Irina nyugdíjas édesanyja számára ingyenes lenne a gyógyszerellátás, mert moszkvai lakos lévén az önkormányzat kifizeti számára. „Ám ha az orvos nem jóindulatú, akkor csak a legolcsóbb gyógyszert írja fel neki, és nem azt, amelyik krónikus betegségére a legjobb lenne” – mondja Irina, aki saját magának – ha éppen szükséges – teljes áron megveszi azt a készítményt, amelyikben a leginkább bízik. Gondolkodásával nem áll egyedül: Oroszországban, ahol hamisított orvosságokat is bőven árulnak, s nemrég valaki meg is halt az effajta inzulintól, a saját biztonságuk érdekében egyre többen megfizetik a drágább patikaszert. Erre már csak azért is rákényszerülnek, mert nincs olyan támogatási rendszer, mint nálunk. Csak a közgyógyellátottakhoz hasonló kedvezményezett kör számára létezik az úgynevezett DLO-lista, az ezen szereplő készítményekhez a hátrányos helyzetű állampolgárok ingyen juthatnak hozzá.
Bogsch Erik suvojei vezetõkkel. A 250 alkalmazott megmaradását segíti a környéken versenyképes fizetés és juttatási csomag.
Nagy vonalakban ilyen az az orosz gyógyszerpiac, amelyen a Richternek helyt kell állnia. Ebben a helytállásban nem kis szerepet kap a Moszkvától százegynéhány kilométerre lévő Jegorjevszk melletti Suvoje faluban tíz éve alapított üzem. „Annak idején, 1994-ben azt feltételeztük, hogy nagyon meg fognak emelkedni a vámtarifák, ezért előnyös a helyi gyártás. Ez végül is nem igazolódott be, viszont létrehozták a DLO-listát, amelyre orosz jogi személynek könnyebb felkerülni” – Helmeczy Zsolt, a Gedeon Richter Rus (GR-Rus) vezérigazgatója így magyarázza, hogy a döntés végül is helyesnek bizonyult. November elsejétől azonban a Richter több nagy forgalmú terméke lekerül a listáról. Ha év közben túlcsordul a kassza, természetesek a megszorítások, s emiatt most csak a legolcsóbb termékeket tartották meg a listán. A GR-Rus készítményei már csak azért sem lehetnek minden esetben ezek között, mert megfelelnek az európai szabványoknak, amelyekhez képest az orosz követelmények kevésbé szigorúak, s a minőségnek ára van. S bár a lekerülés nem elhanyagolható bevételkiesést okoz, az oroszországi eladások nagy része már eddig is a szabadpiacról származott, s kétszámjegyű volt a növekedés.
int Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója moszkvai sajtótájékoztatóján elmondta, 2007-ben is mindenképpen 10 százalék fölötti, lehetőleg 15-20 százalékos növekedést szeretnének elérni az orosz piacon. Ebben nagy segítségükre van, hogy a betegek felismerték a gyógyszerek minőségének fontosságát, s áldozni is hajlandóak rá.
A helyi gyártás a nem extrán megemelt vámtételek mellett is megtakarítással jár, hiszen a hozzáadott érték jelentős része helyben keletkezik (például csak a hatóanyagot szállítják Magyarországról, a tablettázás, a csomagolás már Jegorjevszk mellett történik), s így nem kell vámot fizetni utána. A helyi raktárkészlet pedig lehetővé teszi a rugalmasabb szállítást.
UNIÓS EXPORT. A jövőre nézve további előnyt is rejt magában az oroszországi gyártás. A Richter arra készül, hogy számos készítményét Oroszországban gyártsa, s onnan exportálja az unióba. Annak érdekében, hogy ez lehetővé váljon, meg kellett szerezni az uniós követelményeknek megfelelő minősítést. „Az auditorok 2004-ben három napot töltöttek itt, a vesénket is megnézték” – érzékelteti a szigort Madarassy Gáborné, az anyacégtől kiküldött minőségbiztosítási tanácsadó, aki teljességgel megbízik a GR-Rus orosz minőségbiztosítási szakembereiben.
A helyi munkaerő kiválóságát egyébként a suvojei magyar menedzsment minden tagja szívesen ecseteli. Pedig nem volt könnyű felépíteni a gárdát. Mint Madarassy Gábor termelési igazgató meséli, amikor ő megérkezett öt évvel ezelőtt, csak két olyan középvezető volt, aki gyógyszergyárból igazolt át, a többiek másfajta üzemekben dolgoztak gépészeti területen. Ez részben a KGST öröksége: annak idején Magyarországot és Lengyelországot jelölték ki gyógyszergyártásra, a Szovjetuniót nem, így ott ezt az ágazatot a rendszerváltás után kezdték csak felépíteni, s akkor sem feltétlen európai minőségben. Legalábbis erről árulkodnak azok a történetek, amelyek a GR-Rus jelenlegi telephelyének kiválasztásáról szólnak. Annak idején több helyszínt is megnéztek, köztük gyógyszerüzemeket is, de ezek gyártási folyamatait nem tudták átlátni, s féltek, hogy „csontvázak esnek majd ki a szekrényből”. Így inkább egy szerkezetkész textilgyárat vettek meg – a beton jó minőségű volt -, amely azzal a különlegességgel bírt, hogy egy indiai befektető is gyógyszergyárat tervezett oda, s így bizonyos elvi engedélyekkel már rendelkezett a továbbépítéshez. Utóbbit a Richter már a saját elvárásainak megfelelően végezte el.
A hr stratégia szerint maguk nevelik ki a munkatársaikat olyanok közül, akik a közelben laknak, s így nem is nagyon akarnak elmenni. A 250 alkalmazott megmaradását segíti a környéken versenyképes fizetés és juttatási csomag. A helyi munkaerőpiacról egyébként sokat elmond, hogy pusztán a törvények (adott munkakörben rövidített munkaidő, védőital, plusz szabadság) betartása is komoly vonzerő a dolgozók számára.
Helmeczi Zsolt a Gedeon Richter Rus vezérigazgatója nem panaszkodhat a növekedési dinamikára.
A GR-Rus a helyi önkormányzattal is igyekszik jó kapcsolatokat kiépíteni, amit el is várnak tőle. „Itt teljesen természetes, hogy például a hóolvadás után a környékbeli üzemektől kérik a nagytakarítást” – mondja Helmeczy Zsolt. Ugyanakkor az önkormányzat is ügyel arra, hogy az igényét teljesíteni lehessen. „A gazdasági igazgatónk csak egyszer mondta azt, hogy a kért közművesítést nem tudjuk beépíteni a lezárt üzleti tervbe. Azóta már szeptemberben jelzik, mit szeretnének” – meséli a vezérigazgató, hozzátéve, hogy évente nagyjából 2 millió forintnak megfelelő összeget költenek ilyen célokra, egyebek mellett „örökbe fogadták” a helyi iskolát. További gesztus a megye vezetése felé, hogy fővárosi helyett megyei kivitelezőket alkalmaznak. Bőven adnak megrendeléseket: az eddig befektetett 40 millió dollár után újabb milliókat költenek majd el. Az eredetileg meglévő 2 hektáros terület mellé tavaly még 2,5 hektárt vásároltak; stratégiai cél a raktárkapacitás bővítése, de tervezik bizonyos technológiai berendezések cseréjét és a tablettagyártás bővítését is.
MULTISZEREPBEN. A Richter határozottan olyan szerepben van Oroszországban, mint Magyarországon az idetelepülő multik: munkahelyeket teremt, beruház, s a gazdasági kapcsolatok révén üzleti és műszaki kultúrát egyaránt terjeszt. Vannak már orosz beszállítói is; a nyomdai csomagolóanyagokat száz százalékban helyi partnertől veszik, de a patikaszerekkel közvetlenül érintkező, s ezért kényesebbnek minősülő tabletta-fóliát is vásárolnak már helyben. A Jegorjevszk melletti üzem alapításának tízéves évfordulója alkalmából rendezett moszkvai sajtótájékoztatón elhangzott kérdéseket is feltehették volna Budapesten, egy itteni multinak. Az egyik újságíró például aziránt érdeklődött, van-e kutatás-fejlesztés Jegorjevszkben, s tervezik-e ott új termékek bevezetését. „Jegorjevszk termelőüzem, de van együttműködésünk itteni akadémiai kutatóintézetekkel” – válaszolta diplomatikusan Bogsch Erik, hozzátéve, hogy ezekben kiváló ötletek születnek, s néhányat be is szeretnének kapcsolni a Magyarországon végzett kutatásba. A nemzetközi cég most minimum három új készítmény bevezetését tervezi, s ebből várhatóan egyet Jegorjevszkben állítanak majd elő – nemcsak Oroszország, hanem valamennyi FÁK-állam számára. Sőt olyan készítményük is lesz, amelyet egész Európába innen szállítanak majd.
