Hova juttattak bennünket a hazug országvezetők? – tette fel a kérdést országértékelő beszédében Orbán Viktor február 16-án. A legsúlyosabbnak azt nevezte a Fidesz elnöke, hogy óriási kölcsönöket vettek fel. Ahhoz, hogy visszajussunk oda, ahol 2002-ben voltunk, 16 év jó, vagy 12 év kiemelkedő kormányzásra van szükség – jelentette ki Orbán a Millenárison. A szocialisták tehát négy év alatt vettek el tőlünk tizenkét évet. Minél később vetünk véget ennek a helyzetnek, annál több időre lesz szükség a visszakapaszkodáshoz. Késlekedés nélkül meg kell tehát állapítani a felelősök személyét, és ki kell szabni a büntetésüket – fogalmazott Orbán.
3058:5481
Tiszta sor, bűnhődjenek, akik növelték az államadósságot. Már csak azt kell visszanézni, hogyan is alakult a különböző kormányok alatt az ország bruttó államadóssága. Nem meglepő módon folyamatosan nőtt, hiszen az évről évre hiánnyal záró állami költségvetést nem lehet más módon „egyensúlyba hozni”.
Az Állami Adósságkezelő Központ (ÁKK) kimutatásai szerint 1998 végén 6166 milliárd, 2002 végén 9224 milliárd, 2006 végén pedig 14 705 milliárd forint volt Magyarország bruttó államadóssága. Tehát az Orbán-kormány idején 3058 milliárd forinttal, a Medgyessy-Gyurcsány-kormány idején 5481 milliárd forinttal nőtt az adósság.
Vitatja a számok helyességét Varga Mihály, az Orbán-kormány második pénzügyminisztere, aki ahogy a FigyelőNetnek fogalmazott, a kormány átadáskori, 2002. áprilisi értéket kell nézni. Ez emlékezete szerint 8080 milliárd forint volt. Ha így számolunk, akkor az Orbán-kormány idején nagyjából 2000 milliárd forinttal nőtt adósság. 2006 áprilisában az adósság 13 931 milliárd forintra rúgott, így Gyurcsányék jó 5 850 milliárd forinttal „sárosak”.
Varga Mihály szerint azért nem helyes az év végi adósságösszegeket figyelembe venni, mert a kormányváltást követően 2002 év végéig olyan – megítélése szerint indokolatlan – tételekkel növelték Medgyessyék az adósságot, mint például a MÁV-hitelek átvállalása, városi sportcsarnokok, szövetkezetek támogatása. (Azt mi tesszük hozzá, hogy az adósságot növelték olyan, az Orbán-kormány idején a Magyar Fejlesztési Bankba kivitt tételek is, mint az autópálya-építések – a szerk.)
Harmadában a tb-alapok a ludasak
De nézzük meg, hogyan vélekedik egy múlt év nyarán publikált – nagyjából az érintett periódusra vonatkozó – jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
A központi költségvetés adóssága az 1999. december 31-i 6886,4 milliárd forintról 2005 végére 12 744,2 milliárd forintra nőtt, ami 85,1 százalékos bővülés – állapítják meg az általuk vizsgált időszakról a számvevők. Az adósság éves növekedése 2000-ben és 2001-ben 500 milliárd forint alatt volt, 2002-ben 1504,7 milliárd forintot tett ki, 2003-tól pedig évi 1000 milliárd forint körül állandósult.
A büdzsé adósságának növekedését a hiányokon túl döntően a költségvetésen kívüli szervezetektől átvállalt hitelek vagy részükre térítésmentesen juttatott államkötvények okozták. Az átvállalt hitelek többsége mögött fejlesztések, beruházások (például a MÁV fejlesztései, autópálya-beruházások) álltak, amelyek a jövőbeli fejlődést szolgálják – állapította meg az ÁSZ.
A központi költségvetés adósságnövekedésének 28,6 százalékát a vizsgált hat évben a társadalombiztosítási-alapok hiánya tette ki. Az alapokon belül az egészségbiztosítási alap hiánya volt a meghatározó, aminek oka a járulékkulcsok csökkentése, illetve a kieső források – központi költségvetésből történő – pótlásának elmaradása volt. A nyugdíj-biztosítási alap hiánya mérsékeltebb, ugyanakkor növekvő volt – olvasható a jelentésben.
A központi költségvetés adósságnövekedésének 63,3 százalékát a költségvetés hitelátvállalások nélküli hiánya okozta, amit elsősorban működési jellegű kiadások idéztek elő. A számvevőszék ezért úgy véli, hogy a jövőben nem várhatóak olyan bevételek, amelyek a deficit mérséklését eredményezhetik – figyelmeztetnek.
A vizsgált időszakban a kötvények és kincstárjegyek után a befektetőknek kifizetett hozamok csökkentek, az adósságportfólió összetétele kedvezőbbé vált. Ennek ellenére a hiány részeként megjelenő kamat a központi költségvetés adósságnövekedésének 82,2 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a kamatokon keresztül az államadósság meghatározza és beszűkíti a költségvetés mozgásterét – sommáz az ÁSZ.
De kanyarodjunk vissza az eredeti felvetéshez, hogyan bűnhődjön – Orbán szerint – az eladósodásért felelős „új arisztokrácia”?
Jogilag értelmezhetetlen
„Orbán Viktor a politikai életet szeretné kriminalizálni, mintha nem lenne elég kriminális az egész” – reagált lapunk megkeresésére Kolláth György. Az alkotmányjogász véleménye szerint a kijelentés kizárólag politikai nyilatkozatként értelmezhető, jogilag viszont nem. A miniszter, a miniszterelnök a jelenlegi törvényi szabályozás szerint nem visel anyagi felelősséget a munkája után, akkor lehetne például anyagilag felelőségre vonni, ha például kárt tenne szolgálati autójában, a minisztérium berendezéseiben. Kolláth szerint a felvetés annyira téves, hogy a jogi egyetemen, még szigorlatra sem engednék azt, aki ilyet állít.
