Jóllehet, már régen lejárt a legutóbbi átadási határidő is, a tétényi fennsíkon, a Szabadkai út és a Kamaraerdei út találkozásánál épülő víztornyot még mindig állványerdő veszi körül. Egyelőre talány, hogy az objektum mikortól járulhat hozzá a XXII. kerület biztonságos vízellátásához. A tisztánlátást az sem segíti, hogy bár az országos és nyilvános tervpályázatban meghirdetett beruházást kezdetben a Fővárosi Vízművek honlapján is reklámozták (látványterveket és írásokat tettek közzé róla), jelenleg már „nem elérhető” egyetlen mondat és kép sem. Sebőkné Lévai Zsuzsanna, a Fővárosi Vízművek kommunikációs osztályának vezetője a sok nyitott kérdéssel magyarázza a tervezett víztorony eltűnését a honlapról.
„A pályázat célja, hogy olyan alkotás szülessen, amely egyrészt a Vízművek, másrészt Budapest szimbólumává válik” – áll a társaság 2001-ben közzétett pályázati kiírásában. A víztorony építésének fontosságát a magasan fekvő budafoki részeken gyakori nyomásingadozással és a nyári időszakban előforduló vízhiánnyal indokolták. Mindenki számára újszerű, szokatlan volt a feladat, mert Budapesten az elmúlt csaknem három évtizedben nem épült egyetlen víztorony sem. Sándor László, a vízművek akkori vezérigazgatója bevallotta, hogy a pályázók mellett a zsűri tagjai számára sem adódott korábban hasonló építészeti és mérnöki kihívás. A Narthex Építészeti Kft. által megnyert tervpályázat után a kivitelezésre kiírt tenderen a fővárosi 31. Általános Építő és Csúszózsalus Kft. (31. ÁÉCS) győzött. Budapest legújabb, 42 méter magas, 3 ezer köbméteres víztornyát 2004 májusában kellett volna átadni a rendeltetésének.
A jelképnek szánt beruházás helyzetét tovább nehezíti, hogy a nem is olyan régen még biztos lábakon álló, stabil anyagi helyzetű 31. ÁÉCS ellen ez év júniusában felszámolási eljárás indult, ezért a beruházónak nagyon oda kell figyelnie, mikor és miért fizet a kivitelezőnek. Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója nem meri írásba adni, hogy végül mikor készül el a víztorony. Lippényi Tivadar, az igazgatóság tagja is csak ennyit mond az új időpontról: „Türelmetlenek vagyunk; sürgetjük a munkát.” Nagy Barnabás, a 31. ÁÉCS felszámoló biztosa viszont már megkockáztatja a kijelentést: „Valamikor 2007 augusztusában, szeptemberében tölthetik fel a tornyot.”
Haranghy Csaba, a Fõvárosi Vízmûvek vezérigazgatója nem zárja ki, hogy a víztorony költségnövekedése miatt más beruházások büdzséjét kell szûkebbre venni.
DRÁGULÁS. Az idő múlásával az ár is ugrásszerűen emelkedett. A szerződést még 598 millió forintról írták alá; időközben 920 millió forintra emelték a költségkeretet, ám egyes szakértők szerint előre borítékolható, hogy ez az összeg sem lesz elég. Nagy Barnabás nem kíván jóslásokba bocsátkozni, szerinte az árról még tárgyalni kell.
Haranghy Csaba elismeri: az újabb százmilliók kifizetése miatt elképzelhető, hogy más beruházások büdzséjét kell szűkebbre venni. „Ugyanakkor a korábbi években, amikor lassan haladt a víztorony építése, a csőrekonstrukció volt ezen késedelem nyertese. Utóbbira több pénz jutott” – teszi hozzá a vezérigazgató. Véleménye szerint számos kedvezőtlen körülmény egybeesése vezetett a mai helyzethez. Az előre nem látható események sorába tartozott, hogy a víztorony természetvédelmi területen épült, ahonnan védett növényeket kellett áttelepíteni a Hortobágyi Nemzeti Parkba. E probléma megoldása mintegy két esztendőt vett igénybe. Ráadásul az építészpályázaton nyertes cég terveit statikai okok miatt később korrigálni kellett, amivel szintén időt veszítettek. A munkálatokat az is hátráltatta, hogy a pályázaton kiválasztott kivitelező felszámolás alá került. A felszámoló biztos viszont váltig állítja, hogy a jövőben sem rajtuk múlik majd, milyen ütemben halad az építkezés, mert a likviditási gondokat mára áthidalták.
