Erősödött a forint
Az 50 bázispontos jegybanki kamatemelés hatására hétfőn erősödött a forint a bankközi devizapiacon. Az euróval fél négy tájban 275,50/60 forinton kereskedtek, szemben a pénteki 276,40/60 forinttal. A forint 33 bázisponttal 2,41 százalékra erősödött a plusz/mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán. Hármas hatás mozgatta a forint árfolyamát a nap folyamán, az eurót 240,10-277,20 forint között jegyezték.
A 7,75 százalékra emelt kamatszintet értékelve Járai Zsigmond kijelentette: „Ma ez a jó kamatszint”. A jegybank elnöke szerint ugyanakkor nehéz megmondani, hogy hogyan reagál a piac. Járai Zsigmond hozzáfűzte: nem biztos abban, hogy ezzel a kamatszinttel el lehet érni a 2008 végére kitűzött 3 százalékos inflációs célt.
Magyarázatként hozzátette: az elmúlt időszak kamatemelései ellenére a forint árfolyama lényegében nem erősödött.
Járai és a piac máshogy látja
A Brüsszelben kedden tárgyalásra kerülő magyar konvergenciaprogramról szólva kijelentette: a benyújtott terv merész és jelentős államháztartási deficit csökkentést tartalmaz. Az MNB elnöke úgy vélte: a szükséges intézkedések megvalósításához társadalmi megértésre, a célok támogatására van szükség, amit, úgy tűnik, nem sikerült megteremteni.
„A piac úgy értékeli, hogy a miniszterelnök esetleges távozása, legalábbis átmenetileg, nehezítené a konvergenciaprogram megvalósítását, az államháztartási egyensúly javítását” – jelezte egy kérdésre Járai, hozzáfűzve: „én személy szerint úgy gondolom, hogy más tervek is létezhetnének, hiszen többször is elmondtam, hogy a konvergenciaprogram nem jó, nem jó irányba megy, de erről ma nem tárgyaltunk”.
Megosztott az elemzői kar
A hétfői 50 bázispontos alapkamat-emelés mértéke megosztotta az elemzőket. A megkérdezettek között volt, aki szerint 25 bázispontos emelés is elegendő lett volna, míg mások indokoltnak tartják az 50 bázispontos emelést.
Barcza György, lapunk kérdésére például úgy fogalmazott, nem lát okot arra, hogy enyhíteni kellene a megkezdett monetáris szigorítás ütemén. Sem piaci, sem fundamentális oldalról nem lett volna indokolt az, hogy csak 25 bázispontot emeljen a kamaton a Monetáris Tanács. A forint árfolyama sem volt túl erős, és az inflációs mutatók sem javultak az utóbbi időben. A politikai bizonytalanság csak emlete a kockázati prémiumot, amit a magyar piacon érdekelt befektetők elvárnak. A nagyobb kamatemelésnek ebben a helyzetben nem volt kockázata, ellentétben a kisebbnek, ami rossz üzenet lett volna. Ötven bázispontos kamatemeléssel az MNB végre elébe mehet a piaci folyamatoknak, és egy kisebb forinterősödést is előidézhet, tette hozzá az ING elemzője.
Török Zoltán a Raiffeisen Bank elemzője elegendőnek tartott volna egy 25 bázispontos emelést is. Elmondta: a Monetáris Tanács tagjainak döntését vélhetően befolyásolta a politikai bizonytalanság miatt megingott befektetői bizalom. Ezt erősítette a Fitch és a Moody’s múlt heti döntése is – tette hozzá, megjegyezve, hogy a politikai bizonytalanságot meglehetősen nehéz monetáris eszközökkel kezelni. Török Zoltán úgy vélte a monetáris szigornak még nincs vége: a jegybank az év végéig 8 százalék fölé, várhatóan 8,25 százalékig emeli az alapkamatot.
Lesz még folytatás
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacon korábban többségében volt a 25 bázispontos várakozás, de azt az elemzők még a múlt heti események előtt adott válaszait tükrözte. Az azóta történtek miatt nőtt az 50 bázispontos emelést valószínűsítők aránya – tette hozzá Suppan Gergely, aki szerint a piac is beárazta ezt a mértéket.
Az elemző utalt arra, hogy közleményében a Monetáris Tanács továbbra is az inflációs veszélyre figyelmeztet. Suppan Gergely továbbra is elérhetetlennek látja a 2008-as 3 százalékos inflációs cél teljesülését, prognózisa szerint ez inkább 4 százalék lehet. Úgy vélte: további szigorításra van szükség annak érdekében, hogy az erősebb forintárfolyammal csökkenteni lehessen az importált infláció hatását.
Az elemző arra számít, hogy az alapkamatot az év végéig 8,25 százalékra, majd jövő év elején 8,5 százalékra emeli a jegybank. További kamatemelésre Török Zoltán is számít még. A Raiffeisen elemzője lapunk kérdésére úgy vélte: 8 százalék körüli szinten tetőzhet az alapkamat.
