Hol állunk majd az év végén?
A forintra ható felértékelődési nyomás az eddig vártnál akár kétszer nagyobb idei kamatcsökkentésre is módot adhat – vélik legújabb prognózisaikban a londoni befektetési házak. Az utóbbi napokban annak a valószínűsége is megnőtt, hogy a jegybank a vártnál hamarabb elkezdheti az idénre várt kamatcsökkentést, tekintettel a növekedés lassulására és a forint erejére is, teszik hozzá. Az éves szinten korábban jelzett egy százalékpontos monetáris enyhítés helyett ennek megfelelően 1,5 vagy akár 2 százalékpontos kamatvágást is hozhat az év, a mostani 8 helyett 6-7 százalékos alapkamaton zárhatjuk 2007-et. Ami pedig az euró/forint kilátásokat illeti, a londoni és hazai elemzők is a korábbinál erősebb, rövid távon 250 alatti eurókurzusra számítanak, középtávon 250-260 forint közöttire. Az év végi előrejelzések még kicsit szélesebb sávban mozognak, valahol 255 és 275 között.
Az utóbbi hetekben a forint árfolyama – a globális tőkepiaci hangulat által kiváltott, és az árfolyamsávval kapcsolatos honi spekulációkkal megtámogatott erősödést követően – 2005 ősze óta nem látott szintre került. Ez az év hátralévő részére vonatkozó árfolyam- és kamatpályát is átrajzolta, és spekulációra késztetheti a hitellel rendelkezőket, illetve hitelt felvenni igyekvőket.
Forintban vagy devizában?
Egy biztos, aki tavaly június végén megfogadta tanácsunkat, és az elmúlt másfél év legerősebb eurószintjén, 285 forintos árfolyamon (vagy az akkori 180 forint feletti svájci frank árfolyamon) igényelt devizahitelt, az most dörzsölheti a tenyerét: a havi törlesztőrészlete akár 15-20 százalékkal (a hitel összegétől függően körülbelül 10 ezer forinttal) lett alacsonyabb mára. Az is biztos, hogy a mostani árfolyamszintekről sokkal nagyobb tere van a forint jövőbeni gyengülésének, mint erősödésének – legalábbis a jelenleg érvényben lévő árfolyamrendszer mellett.
Ez pedig azt jelenti, hogy aki most készül eladósodni, az az ereje teljében lévő forintjáért kapja meg euró- vagy frankhitelét, néhány hét vagy hónap múlva viszont könnyen lehet, hogy 10-20 forintokkal drágábban kell visszatörlesztenie minden egyes kölcsön kapott eurót vagy frankot. A hosszabb távon várható – igaz, nem túl nagy mértékű – forintgyengülés miatt tehát a devizahitelek törlesztőrészletei az elmúlt időszak csökkenő trendjét megtörve most már emelkedni fognak, miközben a forinthitelek kamatai nagyobb eséllyel csökkennek.
Adódik a kérdés: a hitelkérelmüket éppen most intéző ügyfeleknek nem éri-e meg jobban forinthitelt felvenniük, vagy a már devizában eladósodottaknak forintra konvertáltatniuk meglévő adósságukat? Nem – hangsúlyozták a FigyelőNet megkeresésére a legnagyobb lakossági bankok szakemberei, hozzátéve, hogy mindez persze minden esetben egyéni mérlegelés kérdése. Az ügyfélnek azt kell eldöntenie, fogalmazott Bartha Ákos, az MKB Bank lakossági üzletágának vezetője, hogy az árfolyamkockázat kiiktatása érdekében vállalja-e a magasabb forinthitel havi terhét. Egy 10 000 eurós tőketartozás – a mai árfolyamon átváltva – körülbelül 2 470 000 forintosra módosulna, és ezzel párhuzamosan a korábbi, durván 20 ezres havi törlesztőrészlet (húszéves hitelt feltételezve) azonnal 29 870 forintra ugrana (svájcifrank-hitelt átváltva még nagyobb lenne a különbség). Ezt a közel tízezer forintos többletterhet csak akkor érdemes bevállalni, ha az ügyfél attól tart, hogy a forint jelentős mértékben begyengül, és legalább arra a szintjére tér vissza, mint ahol tavaly nyáron tartózkodott: az euró mondjuk megközelíti a 290-es, a svájci frank pedig túllépi a 180-as árfolyamot. Bartha Ákos mindenesetre azt tanácsolja, hogy az ügyfél, ha ilyesmin gondolkozik, mindenképpen konzultáljon a személyes pénzügyi tanácsadójával.
A K&H Bank, az Erste, a CIB és az Inter-Európa Bank szakértői hasonlóan érveltek. Mint elmondták, a jelenlegi devizaárfolyamok mellett sem éri meg a devizahitelt forinthitelre váltani, hiszen az eurós vagy frankhitelek havi terhei várhatóan fokozatos emelkedéssel sem érik el a forintalapú, piaci kamatozású hitelekét. (A különbségek különösen a frank- és forinthiteleknél látványosak: az Ersténél például egy ötmillió forintos, akciós, svájcifrank-alapú, 6 havi kamatperiódusú hitel törlesztőrészlete húsz évre 33 554 forint, szemben a piaci forinthitel havi 69 307 forintos törlesztőrészletével.)
Változót vagy fixet?
Az árfolyam- és kamatváltozások annak kérdését is felvetik, hogy változó vagy fix kamatozású konstrukciót érdemes-e választani. A forintkamatok várható csökkenése a forintadósok jövőbeni terheit mindenképpen csökkenti, így a hitelt most felvenni készülőknek érdemesebb változó kamatozású szerződést kötniük, illetve a magasabb kamatszinten felvett fix kamatozású hitelt változóra cserélni – tanácsolják az OTP Bank szakértői. A devizahiteleknél éppen fordított a helyzet: devizakamatokban a jelenleg beárazott kamatpályához képest a felfelé mutató kockázatok vannak túlsúlyban, így a hosszú futamidejű devizahitellel rendelkezők számára célszerű lehet a fix kamatozású hitelfelvétel, vagy az arra történő átállás.
A kérdés ugyanakkor inkább elméleti. A jelenlegi banki kínálatban klasszikus fix kamatozású hitelre nemigen van példa, a legtöbb esetben – 3, 6, 12 hónapban – meghatározott kamatperiódusonként változó, a kamatperióduson belül pedig fix kamatozással élnek a bankok. Mindenesetre a régebben kötött szerződéseket ennek fényében érdemes áttanulmányozni, és esetleg kedvezőbbre cserélni.
A váltásnak ára van
Devizanemváltásra mindenhol van lehetőség, de – talán csak az Erste kivételével – ennek meghatározott járulékos költségei vannak, ahogyan a kamatozás változtatásának is. Az ilyen esetekben felszámított szerződésmódosítási díj rendszerint 30-50 ezer forintos sávban mozog, de néhány bank százalékos díjat számít fel, például a hitelösszeg 0,5-2 százalékát (ez utóbbi egy ötmilliós tartozás esetén már 100 ezer forintra is rúghat). Kevésbé köztudott, hogy amennyiben egy ügyfél mondjuk eredeti devizahitelét forintosítaná, akkor az ingatlanra terhelt jelzálogot is át kell számítani és átíratni a szerződésben. Márpedig ehhez közjegyző szükséges, alkalmanként akár további 70 ezer forintos kiadással.
Érdemes tehát megfontolni, hogy ki milyen szerződést köt a hitel felvételekor, és mikor adja a fejét a módosításra. A banki tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy amilyen tömegek mozdultak meg például a kamatadót megelőző augusztusi hajrában, olyan kevesen kezdenek el spekulálni a volatilisebbé váló pénzpiacok láttán. Az általunk megkérdezett nagy hazai bankoknál mind arról számoltak be, hogy a hitelfelvételi kedv nem szűnik, hogy ezen belül továbbra is szinte mindenki svájci frankban adósodik el, és láthatóan nem aggódnak az ügyfelek az esetleges árfolyamkockázatok miatt. Sőt, az egyik legnagyobb hitelintézetnél azt jósolták, hogy éppen most, az erős forint hírére fog látványosan megnőni az igény a devizahitelek iránt.
