Gazdaság

Láthatatlan segéderők

Kisvállalkozóknak, gyakran úton levőknek vagy külföldön terjeszkedőknek segíthet a virtuális iroda alkalmazása.

Csak öt perc gyalog, átugrik, személyesen könnyebb lesz megbeszélni az ügyet – javasolta ügyfele egy telefonbeszélgetés közben Ninausz Péternek, az Infomark 2002 Kft. (a Gartner magyarországi disztribútora) ügyvezetőjének. Mivel az ügyfél a Nádor utcából tárcsázta a cég Szabadság téri központját, ez valóban egyszerűnek tűnt. Ninausz azonban lehűtötte sétára kész beszélgetőtársát: Bank Center-béli irodája csak virtuális, ő maga egész máshol jár éppen, egyszerűen átkapcsolták a mobiljára a hívást.

„A mai internetes világban mindegy, hogy az ember hol tartózkodik, de kell egy cím, ahová a posta érkezik, és felveszik a telefont” – magyarázza Ninausz. Partnercége, a Gartner informatikai elemző presztízse is megköveteli, hogy jól hangzó címük legyen, ugyanakkor az Infomark még nem növekedett akkorára, hogy szükség legyen egy önálló, fényűző iroda kibérlésére.


Láthatatlan segéderők 1

Rajz: Szántói Krisztián

A virtuális iroda olyan vállalkozóknak segít, akiknek nem szükséges fizikailag ott lenni a telephelyükön, s általában elegáns levélcímet kínál a város központjában, egy tényleg létező csupa üveg irodaházban. Az alkalmazottak a cég nevében veszik fel a telefont vagy átkapcsolják a megadott számra a vállalkozónak, összegyűjtik vagy továbbküldik a postát, faxot. Ha a vezető helyben szeretné fogadni ügyfeleit, kibérelhet egy órára egy tárgyalót, de van olyan megoldás is, hogy a virtuális címen heti néhány óra tényleges irodahasználat is jár. „Mint tanácsadók, többnyire úgyis az ügyfélnél vagyunk” – mutat rá Ninausz. Ha pedig nem, akkor laptoppal-mobillal remekül lehet dolgozni a Balaton partján, de mint szenvedélyes vitorlázót, már a Karib-tengeren is érte utol ügyfél. Azért van „valódi” irodájuk is: a háttérmunka és a megbeszélések a kollégákkal eleinte az ügyvezető lakásában folytak, most a négyfős gárda számára egy háromszobás lakást bérelnek a XI. kerületben. Idővel persze ezt is kinőhetik, és az ügyvezető nem szeretne évente új címet megadni a partnereknek. A virtuális iroda címe, száma már öt éve változatlan. Persze így voltaképpen két irodát kell kivenni; a cégvezető annyit elárul, hogy bérleti díjuk hasonló nagyságú.

RIZIKÓMENTES. „Akinek fontos a reprezentativitás, annak nem elegáns egy lakótelepi földszinti lakásban fogadni az ügyfelet, de Csömörre sem szívesen mennek ki tárgyalni az emberek. Egyszerűbb a belvárosi virtuális irodaházban kérni egy tárgyalót” – mutat rá a presztízsszempontokra Kovács Szabolcs, a virtuális irodák kiadásával világszerte foglalkozó Regus Group magyarországi tagja, a Regus Kft. ügyvezetője. Cégük Budapesten három jó nevű irodaházban ad ki címeket, ahol a bérlő kérésére a cégtáblát az előtérben is kifüggesztik. Ha az üzlet beindul, „emelt szintű” szolgáltatásként havi 40 órás tényleges irodahasználatot is kérhet az ügyfél, s ha ezt is kinövi, egy „hús-vér”, valódi részleget is kibérelhet a helyszínen. „Külföldi terjeszkedésnél ez költségtakarékos, rizikómentes mód belépni egy új piacra. Nem kell alkalmazottat felvenni, évekre irodát bérelni” – mond további alkalmazási lehetőséget Kovács.

Irodahotel

Virtuális irodának nevezik azt a koncepciót is, amelyet az Accenture tanácsadó cég alakított ki (Figyelő, 1999/26. szám). Itt a terület a céghez tartozik, ám a munkatársaknak nincs dedikált helye, íróasztala, szobája. A tanácsadók ugyanis idejük több mint 80 százalékát az ügyfeleknél töltik, s ha mégis a központba vetődnek, akkor leülhetnek a laptopjukkal egy íróasztalhoz, foglalhatnak szobát videokon-ferenciához, tárgyaláshoz vagy projektmeg-beszéléshez. Ezzel a megoldással harmad akkora alapterület szükséges, mintha hagyományos módon mindenkinek „saját asztala” lenne. A szállodaszerűen foglalható munkaállomásokkal persze megszűnik az egymás mellett ülők cinkos közössége, s az élőszóbeli irodai információáramlás is módosul. „A hierarchikus üzleti struktúrák háttérbe szorulnak, a csapatok az ügyfeleknél végzett projektekre szerveződnek, a projekt a kommunikáció központja is” – mutat rá Bacsó Tibor, az Accenture partnere, hogyan képezi le az iroda a szervezetet. Az otthonosság elvesztéséért cserébe demokratikus a légkör: a felső vezetőknek sincs önálló szobájuk.

Az első években például csak hetente1-2 napot töltött Magyarországon a Verbund villamosenergia-ipari konszern megbízásából Kurt Baumgartner, amikor az osztrák társaság a magyar árampiaci nyitásra készülve akart terjeszkedni. Licencokokból szükséges volt egy önálló leányvállalat létrehozása, ez lett az APT Hungária Energiakereskedelmi Kft., amelynek székhelyéül egy virtuális iroda szolgált (lásd keretes írásunkat). „Még nem tudtam, milyen lesz a fejlődés Magyarországon, és a költség így csak egyharmada volt annak, mintha helyiséget béreltünk volna” – magyarázza Baumgartner. Cége három évi virtuális jelenlét után most nőtt akkorára, hogy saját hivatalt, és már három munkatársat igényel, így most „költöznek”. A három év alatt a virtuális iroda üzemeltetője kezelte a hívásokat, az ügyfélnek pedig nem kellett tudnia, hogy a vezető Budapesten vagy Bécsben veszi-e fel a telefont. Az anyacég Csehországba és Szlovákiába is ezzel a módszerrel lépett be. „A virtuális megoldással egyszerűvé válik, ha egy cég nem fokozatosan terjeszkedik Kelet-Európában vagy éppen a Távol-Keleten, hanem egyszerre akar 6-7 országban irodát nyitni” – teszi hozzá Kovács Szabolcs.

ASSZISZTENS OTTHON. Nem kell saját szoba, sőt még egy asztal sem a virtuális asszisztensnek (hívják digitális titkárnőnek vagy online titkárságnak is). A Nyugat-Európában elterjedt modell szerint a nagyon is létező profi titkárnő saját otthonából, távmunkában, vállalkozóként látja el több cég képviseletét. A cégalapítás kezdeti fázisában sokszor felesleges egy főállású alkalmazottat felvenni az efféle feladatokra, a virtuális asszisztens ilyen vállalkozóknak segít rövidebb-hosszabb ideig. Elvégzi az adminisztratív feladatokat, kezeli a telefont, a faxot és az e-maileket, de akár könyvelést, pályázatfigyelést is vállal. A megbízás lehet állandó, de szólhat csak egy projektre, például egy konferencia megszervezésére. „A cég ügyfele nem érzékeli a különbséget, és erre nem is hívjuk fel a figyelmét. Ő csak azt tapasztalja, hogy nincsenek elveszett telefonhívások” – avat be Petrényi Szilvia, aki online titkárságot is vállal és egy titkárnői adatbázis kiépítésén fáradozik, amiben a megbízók mindig megtalálnák a megfelelő nyelvtudású, szakértelmű embert. Ez akkor is hasznos lehet, ha a vállalkozásnak van állandó, angolul tudó titkárnője, ám beérkezik egy német vagy olasz megrendelés.

Petrényi most – többnyire otthonából, néha a vállalkozás felépítéséhez bérelt helyiségből – egy ingatlaniroda ügyfélszolgálatát látja el: délelőtt telefonos ügyeletet tart, délután viszont kilép a virtualitásból és ő találkozik az ügyfelekkel. A hívásokról és az ügyféltalálkozókról naponta jegyzőkönyvet kap a megbízó. Tapasztalatai szerint azonban a hazai kis cégek ódzkodnak a titkársági feladatok kiszervezésétől, még azok is, ahol ezek csak napi 2-3 órát vesznek igénybe. „A magyar vállalkozó inkább napi 10-12 órában mindent maga csinál” – mutat rá a jellemző mentalitásra. Emellett a főnökök még sokszor bizalmatlanok a távmunkával szemben, nem hiszik el, hogy valaki lelkiismeretesen fog dolgozni, ha nincs szem előtt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik