Ferihegyen ma ugyanolyan békés csönd honol, mint a privatizációs döntést megelőző napokban. No nem a fel- és leszálló repülőgépek zaja lett elviselhetőbb, csupán az ellenzék ezúttal egyetlen szóval sem intézett támadást a Malév magánosítása ellen. Annak ellenére sem, hogy a vevő ugyanaz az AirBridge Kft. – illetve azon keresztül annak anyacége, a krasznojarszki székhelyű AirUnion légitársaság -, amely az előző, 2005 augusztusában zátonyra futott privatizációs próbálkozás idején is versenyben volt, és akkor a Fidesz egyenesen „nemzetbiztonsági kockázatot” látott a vevő személyében. Ráadásul az AirBridge valószínűleg ma sem kínál lényegesen magasabb vételárat vagy jobb feltételeket a Malév 99,95 százalékáért, mint másfél évvel ezelőtt, amikor pedig az ellenzék nem kevesebbet vizionált, mint a nemzeti vagyon elkótyavetyélését.
Csípős vélemények szerint a Fidesz az elmúlt napokban túlságosan el volt foglalva a Kossuth téri kordonbontással, így nem jutott ideje holmi Malév-privatizációra. Valószínűbb azonban, hogy míg 2005 augusztusában az ország alig fél évvel volt a parlamenti választások előtt, és a kampányban remekül kihasználható szlogen volt a „nemzeti kincs megmentése” – pláne az „orosz medve” karmaiból -, ma hasonló politikai megfontolások nem állnak a józan belátás útjában. Arról nem beszélve, hogy ma nyilván a kormányoldal sem hátrálna ki az utolsó pillanatban az üzletből, hiszen az immár nem veszélyezteti a választási esélyeit.
Azaz feltételezhető, hogy ma már kormányzati és ellenzéki oldalon egyaránt belátják: az évről évre – így a vezetőség ígéretei ellenére tavaly is – sokmilliárdos veszteséget termelő Malévet privatizáció nélkül semmi sem menti meg a csődtől. Ráadásul annak idején az Orbán-kormány is szerette volna eladni a társaságot, méghozzá külföldi vevőknek, azaz nem rajta múlott, hogy az még mindig a „nemzeti vagyon” része. Azért viszont nagyon is a felelős, akárcsak az elmúlt bő évtized valamennyi kormánya, hogy politikai szempontokat előtérbe helyező, hibás döntéseik nyomán a Malév ma nem egy tőkeerős tulajdonos kezében lévő, dinamikusan fejlődő és nyereséges légitársaság. Ellenkezőleg, egy olyan kolonc az állam nyakán, amit szinte már ingyen is odaadna „bárkinek”, csak vigye.
