Ha valaki ma Magyarországon a vonzó kilátásokkal bíró indiai, vagy brazil részvénypiacokon szeretne befektetni, nem talál olyan nyílt végű alapot, mellyel ezt megtehetné. Ez a megállapítás szomorú, viszont csak akkor helytálló, ha a hazai bejegyzésű alapok kínálatát vesszük szemügyre. Egyre több külföldi alap is elérhető ugyanis a magyarok számára, ezekkel pedig szinte alig van olyan régió, ország, vagy iparág, ahová ne lehetne beszállni. Az is igaz persze, hogy a külföldi alapok nem jönnek csak úgy szembe a befektetővel: keresgélni kell egy darabig, sőt az is kiderülhet, hogy a kiszemelt instrumentumot forgalmazzák ugyan a hazai bankok, csak éppen a „mezei kisbefektető” számára nem elérhető. Az ilyenek közül sokat ugyanis egyelőre még jó néhány banki szolgáltató is csupán a – jellemzően több tízmillió forintos megtakarítással rendelkező – privátbanki ügyfélkörének kínál.
Manapság a külföldi befektetési alapokat elsősorban azoknak ajánlják a szakemberek, akiknek devizában (elsősorban euróban) képződik megtakarításuk, vagy olyan hosszú távra, 10-15 évre szeretnének befektetni, amelynél az euró-csatlakozás okán már nem kell tartani a forint és a nemzetközi valuták közötti árfolyamkockázattól. Emellett – ha a kezdeti költségek nem túl magasak – rövid távon is érdemes ilyen alapokat vásárolni, a forint gyengülésére spekulálva.
Hongkongi bróker. Magyar pénzt is forgathat. Fotó: Reuters
BORSOS DÍJAK. A nálunk elérhető külföldi alapok legnagyobb részénél riasztó lehet a magyar befektető számára, hogy meglehetősen borsos, több százalékos belépési díj terheli a vásárlást. „Tőlünk nyugatabbra a forgalmazási díj teszi ki a kezdeti költségek nagy részét” – magyarázza Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára. Ennek két oka van. Egyrészt arrafelé a lakosság hosszabb távra helyezi megtakarítását befektetési alapba, így teríteni lehet a magas kezdeti költségeket, másrészt az alapkezelők ezzel ösztönzik – a jellemzően ügynököket is alkalmazó – terjesztőhálózatokat minél több befektetési jegy eladására. Ezzel szemben nálunk sokan a bankbetét alternatívájaként használják a befektetési alapot, legfeljebb egy-két éves futamidőben gondolkodva. Emellett a magyar bankok eddig jellemzően saját alapjaikat saját fiókhálózatukban kínálták, ezért a forgalmazót nem kellett magas kezdeti díjjal jutalmazni. Nálunk ezért olcsó a magyar, illetve ezért drága a külföldi alapba történő beszállás.
A hazaitól eltérő díjstruktúrával rendelkező külföldi alapok mindenesetre alaposan megkavarták a korábbi díjazási szokásokat. Szolgáltatónként más-más díjszámítással találkozhat az ügyfél, sőt néhol egyetlen cégnél is találni különböző típusú díjazást. Míg a hazai befektetési alapokért jellemzően 500-1000 forint körüli az eladási, illetve visszaváltási jutalék, addig a külföldieknél legtöbbször 3-5 százalékot kérnek el. Igaz, minél tovább tartja valaki befektetését, annál inkább kiegyenlítődnek a költségek. A hazai alapoknál ugyanis a folyamatosan felszámított alapkezelői díj magasabb, mint a külföldieknél.
Arra is van ugyanakkor már példa, hogy az alapkezelők – reagálva a hazai befektetői szokásokra – a magyar alapoknál megszokott módon áraznak külföldi konstrukciókat is. „Háromféle költségstruktúrában kínálja például külföldi alapjait az MKB Bank, attól függően, hogy milyen ügyféllel áll szemben” – tudtuk meg Bereczki Zsuzsannától, a pénz és tőkepiaci igazgatóság ügyvezető igazgatójától. A hosszú távra tervező ügyfeleknek a külföldi típusú, 3-5 százalékos belépési díjas, az egy-két évben gondolkodóknak pedig a magyar típusú, 0,3-0,9 százalékos éves forgalmi díjú alapokat ajánlják. Rajtuk kívül külön díjstruktúrát ajánlanak az intézményi befektetőknek. Az MKB a külföldi tulajdonosa által létrehozott Bayern Invest Luxemburg (BLB) 6 darabos alapcsaládot mindenki számára elérhetővé tette, míg privátbanki ügyfelei szinte minden nálunk megtalálható külföldi bejegyzésű alap közül válogathatnak. „Utóbbi csoport széles választékkal történő kielégítése ugyanis fontosabb, mint csak a saját alapok eladása” – magyarázta az igazgató. Az 50 millió forint feletti befektethető pénzösszeggel rendelkezők számára ezen felül bizományosként hazánkban nem regisztrált befektetési alapok is elérhetőek.
CSAK A NAGYOKNAK. A BNP Paribas gyakorlatilag privátbankként működő magyarországi leánybankjánál csak a több tízmillió forintos megtakarítással rendelkezők juthatnak hozzá a külföldi bejegyzésű alapokhoz. „A luxemburgi bejegyzésű Parvest alapcsaládot kínáló bank 5 százalékban határozta meg a maximális forgalmazási jutalékot ezen alapokra, amelynél persze kevesebbet is kérhetnek a forgalmazók ügyfeleiktől” – mondta el Bereczki Zoltán, közép- és kelet-európai üzletfejlesztési igazgató. Az egyelőre 29 darabos Parvest alapcsaládot ugyanis más hazai bankok privátügyfelei is elérhetik. Emellett a részvényalapoknál évi 1,50-1,75 százalékos, az euró-kötvényalapoknál 0,5 százalékos alapkezelési díj csökkenti az eszközértéket. A 2003 óta jelen lévő Parvest alapokból eddig 10 milliárd forintos nagyságrendben értékesített a társaság, amely ebből az alapcsaládból további 42 félét kíván regisztrálni.
Sem forgalmazási, sem visszaváltási jutalékot nem kér Pioneer fund néven futó külföldi befektetési alapjaiért a HVB Bank, illetve a vele egy csoportba tartozó Pioneer Alapkezelő Zrt. (korábbi CA IB). „A magyar piacra optimalizált költségszerkezetben csak az 1,5-2,5 százalék közötti alapkezelési díjat számolják fel, nincs értékesítési jutalék” – mondta el Diós Edit, a Pioneer Alapkezelő képzési és üzletfejlesztési osztályvezetője. A lakossági ügyfelek számára is megvásárolható 44-féle Pioneer alapból az augusztus 7-i bevezetés utáni egy hónapban annyit jegyeztek, hogy a társaság az egész éves tervét teljesíteni tudta vele.
Külföldi befektetési alapból a darabszámot tekintve immár nagyobb a választék, mint hazaiból. Augusztusban a 222 hazánkban bejegyzett befektetési alap mellett már 234 külföldi alap közül választhattak az ügyfelek, azok után, hogy a Pioneer megkezdte az említett 44 alap forgalmazását a HVB Bank fiókjaiban. A szám a közeljövőben nőni fog, hiszen a magyarországi megjelenéshez ma már csak regisztrálni szükséges a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél az Európai Unió egy másik tagországában engedélyezett alapot. Eddig kizárólag külföldi anyabankkal rendelkező szereplők hoztak ide külföldi befektetési alapot, s továbbra is jellemző maradhat, hogy „csokrokban” regisztráltatják a máshol nagy sikereket elért termékeket.
Hiába nő azonban gyorsan a kínálat, a külföldi alapokból Magyarországon eladott mennyiség ma még messze elmarad a hazai alapokétól. Pontos adatot nem tudni, meg nem erősített hírek szerint ugyanakkor a hazai befektetési alapok több mint 2500 milliárd forintos együttes eszközértéke mellett bő 100 milliárd forintot fektetettek magyar ügyfelek külföldi alapok befektetési jegyeibe. Ám a növekedés a közeljövőben utóbbiaknál lehet dinamikusabb.
