Az Európai Bizottság még júniusban kérte fel Magyarországot, hogy módosítsa a privatizációs törvényt, mert szerinte az nem egyeztethető össze az európai joggal. A brüsszeli bizottság úgy vélte, hogy a törvény indokolatlanul korlátozza a tőke szabad áramlását és a letelepedéshez való jogot, mivel szavazatelsőbbségi részvények (aranyrészvények) révén az államot különleges jogokkal ruházza fel harmincegy privatizált társaság vonatkozásában. A bizottság október 20-ig adott határidőt a magyar válasz ismertetésére.
A törvényjavaslat szerint a privatizációs törvényben felsorolt gazdasági társaságok által kibocsátott részvényhez fűződő elsőbbségi jogok megszűnnek, és az aranyrészvények törzsrészvénnyé alakulnak át.
Azokban a társaságokban, ahol a közellátás, illetve a közérdek sérelme még elvben sem merült fel, további jogalkotásra nincs szükség: ide tartozik a Mol és a Magyar Telekom. Ez azonban nem zárja ki, hogy a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetését követően a részvényesek úgy döntsenek, hogy az állam, vagy más javára új szavazatelsőbbségi részvényt bocsátanak ki – áll a javaslat indoklásában.
Az ország energetikai ellátása biztosítása érdekében ugyanakkor indokolt lehet, hogy jogszabály közhatalmi jogosítványokat biztosítson, kizárólag hatósági jogkörben az állam képviselőjének. Ezeket azonban világosan el kell választani az állam esetleges tulajdonosi szerepétől – fogalmaznak a javaslatban. Az erőmű társaságok, elosztó és rendszerirányító társaságok esetében ez azt jelenti, hogy az ágazati törvények felülvizsgálatakor – amennyiben szükséges – a jogalkotó további hatósági jogkört biztosíthat az állam számára.
A törvényjavaslatban hivatkozott részvénytársaságok, ahol az állam jogait aranyrészvény biztosította: a CD Hungary, a HUNGAROPHARMA, a PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem, a HERZ Szalámigyár; a Kalocsai Fűszerpaprika, az OTP Bank, a Mol, az Észak-dunántúli Gázszolgáltató, a Közép-dunántúli Gázszolgáltató, a Délalföldi Gázszolgáltató, a Tiszántúli Gázszolgáltató, a Dél-dunántúli Gázszolgáltató, a Paksi Atomerőmű, a Dunamenti Erőmű, a Vértesi Erőmű, a Bakonyi Erőmű, a Pannon Hőerőmű, a Mátrai Erőmű, a Tiszai Erőmű, a Budapesti Erőmű, az Észak-dunántúli Áramszolgáltató, a Dél-dunántúli Áramszolgáltató, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató, a Tiszántúli Áramszolgáltató, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató, a Budapesti Elektromos Művek, az Országos Villamos Távvezeték, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító, a Magyar Telekom, valamint a Dunai Repülőgépgyár.
