A tavalyi rekordáras privatizáció azonban – a Budapest Airport Zrt. (BA) 75 százalék mínusz egy szavazatnyi részéért 465 milliárd forintot fizetett a British Airport Authority (BAA) – így is jócskán pozitívban tartja a szaldót. A kiebrudalt befektető számára a választott bíróság által a múlt héten megítélt közel 20 milliárd forintos kártérítés elvileg akár 100 milliárd fölé is nőhet az esetleges újabb ítéletek nyomán, de a kassza így is 300 milliárd forint fölötti pozitívumot mutat majd. Legalább ennyire fontos, hogy a második privatizációs szerződés kidolgozói a fejlesztésekre is garanciát kötöttek ki, így ezeket nem veszélyezteti, hogy azóta tulajdonosváltás történt: a BAA-t felvásárolta a Ferrovial-csoport, így a BA is spanyol kézbe került.
A Horn-kormány idején történt első privatizáció egyik legfőbb hibája az volt, hogy a repteret üzemeltető akkori társaságban, a FUF Kft.-ben 33 százalékos részesedést birtokló kanadai befektető csoport közreműködése nélkül nem lehetett volna elindítani új beruházásokat. A szerződés Fidesz-kormány általi felmondásában tehát volt racionalitás. Ám ha a dolog ennyiben marad, igencsak rosszul járunk: a repteret a 2002 januárjában történt visszaállamosítás után sem fejlesztették. A várva várt tőkét a 2005-ös privatizáció hozta meg, amelyet a Fidesz erősen ellenzett. Márpedig csak az ebből befolyt összeg révén váltott pozitívba a Budapest Airport egyenlege.
A sok huzavona miatt elvesztegetett éveket azonban már nem hozza vissza semmi. Ha Ferihegyet időben és jó szerződéssel adják el, már régen regionális elosztó központ lehetne. Ehelyett immár több mint egy évtizede csak beszélünk róla. Szomszédaink eközben cselekedtek is…
