Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák előzetes adatai szerint 2117 milliárd forint volt, az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett adóssága pedig 15 556 milliárd forint volt. Az államháztartás szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási igénye 2006 negyedik negyedévében a GDP 10,0 százalékát tette ki.
A háztartások szezonálisan kiigazított nettó finanszírozási képessége, azaz pénzügyi megtakarítása – amely a GDP 1,7 százalékát tette ki – jelentősen csökkent az előző negyedévhez viszonyítva 2006 negyedik negyedévében. Tavaly az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 2,7 százaléka volt. A háztartások szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási képessége a GDP 4,2 százaléka volt.
A központi kormányzat elsősorban hitel- és folyószámla-követeléseinek csökkentésével fedezte a finanszírozási igényét, a kötelezettségek vállalása nem volt jelentős mértékű. A helyi önkormányzatok deficitje betéteik csökkenésében és hiteleik növekedésében nyilvánult meg. A társadalombiztosítás jelentős mértékű pénzügyi többlete annak köszönhető, hogy a központi költségvetés elengedte a tb alapok hiteltartozásainak egy részét.
A háztartások pénzügyi eszközei közül a betétek, a készpénz és a nyugdíjpénztári követelések növekedtek számottevően, ugyanakkor csökkentek a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek. A háztartások külföldi valuta vásárlásainak negyedik negyedévi jelentős, a szokásostól eltérő növekedése miatt mintegy 53 milliárd forint értékű emelkedés került elszámolásra a külföldi készpénz állományában.
A kötelezettségek esetében a hosszú lejáratú devizahitelek növekedése volt jelentős. A forint erősödése következtében a háztartások devizabetéteinek állománya 73 milliárd forinttal, devizahitel-tartozásainak állománya 272 milliárd forinttal csökkent a 2006 utolsó negyedévében.
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2006-ban a pénzügyi számlák előzetes adatai szerint 647,2 milliárd forint, a GDP 2,7 százaléka volt.
Az MNB megjegyzi, hogy 2007-től lejárt az az átmeneti időszak, hogy Magyarország a magánnyugdíjpénztárakat az államháztartási szektorba sorolja. Ezért ebben az évben az MNB már nem állít össze olyan pénzügyi számla adatokat, amelyek azzal a módszertani megoldással készülnek, hogy a magánnyugdíjpénztárakat az államháztartási szektor tartalmazza, április elsejétől ezek az adatok az MNB honlapján sem lesznek megtalálhatóak.
A nemzetközi módszertan szerinti pénzügyi számla adatok, ahol a magánnyugdíjpénztárak a pénzügyi és nem az államháztartási szektor részét képezik, továbbra is elérhetőek lesznek az MNB honlapján.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
