Az Ecostat várakozásai szerint 2007-ben a gazdaság fejlődési üteme tovább mérséklődik az új egyensúly program, valamint a konvergenciaprogram egyensúlyjavító intézkedései, a vállalati többletterhek és a csökkenő lakossági jövedelmek hatására, így a GDP dinamikája 2,3 százalék körüli lesz. A jövedelmek nem módosulnak számottevően, idén a lakosság fogyasztása 2,1 százalékkal növekedhet, jövőre viszont csökkenés várható, mértéke 0,2 százalék körüli lesz.
A hiány dinamikája
A korábban vállalt konvergenciapálya kiigazításra szorult, a 2006. évi államháztartási hiány 2000 milliárd forint körüli lesz, ami nagyjából a GDP 10 százalékát teszi majd ki (a kormány várakozása 9,5 százalékról szól – a szerk.). A bejelentett megszorító intézkedések javíthatják a költségvetés helyzetét, aminek hatására a hiány 2007-ben a GDP több mint 2 százalékpontjával mérséklődhet. Középtávon pedig az államháztartási hiány fokozatos csökkenése valószínűsíthető. Becslésük szerint a folyó fizetési mérleg deficitje 2006-ban eléri a 6,6 milliárd eurót, azaz a GDP 7,7 százalékát. A dinamikus exportnövekedés és a kedvező idegenforgalmi egyenleg hatására a hiány a GDP 6,8 százalékára mérséklődik, összege pedig megközelítheti a 6,5 milliárd eurót.
Az Ecostat megítélése szerint a monetáris politika feltételrendszere az első félévhez képest változik. 2006 első hat hónapjában tartós dezinflációval és hektikus forintpiaccal kellett szembenézni, a következő időszakban az erősödő inflációs nyomás és a lassan stabilizálódó devizapiac lesz a meghatározó. Az infláció elsősorban a hatósági áremelések nyomán emelkedni fog, ami 2007-ben folytatódik. Az idei 3,8 százalékos inflációt jövőre 6,3 százalékos követi. Hosszabb távú kitekintésük szerint az infláció 2008-ban három százalék körüli lesz.
GDP-adatok
A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó pénz- és tőkepiaci előrejelzése a konvergenciaprogramnál pesszimistább: jövőre 2 százalékos GDP-növekedéssel, 6,7 százalékos éves inflációval és a GDP arányában 7 százalékos államháztartási hiánnyal számol. A Quaestor szerint a módosított konvergenciapálya jövőre a GDP 2,2 százalékos emelkedését irányozza elő. Az éves infláció eszerint 6,2 százalék lesz és az államháztartási hiányt pedig az európai uniós elszámolás alapján, a nyugdíjreform költsége nélkül 6,8 százalékra teszi.
A GKI Gazdaságkutató várakozása arról szól, hogy a GDP 2007-ben 3 százalékkal emelkedik. Élénk, 8 százalék körüli növekedés várható az iparban. Az építőipar és az üzleti szolgáltatások jelentős része 4-7 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági termelés kissé bővül. Alig több mint stagnálás várható viszont a kereskedelemben, visszaesés a közszolgáltatásokban. A foglalkoztatás a költségvetési szférában 3-4 százalékkal, összességében kissé csökken, a munkanélküliség 7,8-8 százalék körülire nő.
Az államháztartás működési struktúrája elkezd változni és egyensúlya érzékelhetően javul, de a deficit még így is nagyon magas, a GDP kb. 6 százaléka lesz. A 2006 közepén elfogadott adóemelések hatása döntően 2007-ben bontakozik ki, s 2-3 százalékponttal növeli a jövedelemcentralizációt. A konvergenciaprogramban szereplő deficit elérése rendkívül szigorú korlátokat állít a költségvetési tervezés elé. A közszféra folyó működési kiadásai nominálisan csak stagnálhatnak, mérsékelni kell a hazai forrásokból megvalósuló beruházási kiadásokat is. Érdemi bővülés csak az EU társfinanszírozása kapcsán valószínűsíthető. A bruttó államadósság – a forint valószínű erősödését is figyelembe véve – a GDP 70 százaléka körül tetőzik.
A GKI szerint az infláció gyorsulása átmeneti lesz. A keresleti korlát ugyanis erős, kínálati oldalon pedig, ha lesz is némi inflációs (költség-) nyomás, ezt a feltételezett pénzpiaci megnyugvás esetén a forint erősödése fékezi. A háztartási energiahordozók hazai fogyasztói ára azonban 2007 folyamán még emelkedni fog, s csak a rászorultak kapnak támogatást. A földgáz esetében mindez 20-30 százalékos, a távfűtés és az elektromos energia esetében 10-15 százalékos további árnövekedést jelent. Növekednek a városi és városközi közlekedési tarifák. A tartós fogyasztási és a ruházati cikkeknél inkább stagnálás, sőt további enyhe árcsökkenés lehetséges. Az infláció 2007 tavaszán meghaladja a 7 százalékot, de az év végére már 4 százalék körülire esik. Az éves átlagos infláció 5,8 százalék körül lesz.
Négyfrontos stabilizációs stratégia
Az Ecostat szerint Magyarország az egyetlen uniós ország, amelynek a pénzügyi egyensúly visszanyerése érdekében „négyfrontos” stabilizációs stratégiát kell alkalmaznia, és jelentős javulást kell elérnie a maastrichti kritériumok teljesítéséhez. Az eredmény csak több évi munkával, a reformtervek következetes végrehajtásával érhető el, s ennek során átmeneti visszaesések, stagnálások sem zárhatóak ki. Az uniós országok majdnem mindegyikénél szükség volt kiigazító programokra, ezek azonban időigényes és következetes gazdaságpolitikát tesznek szükségességé. A konszolidáció terhei szempontjából kedvező, ha a külgazdasági konjunkturális feltételek jók, a nemzetközi kereskedelmi forgalom élénk. Tapasztalatok alapján azok az országok értek el számottevő konszolidációs sikereket, amelyek jól alkalmazkodtak a mindenkori konjunktúraváltáshoz és mindvégig átlag fölötti gazdasági növekedést tudtak elérni, illetve a stabilizáció hosszabb távú, több kormányzati cikluson átnyúló társadalmi és politikai megegyezésen alapult.
A hazai aktualizált konvergenciaprogram gazdasági növekedési pályája viszonylag alacsony, az elérni kívánt konszolidációs eredmények viszont jelentősek. A megvalósuláshoz azonban a nagy elosztó rendszerek reformja megkerülhetetlen. A program teljesítésének fontos súlypontjai vannak. Ilyen a közigazgatás „karcsúsítása”, átszervezése. Fontos feladat a foglalkoztatás növelése, hosszabb időt igényel azonban olyan új munkahelyek létrehozása a versenyszférában, ami ellensúlyozza az állami elbocsátások mértékét. Tervezik a nyugdíjkorhatár emelését, ezek az elgondolások azonban újabb feszültségeket keltenek. És egyelőre nem ismertek az adó- és járulékemelések, szigorítások következő lépesei sem.
Kedvező külpiaci feltételek
Az egyensúlyi célok teljesítéséhez a világpiaci feltételek kedvezőek. A legfrissebb adatok szerint a világgazdaság és Európa gazdasága 2006-ban az év elején vártnál erőteljesebben fejlődik. Az eurózóna gazdaságának intenzív bővülése a magyar külforgalom élénk fejlődésére ad lehetőséget. A világgazdaság négy éve tartó dinamikus növekedése 2006 közepén érte el csúcspontját, az amerikai gazdaság lassulásával párhuzamosan konjunktúra-ciklusa leszálló ágba lépett. A növekedés dinamizmusa ezzel együtt nem mérséklődik számottevően a következő másfél évben, a prognózisok 2006–2007-re 5 százalék körüli növekedéssel számolnak.
A GKI megállapítása szerint a magyar államháztartás minden 100 forint jövedelméből rendszeresen 120 forintot költ el. A javulás ugyan megkezdődik, de a 2006. évi deficit (kb. 9,5 százalék) így is messze nagyobb lesz az előző évinél (7,5 százalék) és a módszertani változások figyelembe vételével módosított tervezettnél (7,5-8 százalék). Az európai konjunkturális élénkülés talaján az árukivitel dinamikusan, 15 százalékkal nő, a behozatal ennél kevésbé, 11 százalékkal emelkedik.
A GKI elemzése úgy véli, hogy jövőre a világpolitika és a világgazdaság fő feszültségei nem változnak: ezek a terrorizmussal, az etnikai és vallási konfliktusokkal illetve a nagy amerikai fizetési mérleghiánnyal kapcsolatosak. Az EU növekedése 2006-ban 2,8 százalékra élénkül, majd 2007-ben 2,4 százalékra lassul. Az EKB az infláció 2 százalék alá szorítása érdekében valószínűleg még egy-két lépésben emeli kamatát, de az USA után 2007-ben Európában is lezárulhat a kamatemelési ciklus. A kőolaj (Brent) világpiaci ára mérséklődik, de magas marad (2006: 66, 2007: 61 dollár/hordó).
Csökkenő reálbérek
Az üzleti szféra bérmagatartása az ideihez igazodó lesz. Folytatódik a 7 százalék körüli bruttó keresetnövekedés, ami az egyéni járulékok növekedése miatt 1-1,5 százalékos reálbércsökkenést jelent.
A beruházások 2007-ben várhatóan kissé élénkülnek, összességében 6 százalékkal nőnek. A magyar gazdaság növekedési ütemét nem elsősorban a hazai fogyasztás és beruházás dinamikája, hanem az európai konjunktúra és ahhoz kapcsolódóan a kivitel és a behozatal dinamikája közötti különbség határozza meg. Ezért a kiigazítási és reformprogram csak csekély mértékben lassítja a magyar gazdasági növekedést. A GDP 2007-ben 3 százalékkal emelkedik. Élénk, 8 százalék körüli növekedés várható az iparban. A foglalkoztatás a költségvetési szférában 3-4 százalékkal, összességében kissé csökken, a munkanélküliség 7,8-8 százalék körülire nő.
Az államháztartás működési struktúrája elkezd változni és egyensúlya érzékelhetően javul, de a deficit még így is nagyon magas, a GDP 6 százaléka lesz. A 2006 közepén elfogadott adóemelések hatása döntően 2007-ben bontakozik ki, s 2-3 százalékponttal növeli a jövedelemcentralizációt. A konvergenciaprogramban szereplő deficit elérése rendkívül szigorú korlátokat állít a költségvetési tervezés elé. A közszféra folyó működési kiadásai nominálisan csak stagnálhatnak, mérsékelni kell a hazai forrásokból megvalósuló beruházási kiadásokat is. Érdemi bővülés csak az EU-társfinanszírozás kapcsán valószínűsíthető. A bruttó államadósság – a forint valószínű erősödését is figyelembe véve – a GDP 70 százaléka körül tetőzik.
