Ezért érdemes felvenni a páncélt, fogni a kopját és nekimenni a szélmalomnak – állítja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) egyik vezető tisztségviselője, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. és a hazai erőművek nagy része között fennálló, hosszú távú áramvásárlási szerződések (HTM) ügyéről. Egyes piaci szereplők szerint ugyan csak rossz megoldás van: a kormányt vagy milliárdos perek, vagy brüsszeli dorgálás fenyegetik. A gazdasági tárca azonban elszánt; a szakállamtitkár a Figyelőnek elmondta, napokon belül a gazdasági kabinet elé terjesztik elképzelésüket arról, hogy a szerződéseket egy lépésben, törvényi úton bontanák fel.
A kérdéses megállapodások – amelyek zömmel a villamosenergia-ipar 1995-ös privatizációjához kapcsolódnak – a hazai erőművi kapacitások közel 80 százalékát az MVM-hez kötik. Az árampiac 2007 júliusától kötelező teljes megnyitásának ugyan számos más megoldatlan kérdése is van még, de egyik sem foglalkoztatja olyan élénken a szakmai közvéleményt, mint a HTM-ek. Több áramszolgáltató és -kereskedő cég vezetője a Figyelőnek úgy nyilatkozott, nincs értelme a piacnyitás utáni részletekről addig diskurálni, amíg a kormány nem dönti el, mihez kezd a piac egy része és Brüsszel által is kifogásolt hosszú távú megállapodásokkal.
ÜTKÖZŐ NÉZETEK. Az utóbbi hetekben, hónapokban két markáns álláspont körvonalazódott. A szereplők egy része, egy lépésben felbontaná a megállapodásokat, míg a másik megoldás hívei – s érthető módon ezen az oldalon áll az MVM is – némi átalakítással, de megtartanák azokat (lásd külön). A két oldal eltérő módon értelmezi Brüsszel álláspontját is. A szerződések felbontását szorgalmazók szerint az EU elvárja, hogy a magyar kormány felmondja a versenyt korlátozó megállapodásokat. A HTM-pártiak viszont úgy látják, hogy az Európai Bizottság erre vonatkozóan nem nyilatkozott egyértelműen. „Brüsszel azt kifogásolja, hogy a HTM-ek az érintett erőműveket a versenytársakhoz képest kedvezményezett helyzetbe hozzák, illetve nehezítik a piacra lépést” – emlékeztetett szakmai körben nemrég Gordos Péter, a gazdasági minisztérium energetikai főosztályának vezetője. Ugyanakkor az EU-nak szúrja a szemét a HTM-ekben garantált megtérülés is, aminek következtében a lekötött kapacitások tulajdonosainak gyakorlatilag csak technológiai kockázattal kell számolni, kereskedelmi rizikó nincs.
A HTM-ek sorsa – két tábor
MEGSZÜNTETÉS-PÁRTI AK. Egy lépésben felbontanák a megállapodásokat, mert úgy vélik, azok akadályozzák a verseny kiteljesedését. Érvelésük: nem működőképes az a piaci modell, amelyben a kiskereskedelem szabad, a nagykereskedelem viszont egyetlen szereplő, az MVM monopóliuma. Márpedig ha a HTM-ek megmaradnak a piacnyitást követően is, e tekintetben nem változik a helyzet. Az erőművi kapacitások felszabadítása – beleértve a paksi atomerőművet is – leszorítaná az árakat, vagyis a fogyasztók jól járnának.
ÁT AL AKÍTV A-MEGŐRZŐK. Megtartanák a hosszú távú megállapodásokat, mert azok felrúgása szerintük akár 30 százalékos áremelkedést okozna a piacon. Ugyanakkor a szerződések átalakítását javasolják azokon a pontokon, amelyek Brüsszel szerint kifogásolhatók, mert tiltott állami támogatást rejtenek magukban. Ezzel párhuzamosan az MVM a lekötött erőművi kapacitások egy részét nyilvános árverésen értékesítené a piaci szereplők számára. Ezzel csökkenne az állami villamos művek dominanciája, a piac pedig hozzáférhetne a HTM-es erőművek kapacitásaihoz is.
A gazdasági és a pénzügyi tárca szakembereinek részvételével már felállt egy HTM-munkacsoport a részletek tisztázására. A gazdasági kabinet felhatalmazását követően elindulhat a tárgyalás az erőművek tulajdonosaival, ezzel párhuzamosan pedig elkezdődhet a törvény szövegezése. Ez Felsmann Balázs reményei szerint egy rendkívül rövid és egyszerű jogszabály lesz. A szakállamtitkár fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem kívánják ellehetetleníteni az erőművi befektetéseket – ez nem is lehet célja egy európai kormánynak -, de a tulajdonosokkal folytatandó tárgyalásokon határozottan fogják képviselni Magyarország érdekét. Ami ez esetben nem más, mint a teljes mértékben liberalizált energiapiac, ahol az árak végre a helyükre kerülnek, megszűnik a keresztfinanszírozás, és megszűnik a nyugat-európai ipari fogyasztók árelőnye is. A szakállamtitkár szerint a szociális szempontokat – a gázár-támogatási rendszerhez hasonlóan – külön kell kezelni. Az árampiaci támogatási rendszernek alapot adhat a paksi atomerőmű szabadpiaci értékesítéséből származó profit; a minta a hazai kitermelésű földgáz esetében alkalmazott magasabb bányajáradék lehet.
SZÉLMALOMHARC? Sokan kétségesnek tartják, hogy sikerülhet tárgyalásos úton megállapodni az erőművek tulajdonosaival, a „szélmalmokkal”. Az árampiac részleges megnyitásakor az MVM-et már törvényben kötelezték, hogy tárgyalja újra a szerződéseket, de ezek a megbeszélések nem vezettek eredményre. Többen a szakmából úgy vélik: a kormány nem gyakorolt elegendő nyomást a felekre. Mindenesetre intő jel, hogy az Electrabel-Suez, az ország egyik legnagyobbjának számító Dunamenti Erőmű Zrt. tulajdonosa már az erőművi piac körül kialakult viták miatt is választott bírósági eljárást kezdeményezett a magyar állammal szemben.
Egy közelmúltbeli felmérés szerint egyébként a szakma a liberalizáció legalább féléves késésére számít, de egy teljes évnyi csúszást sem tartanak kizártnak. Podolák György, a szocialisták szakpolitikusa lapunknak nyilatkozva közölte: biztos benne, hogy az új villamosenergia-törvény (VET) megszülethet és életbe léphet a Brüsszel által kötelezően előírt július elsejei időpontig, vagyis jogilag megtörténhet a teljes liberalizáció. A gyakorlatban azonban ettől még nem válik valóra az, hogy a második félévben már a háztartási fogyasztók is szabadon eldönthetnék, kitől veszik az áramot és a gázt.
Felsmann Balázs. A GKM szakállamtitkára szerint a tárca elszánt a szerzõdések felbontásával kapcsolatban, s abban bízik, hogy érdemben nem lesz szükség kompenzációra.
Ehhez tucatnyi alsóbbrendű jogszabályra lesz még szükség, amelyek megalkotására (a 2003-as áram és a 2004-es gázpiaci liberalizáció első fázisaiban szerzett tapasztalatok alapján) legalább fél év kell. Jó esetben tehát legkorábban 2008 januárjától teljesedhet ki a tényleges verseny a hazai energiapiacokon, de nem kizárt az sem, hogy erre jövő júliusig várni kell. A kormánykoalícióhoz közelálló forrásaink szerint nem arról van szó, hogy a kabinet szándékosan elszabotálná a nyitást, ám az elmúlt hetekben voltak ennél fontosabb – pontosabban: fontosabbnak tűnő – kérdések is, elég csak az egészségügyi reform további sorsára, illetve a távozó szakminiszterre gondolni.
A következő hetek nagy kérdése, hogy a koalíciós pártok egyetértenek-e a HTM-ek kezelése ügyében, és ha igen, az erőművek tulajdonosai elfogadják-e a kormány megoldását, vagy perre viszik a dolgot. Nem tudni, mennyire megalapozottak a 300-400 milliárd forintos kártérítésről szóló előzetes hírek. Ha beletörik a „kopjájuk” a koalíciós egyezkedésbe, akkor az Európai Bizottság határozatban kötelezheti majd Magyarországot a HTM-ek megszüntetésére.
