Tét és befutó

Harmadik Hullám! – tagolta lassan az MSZP egyik platformjának nevét a szocialisták egyik prominens politikusa, s kezével vízszintes hullámzó mozdulatokat tett. Nem hulláról van szó, hanem szép, tarajos hullámról – magyarázta a szocialista pártot tagoló szellemi műhelyek kapcsán, amelyeket egyre nehezebb megjegyezni és számon tartani. Az eddigi öt platform mellett készülődik egy hatodik is, ami azt jelzi, szaporodnak a törésvonalak a nagyobbik kormányzópárton belül. Szili Katalin, a párt eddigi elnökhelyettese tudatosan háttérbe vonul, nem jelöltette magát egyetlen vezetői posztra sem a február 24-25-i kongresszus előtt, ám lapunk értesülése szerint már szervezi a nevével fémjelzett polgári-népi platformot. Szili a párton belül a kiegyensúlyozás politikáját képviseli, ötvözné a modernizációt és a hagyományos baloldali értékeket. Egyre kevésbé tetszik neki, hogy számos területen, így az egészségügyben és az oktatásban a tőke logikája, a liberalizáció érvényesül a szolidaritás elve helyett. Ő, a hírek szerint, más platformok vezetőivel együtt, kivár a következő, 2009-es tisztújító kongresszusig. Addigra ugyanis már látszódnak a reformok eredményei, s akkor dől el, ki lesz a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje a 2010-es választásokon. Addig azonban sok minden történhet.

Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter. Pár év múlva vetélytársak lehetnek? Fotó: MTI

Az említett Harmadik Hullám platform egyébként – melynek vezetője Mesterházy Attila parlamenti frakcióvezető-helyettes – az MSZP egyik új generációs csoportja. Emellett létezik egy másik, ugyancsak fiatalokból álló formáció, amely a sokatmondó Balegyenes nevet viseli. S persze tovább élnek a régi műhelyek, a Kiss Péter vezette Baloldali Tömörülés Platform, a Vitányi Iván által elnökölt Társulás a Szociáldemokrata Értékekért platform, valamint a Nagy Sándor, Kósa Ferenc és Géczi József vezette szocialista platform (utóbbi eléggé megtévesztő név, mert valójában a párt népi szárnyát fedi).

SOKSZÍNŰSÉG. A lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő szocialista politikusok úgy fogalmaztak, a kiegyezés és a status quo kongresszusa a mostani. Biztosra vehető Gyurcsány elnökké választása, ugyanakkor minden jelentősebb érdekcsoport képviselőjének is jut vezetői poszt. A tisztújításnak inkább kifelé, a társadalom és a Fidesz irányában van üzenetértéke: próbálkozzon az ellenzék bármilyen nyomásgyakorlással, a nagyobbik kormányzópárt egységes. Szekeres Imre honvédelmi miniszter, az MSZP elnökhelyettese ezzel együtt nemrégiben egy interjúban elismerte, számos irányzat és szervezet működik a pártban, amelyek nem ugyanúgy gondolkodnak. Ám szerinte éppen ez a sokszínűség a párt legnagyobb értéke, ez biztosítja, hogy a társadalom legkülönfélébb rétegeihez is kapcsolatot találjon.

A nagyobbik kormánypárt amúgy Szekeres szerint valóban sokat köszönhet Orbán Viktornak. „Ha egy kicsit is elbizonytalanodunk, azonnal gondoskodik róla, hogy összefogjunk, s összezárjuk sorainkat.” Ezt egyik informátorunk így kommentálta: „Az összezárás azonban nem teljes. Ha Gyurcsánynak e pillanatban négy hű muskétást kellene találnia, a vezetők körében csak kettő akadna Hiller István és Juhász Ferenc személyében, s a platformok közül is csak három, a szociáldemokrata, és a két fiatalokból álló csapat sorakozna fel mögötte feltétel nélkül.”

Az MSZP-n és szellemi holdudvarán belül újra és újra felbukkannak körlevelek, amelyek azt puhatolják, mekkora lenne az esélye az egyes csoportok vezérjelöltjeinek Gyurcsánnyal szemben. Múlt ősszel Kiss Péter jelenlegi szociális és munkaügyi miniszter, néhány hete pedig Jánosi György nevét köröztették, ám mindkét kezdeményezés csekély számú pártolóra talált. Miközben sokan hibáztatják a miniszterelnököt az őszödi beszéd miatt, s kifogásolják a reformok mikéntjét, főleg azok erőltetett ütemű végrehajtását, a székére senki sem tör. A radikalizálódó közhangulat, a reformok kimenetelének bizonytalansága, a növekvő társadalmi elégedetlenség miatt egyetlen vezető szocialista politikus számára sem vonzó a miniszterelnöki vagy a pártelnöki funkció.

Az MSZP meghatározó ideológusai szerint Gyurcsány jövője Orbántól függ. Ha a Fidesz elnökének sikerül őt a hatalomból elmozdítania, akkor a párton belül is félreállítják. Lehetséges új vezetőként a legtöbben Kiss Pétert emlegetik, de esélyes a tisztre Szili Katalin, illetve a fiatal generáció tagjai közül Hagyó Miklós budapesti főpolgármester-helyettes, országgyűlési képviselő is. Viszont amennyiben a reformok első eredményei 2009-re már megmutatkoznak, az egyértelműen Gyurcsányt erősíti, s nagy valószínűséggel 2010-ben is őt jelölik kormányfőnek.

A hétvégi kongresszuson az új tisztségviselők megválasztásán kívül nem sok minden történik, az egyik legjelentősebb változás, hogy módosítják a tagfelvételi eljárást. (A terv szerint csak az léphet be az MSZP-be, akit két másik párttag ajánl, ám az újonc a felvételétől számított egy évig nem ajánlhat új tagot. Ez akadályozná meg a fiktív tagok beözönlését.) Az Igazságosság, szolidaritás, nemzet címet viselő vitaanyag, amelyet a küldöttek megtárgyalnak, elismeri, hogy a társadalom többsége számára az MSZP nem tudta bemutatni a baloldali értékeket, ezért új politikai stratégiára van szükség. A tervek szerint a párt többet kommunikál majd a kormánnyal, szélesíti társadalmi, értelmiségi kapcsolatait, s együttműködést kezdeményez a civil szervezetekkel, valamint az ellenzékkel is.

Gyurcsány számára egyértelmű kudarc, hogy pártmegújítási kísérlete megakadt. A jelenlegi struktúrában az MSZP nem tud modern baloldali néppárttá alakulni. Ezt a folyamatot pártelnökként maga akarta felgyorsítani, ám sem az elnök, sem pedig a vezetés nem kap operatív irányítási jogot a kongresszus és a vidéki szervezetek rovására. Szerette volna, ha a pártba menedzser szemléletű, a napi politikai történésekre gyorsan, kreatívan reagáló fiatalok áramlanak be, ám kezdeményezése a helyi struktúrákon elbukott. „Gyurcsány fent is, lent is falakba ütközik, s igaz ez annak ellenére, hogy a reformok szükségességét a tagság nem vitatja, s nem támadja nyíltan” – érzékeltette informátorunk, mennyire szűk a kormányfő mozgástere.

FAFEJŰSÉG. Gyurcsány maga is pontosan tudja, hogy jövője a reformok kimenetelétől függ. Már nem gőzhenger módjára kíván előre haladni, közmegegyezést sürget. Szemléletváltását jelzi, hogy néhány hete egy televíziós interjúban megdorgálta az egészségügyi tárcát, rámutatva: az azért túlbuzgóság, hogy a beteg gyermeke mellett lévő szülőnek is kórházi napidíjat kelljen fizetnie, ezt a passzust indokolt felülvizsgálni. „Ne legyünk fafejűek, mindenen lehet változtatni” – mondta, s ezzel arra utalt, hogy az egyes tárcák, szellemi műhelyek által kidolgozott reformokat senki ne tekintse kőbe vésettnek. Saját párttársait is intette, hogy szakmai kérdésekből ne kreáljanak politikai ügyet. „Legyenek egy kicsit csöndben, s figyeljenek arra, mit mondanak a szakértők” – fogalmazott a társadalombiztosítási és nyugdíjreform kapcsán, amely, mint mondta, bonyolult makro-közgazdasági, matematikai modellszámításokat igényel, s nem ideológiai mérlegelést.

A kormányfő amúgy azt tervezi, hogy a több-biztosítós modellről még áprilisban döntés születik, s az év végéig kimunkálják a részleteket, míg a nyugdíjreformról csak alapos társadalmi és szakmai egyeztetést követően, 2009-re határozhat a kabinet. Az átalakításokat illetően sok a kritikus hang, ám a parlamenti frakcióból származó értesüléseink szerint a képviselők kiállnak mellette. Ugyanakkor a miniszterelnököt már senki nem tartja szentnek, aki akár a vízen is tud járni.