Sok magyarországi gyógyszertárban kapkodhattak a nyugtatótabletták után az elmúlt napokban. A hatályos jogszabály szerint 2006 végéig minden patikát működtető betéti társaságban el kellett volna érni, hogy a beltag patikus 50 százalékos arányt meghaladó részesedéssel rendelkezzen. (Bár a többségükben ez így van, számos helyen ennél kisebb a beltag tulajdonrésze). A törvény nem részletezte a megvalósítás módját. Volt olyan vezető patikus, aki a helyzetet megpróbálta kihasználni, és azt kérte a gyógyszertárban dolgozó két kültag társától, hogy ingyen adjanak át neki bizonyos tulajdonrészeket. Sokáig bizonytalan volt, hogy a hasonló viták hogyan oldhatók meg. Végül a jogalkotás kígyója a saját farkába harapott: a törvényt éppen január elsején váltja az új szabályozás, pont aznap, amikor a régi először sújtott volna le a renitens patikusokra. A liberalizációval megszűnik az 50 százalékos előírás is.
VERSENY. A hetekig tartó patthelyzet komoly fejtörést okozott Kinics Lászlónak, a PharmaNova Zrt. elnökének is. A társaságnak összesen 107 magyar gyógyszertárban van – átlagosan 60 százalékos – tulajdonrésze. Igazi bűvészmutatványokra lett volna szükség ahhoz, hogy év végéig a csoporthoz tartozó néhány érintett egységben az üzemeltetési joggal személyesen rendelkező vezető patikus legyen a többségi tulajdonos, ezért a PharmaNovánál nagyon bíztak a liberalizációs törvény tervezetének változtatás nélküli elfogadásában.
A legnagyobb magyar patikalánc számára egyértelműen kedvező az új szabályozás, és nem csak az 50 százalékos szabály megszűnése miatt. Ha jól használja ki a kínálkozó lehetőségeket, a legtöbb változásból hasznot remélhet. Üzleti érdekei mentén rendezheti például át a patika portfólióját, hiszen az alapítás kötöttségei csökkennek. „Nyilvánvaló, hogy a forgalmasabb gyógyszertáraink a jelenleginél sokkal erősebb versenyt kapnak, viszont mi is megjelenhetünk olyan helyeken, ahol eddig nem tudtunk” – mondja az elnök.
Kinics László várakozásai szerint a jól jövedelmező területeken, a vény nélkül kapható termékeknél éles árverseny indul majd be. Számos készítmény patikai ára csökkeni fog, de ezt csak a tőkeerős szereplők tudják majd követni, míg a mozgósítható tőkével nem rendelkezők tönkremennek. Vagyis prognózisa szerint nem a földrajzi elhelyezkedéstől, hanem a tőkeerőtől függ majd, kik maradnak talpon.
Becslések szerint egy patika nyitásához legalább 40 millió forint szükséges, és a kötött árrés miatt a beruházás meglehetősen kockázatos, még a forgalmas városi helyeken is. Kinics László arra számít, hogy a liberalizáció hatására a PharmaNovához hasonló – akár külföldi befektető kezében lévő – láncok jelennek meg Magyarországon, megszerezve a piac jelentős részét. Ezekkel egy „magánzó” gyógyszerésznek nagyon nehéz lesz tartania a lépést, hiszen a vény nélkül kapható termékeknél éles árverseny indul, ráadásul az összesített forgalom bizonyos része elvándorol a gyógyszertárakból – például a benzinkutakhoz vagy az élelmiszerláncokhoz.
Megszűnik az az előírás is, hogy patikát csak betéti társaságok működtethetnek, megnyílik az út a kft.-k és a részvénytársaságok előtt. Ez is jó lehet a PharmaNovának, mert szakmai befektetőként a „piacosabb” működtetésben érdekelt, a jelenlegi „családias” viszonyok helyett. A patikus beltagok közül sokan családi vállalkozásnak tekintik a hivatásukat, és szerették volna ebben a mederben tartani a piacot. A személyi jogot birtokló vezető gyógyszerész, vagyis a beltag és a befektető kültag viszonya azonban – gazdasági szempontból – elég furcsa volt eddig. A társaság ügyeiben a gyakorlatban a befektető mondta ki a döntő szót, ám a cégforma miatt a vezető patikus a saját vagyonával felelt a döntésekért. Nincs közszájon forgó történet arról, hogy a befektető direkt tönkretette volna a patikus beltagot, ebben nem is volt érdekelt, ám viszonyuk nem sok gazdasági racionalitást tükrözött. A kft. forma megjelenése a piacnak ezen a „családias” jellegén változtathat. „Lehet a családi tradíciókat őrizve szabályozni, s lehet teljesen szabad piaci alapon is. Én mindkettőt pártolom, de az eddigi vegyes rendszer nem volt ésszerű, mert sok vitára adott okot” – mondja az elnök.
NÉMET SZÁLAK. A több korábbi patikacsoportosulás felvásárlásával létrejött PharmaNova egyébként eddig is jó egységeket tudhatott a portfóliójában. Erre utal, hogy a patikák száma alapján csak közel 5 százalékos a piaci részesedése, a forgalomból viszont 9,5 százalékot hasít ki. A cég 126 patikával indult, néhány kisebb forgalmútól azonban hamarosan megvált, néhány nagyobb bevételű egységbe pedig beszállt. Az idén 48 milliárd forint körüli bevétellel és 960 millió forint adózott nyereséggel számolnak. Csak egyetlen olyan gyógyszertáruk van, amely esetleg veszteséggel zárja majd az évet. „A liberalizációt követő piaci átrendeződés közepette is szeretnénk megtartani a körülbelül 10 százalékos részesedésünket” – avat be az elnök a tervekbe.
A társaság eddigi magyarországi tevékenységét csak egyetlen körülmény árnyékolja be: tulajdonosi háttere részben rejtett. A szálak sok áttétellel állítólag a családi tulajdonban lévő, német Merckle-csoporthoz vezetnek, a feltételezett kötődési pontokat (lásd az ábrát) azonban senki sem tudta hitelt érdemlően felfedni. Kérdésünkre Kinics László sem kívánt ezzel foglalkozni. A tulajdonos kiléte főképpen azért érdekes, mert áttételesen a Merckle-csoport birtokolja a gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó Phoenix Pharma Zrt.-t, és a RatioPharm márkanév alatt gyógyszergyártással is foglalkozik, márpedig a magyar szabályozás jelenleg még tiltja az effajta összefonódást. A januártól életbe lépő liberalizált szabályozás ezen is változtat, a tiltást bejelentési kötelezettség váltja fel. Ha igaz a sosem bizonyított PharmaNova-híresztelés, a cégnek ez a változás is jókora könnyebbséget hoz.
