Erősödik a forint, alighanem egy öngerjesztő folyamat jelzéseként. Az elemzők most elhiszik, hogy a kormány a konvergencia pályán marad, ezt támasztja alá a jövő évi költségvetési terv is. A feltörekvő piacokon aktív alapok portfólióiban így gyarapodnak a forintpiaci befektetések, ez tovább növeli az általános bizalmat, ami megint csak az erősebb sávszél felé nyomja az euróval szemben új egyensúlyi pozíciót kereső hazai valutát.
Persze lehet, hogy mindez csupán az optimista felszín, és Csaba László közgazdászprofesszornak van igaza, aki szerint az államháztartás és a fizetési mérleg magas hiánya mellett erősödő nemzeti pénz csupán a válság elmélyülésének tankönyvi tünete. Ám a legtöbb előrejelzés mégis hajlik a kedvezőbb jövőkép felvázolására. A GKI Gazdaságkutató Rt. például normál viszonyok (értsd: a belpolitikai helyzet stabilizálódása, a reformok körvonalazódása, szigorú jövő évi költségvetés elfogadása és végrehajtása) esetén 2007 közepére feltételezi a magyar államkötvények iránti keresletben jelentkező nemzetközi pénzpiaci bizalom helyreállását.
FÉLIG TELE. Még így is sok a „ha”, különösen, ami a politikai helyzetet illeti, ám higgyük el, hogy a pohár félig tele van. Az ellenzék által kezdeményezett népszavazás például fenntartja ugyan a bizonytalanságot az egészségügyi és oktatási átalakítások néhány elemét illetően, ám nem befolyásolja a jövő évi költségvetés megvalósításának a menetét. Legkorábban ugyanis csak a 2008-as büdzsében éreztetheti hatását a referendum, még ha valamikor a jövő nyáron el is utasítaná a lakosság a vizitdíjat és a tandíjat. Előbbiből a 2007-es büdzsé egyébként is csak 22 milliárd forintnyi bevétellel számol. Tandíjból pedig – mivel felmenő rendszerben csak 2008-tól fizetnék a diákok – 2012-től évi maximum 20 milliárd forint gyarapítaná az államkasszát. Ám közvetlenül ezek is az intézményekhez folynának be, így legfeljebb áttételesen csökkentenék a kiadási oldalt.
Pillanatnyilag hihetőnek tűnik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentése, aki szerint a büdzsé törvénytervezetében jelentős hatású módosítások már nem lesznek. Az eredményszemléletű, GDP-arányos hiány több mint 3 százalékpontos csökkentése (6,8 százalékra) ezek szerint három forrásból jön össze. Veres János pénzügyminiszter kijelentése alapján önmagában 1,5 százalékpontos javulás várható az idei költségvetésben szerepeltetett „egyszeri hatások” meg nem ismétlődésétől. Egy televíziós műsorban a pénzügyi tárca vezetője ugyan az árvízkárok és az állam által elvesztett nagy értékű perek kiadásait hozta fel példaként, de nyilvánvalóan a sztrádaépítések finanszírozásának a tisztába tétele is súlyosan megterhelte a 2006-os kasszát. Jövőre a kormány felhagy a sikertelen kiszervezési kísérletekkel, és 200 milliárd forintot tervezett be a már elkezdett gyorsforgalmi utak befejezésére.
Az egyenleg javítása kiadási oldalon mintegy 350 milliárd forintnyi megtakarítást ír elő a konvergencia-program szerint (a GDP 1,5 százalékát), ebből 300 milliárd a központi szféra igazgatási büdzséjéből jön össze. Az összevonások és leépítések mintegy 200 szervezetet, illetve dolgozóik 10 százalékát érinthetik. A tervezett bértömeg-gazdálkodás pedig a GKI számításai szerint azt, hogy a költségvetési szektorban dolgozók az átlagosnál nagyobb arányban lesznek a megszorítások vesztesei. Reálbérük 6-7 százalékkal mérséklődik jövőre, szemben az átlagos 4,2 százalékkal. A lakosság egészét érinti viszont, hogy a kormány csaknem 90 milliárdot spórol a gázár-támogatási rendszeren (erről lásd cikkünket a 20. oldalon).
A tervezési óvatosság a korábbi évek tartalékainak csaknem háromszorosát halmoztatja fel a kormánnyal. A szokásos általános és fejezeti tartalék mellett lesz két, nagyjából 70-80 milliárdos céltartalék is. Egyik az átalakítási folyamatok finanszírozására, a másik a tárcák kiadási főösszegének a 3 százaléka, amihez akkor nyúlhatnak, ha negyedéves beszámolóik elfogadtatnak, s a büdzsé általános helyzete is megfelelő.
A korábbi évek tapasztalatai szerint a költségvetés eddig nem elsősorban kiadási oldalon szaladt el, nagyobb gondok voltak a bevételek tervezésével. A júliusi csomag hatásainak köszönhetően jövőre adókból az ideihez képest 450 milliárdos pluszt tervez a kormány. Akár soknak is tűnhet ez a GDP 1,8 százalékának megfelelő összeg, ám Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint ezúttal nemcsak hogy reálisan, de inkább alultervezett a pénzügyi kormányzat. Az áfa-bevételek tervezett 183 milliárdos többlete például csak az idei számok alapján számolt értéknek felel meg, s nem tükrözi az időközben bekövetkező áremelések hatását.
KIKERÜLHETETLEN. A társas vállalkozások elvárt adójából és a 4 százalékos szolidaritási adóból is a tervezettnél több bevételt tart valószínűnek a szakértő, aki szerint a hazai cégeknek a felét kitevő veszteséges egyéni és társas vállalkozások elsősorban az elvárt adót, az adókedvezményben részesülők pedig a szolidaritási adót nem fogják tudni elkerülni. Kérdés persze, hogy a kedvezményezettek körének a többségét adó közép- és nagyvállalatok az „országból való kivonulás” alternatívájaként milyen új kiváltságokat tudnak majd maguknak kiharcolni.
Az evázó cégek által fizetendő mintegy 60 milliárd forintos pluszbevétel is lehet alultervezett, igaz ugyanakkor, hogy ebben a körben megjelenhet a jövedelemeltitkolási hajlam. A személyi jövedelemadó terén a főbb számokat tekintve reális a költségvetés tervezése, a bevétel növekedése Zara szerint főként az adókedvezmények korlátozásából tevődik majd össze.
 |
Mozgástér
Néhány egyszeri tétel ronthat a jövő évi pénzforgalmi egyenlegen, az eredményszemléletű egyenlegben viszont ezek nem jelennek meg. Ilyen lehet például a MÁV adósságai egy részének költségvetési átvállalása. A GDP arányában mérve jövőre a pénzügyi tárca 8,2 százalék hiánnyal számol – önkormányzatokkal együtt -, ez lényegében megegyezik az erre az évre várható értékkel. Elképzelhető azonban, hogy a jelenleg a vártnál kedvezőbb államháztartási pozíció arra ösztökéli a kormányzatot, hogy az autópálya-építésekkel kapcsolatos adósság átvállalást előrehozza, s még az idei büdzsébe építse be. Ez nem mellesleg az idei költségvetési törvény módosítását is igényelné, s a 2007. évi pénzforgalmi hiányt a GDP 6,8 százalékára mérsékelné. |
|
|
|
|
