Gazdaság

Még nem veszik meg a Molt az oroszok

Néhány éven belül könnyű felvásárlási célpont lehet a Mol a Lukoil második embere szerint. Iparági szakértők ezzel szemben úgy látják, hogy orosz cégek rövid távon nem próbálkoznak majd a Mol ellenséges felvásárlásával, így térségünk vezető olajcégeinek a fúziója sem időszerű. Viszont az is egyértelműnek tűnik, hogy a PKN-OMV-Mol hármasból a magyar olajcég felvásárlása a legegyszerűbb.

Kell állami tulajdon?

Megoszlanak az érvek amellett, hogy érdemes-e állami tulajdonban tartani egy olajtársaság egy részét. Pletser Tamás szerint az ellátás biztonsága szempontjából mindegy, hogy van-e állami részvénypakett egy olajcégben, a társaság hatékonysága vélhetően javul az állam kivonulásával, viszont ártárgyalásokon tulajdonosként segíthet az állam. Befektetési szempontból az állam vélhetően akkor jár jól, ha valamekkora részesedést megtart olajtársaságában.


Nem sok jóval bíztatta egy minapi londoni befektetői konferencián a Molt és a PKN-t Leonyid Fedun. A legnagyobb orosz olajcég, a Lukoil második embere szerint a lengyel és a magyar társaság többet fizet majd az orosz olajért, miután Kelet-Szibéria és Kína között kiépül a vezetékes összeköttetés, és megnő a kereslet az orosz olaj iránt. Fedun szerint ráadásul a Közel-Kelet és Ázsia finomítókapacitásai olyan ütemben bővülnek, hogy a Közép-Európai finomítók néhány éven belül nyersolaj nélkül maradnak, így a két olajtársaság piaci értéke zuhanni kezd, és mindkét cég könnyű felvásárlási célponttá válik.

Szintén a térségünk olajiparában meglévő feszültséget sejtette az OMV és a Mol fúziójáról szóló hír is, amelyet később az osztrák olajcég határozottan cáfolt: magyarázatuk szerint a Boomberg csak „elméletileg” érdeklődött az OMV-Mol fúzió lehetőségről, mire a cég alelnöke azt válaszolta, hogy „elméletileg” minden elképzelhető, és az osztrák olajcég Közép-Európai jelenlétének erősítésére törekszik. Hivatalosan az OMV azt is közölte: spekulációkkal nem foglalkoznak.

Most nincs fúziós kényszer

Térségünk olajipari konszolidációja jelenleg Dél-Európában folyik: a Mol, a lengyel PKN és az osztrák OMV számára is az ott működő olajcégek jelentenek vonzó felvásárlási célpontot, mivel jelentős növekedés előtt állnak – nyilatkozta a FigyelőNetnek Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője.

A szakértő szerint a három regionális multi számára most nincs összeolvadási kényszer: mindhárman elérték azt a kritikus tömeget, hogy a sem a kutatásban, sem a kiskereskedelemben nem várható lényeges megtakarítás egy esetleges egyesüléstől, ráadásul most ellenséges – Oroszországból érkező – felvásárlási ajánlat sem fenyegeti a cégeket.

Hasonlóan látja a helyzetet Tordai Péter, a KBC Securities Magyarország vezető elemzője is, aki szerint amíg a piac elismeri az olajcégek menedzsmentjének teljesítményét, vagyis a részvények drágák, addig nincs esély a régiós zászlóshajók felvásárlására. A szakértő szerint egyébként most reálisak ebből a szempontból a részvényárfolyamok.

A Mol tűnik a legkiszolgáltatottabbnak

A PKN részvényeinek 27 százaléka van állami tulajdonban, míg az OMV papírjainak 31,5 százalékát az osztrák vagyonügynökség, 17,6 százalékát pedig az Egyesült Arab Emirátusok birtokolja, így a Mol térségi riválisai védettek egy esetleges felvásárlás ellen; ezzel szemben a Molnak nem tulajdonosa a magyar állam, így első ránézésre a magyar olajcég tűnik a leginkább kiszolgáltatottnak – mondta Pletser Tamás.

A helyzet azonban ennél jóval árnyaltabb: a Mol alapszabályának legutóbbi módosításai megnehezítik a felvásárló dolgát. Így például 25 százalékos részesedés megszerzése után a befektetőnek ajánlatot kell tennie a társaság maradék részvényeire, és csak 75 százalékos részesedés elérésekor nyílik lehetősége arra, hogy az alapszabályban lévő szavazati korlátozásokat feloldja. Ezen túl az a cég igazgatóságának 11 tagjából egyszerre csak hárman hívhatók vissza, vagyis egy új tulajdonos nem cserélhetné le azonnal a táraság menedzsmentjét. Ráadásul a Mol részvényeinek 24 százaléka felett a menedzsment rendelkezik, további 10 százalék az OMV-é.

Mindezekből Pletser arra következtet, hogy a magyar olajcég vezetése független társaságot szeretne irányítani. Az is bizonyosnak tűnik, hogy egy esetleges felvásárláskor a cég menedzsmentjét nem lehet megkerülni, és a Mol részvényeit csak drágán vásárolhatná meg egy rivális társaság. Az Erste elemzője szerint nem zárható ki az sem, hogy ellenséges vételi ajánlat esetén az OMV – a már meglévő részesedése nyomán – „fehér lovagként” tűnne fel és hárítaná el a rivális ajánlatot.

Együtt könnyebb lenne?

Az utóbbi években az orosz olaj- és gázipari cégek sokszínűsége eltűnt: egye inkább a többségében állami tulajdonban lévő Rosznyefty-Gazprom-páros jelenik meg térségünk és a világ piacán, ami indokolttá teheti azt, hogy régiónk olajcégei is egységesen lépjenek fel az oroszokkal szemben – mondta Pletser Tamás.

Az elemző szerint ehhez nem feltétlenül szükséges egyesülniük, de a közös fellépés igénye akár érv is lehet a fúzió mellett.

Kisebb orosz cég jöhet

Elképzelhető, hogy egy kisebb orosz magáncég, limitált jogokkal és a Mol menedzsmentjének beleegyezésével a közelebbi jövőben megjelenik a Mol tulajdonosai között – vázolt fel lapunknak egy másik lehetséges forgatókönyvet Tordai Péter.

A KBC Securities szakértője szerint lehet, hogy a Mol menedzsmentje egy oroszországi vállalatért vagy lelőhelyért az általa birtokolt, mintegy 10 százalékos Mol-pakett egy részével fizetne. Az elemző hangsúlyozta: a Mol vélhetően vele egyenrangú, vagy nála kisebb céget képzel el partnereként, így szóba jöhetne például a Rusznyefty, amellyel már most is együttműködik a magyar olajtársaság.

Címkék: pénzügy

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.