője arról beszélt, hogy a magyar agrárium támogatás esetén önmaga képes biztosítani akár 20 százalékos megújuló energia részarányt 2020-ig.
