Nehéznek ígérkezik a 2007-es év a cégek számára, s nem csak a Gyurcsány-csomag megszorításai miatt. Nagyon úgy fest, hogy – a felszámolási eljárások számának további növekedésével párhuzamosan – a körbetartozások régóta ismert, de egyre súlyosbodó problematikája továbbra sem sarkallja a hazai vállalkozásokat arra, hogy megfelelően védekezzenek vevőik nemfizetése ellen.
Az Allianz-konszern érdekeltségébe tartozó Euler Hermes hitelbiztosító megbízásából a leedsi egyetem hitelkezelési kutatóközpontja 10 európai ország 2 ezer vállalkozásának megkérdezésével végzett az elmúlt hónapokban felmérést arról, miképpen kezelik a nemfizetéseket, s milyen mértékben használják a hitelbiztosítást kockázatkezelésként. Az Euler Hermes már tíz éve jelen van Magyarországon, ennek köszönhetően hazai vállalatok válaszait is felhasználták a felmérés során. Ezekből az derült ki, hogy a magyar cégek döntő része ma még nem megfelelően végzi hitelkezelési tevékenységét.
A kereskedelmi hitel – ami nem más, mint az áru leszállítása után történő fizetés, vagyis amikor a beszállító hitelezi vevőjét – egész Európában elterjedt finanszírozási mód. A felmérésben részt vevő cégek 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy termékeinek több mint négyötödét ily módon értékesíti, nálunk ugyanakkor ez a cégek 88 százalékánál jellemző. Az adatokból az is kiderül, hogy míg összeurópai viszonylatban a fizetések kétharmada határidőre megvalósul, hazánkban ez az arány is kedvezőtlenebb, csak 62 százalékos. Ennél gyengébb fizetési fegyelemről csak a portugál vállalkozások számoltak be.
A hazai vállalkozások láthatólag nem érzik szükségesnek, hogy hitelbiztosítással védekezzenek az ellen, hogy vevőik nem tudnak, esetleg nem akarnak fizetni. Pedig a tanulmány szerint a cégek nemcsak partnerkockázatukat csökkenhetik ily módon, de sokkal könnyebben juthatnak banki forráshoz, több esélyük van a terjeszkedésre, új termékek bevezetésére is. Ennek ellenére a magyarországi hitelbiztosítási penetráció nagyságrendekkel múlja alul az európai szintet: nálunk még csak ezrelékekben mérhető az elterjedés, míg a kontinens átlagában már a cégek 6 százaléka hitelbiztosított.
A felmérésben szereplő cégek 90, míg a magyar vállalatok 80 százaléka cégen belül kezeli hitelezési tevékenységét, s próbálja meg behajtani először maga a lejárt követeléseket. Ha nem jár sikerrel, akkor négyötödük bíz meg külső céget a behajtással, viszont a többség meglepően sokáig vár e lépéssel.
Meghökkentő adat, hogy a magyar cégek 86 százaléka nem rendelkezik írásos vevőhitel-kezelési stratégiával, miközben az európai átlag 60 százalékos. Az adatokból összességében mindenképp az látszik, hogy a viszonylag rossz fizetési fegyelemhez elégtelen kockázatkezelési attitűd társul Magyarországon.
