Erősödött a forint
Nem váltott ki hirtelen árfolyamváltozást a forintpiacon az MNB döntése, de kis mértékű erősödés érezhető. A bejelentés után 274,10/20 forinton jegyezték az eurót, szemben a kamatdöntés előtti 274,75/85 forinttal, illetve a reggeli 275,50/60-as árfolyammal. A forgalom a devizapiacon a nap első felében átlagos volt, negyed háromkor 274,40/60 forinton állt az euró kurzusa, ami még mindig másfél hónapos csúcs. A dollárral 214,85/215,00 forinton kereskedtek, míg reggel 215,30/40 forinton állt az amerikai valuta. Az állampapírpiacon nem volt számottevő hatása a jegybanki kamatemelésnek, a forgalom minimális, a hozamszint stabil volt.
A szeptember 25-i döntés nyomán a jegybanki alapkamat mértéke szeptember 26-tól az addigi 7,25 százalékról 7,75 százalékra emelkedik. A döntésben az inflációs nyomás, az árstabilitásként megfogalmazott 3 százalékos középtávú inflációs célkitűzés elérése, és az utóbbi időben megemelkedett politikai kockázatok miatti magasabb hozamprémium szükségessége játszott szerepet – derül ki a jegybank közleményéből.
Az árstabilitás a fő cél
A döntéshez fűzött indoklásában a Monetáris Tanács kiemeli: az emelkedő inflációs környezetben a testület legfontosabb célja a monetáris politika számára releváns időtávon az árstabilitásként megfogalmazott 3 százalékos középtávú inflációs cél elérése. Ennek elengedhetetlen feltétele az államháztartási és a külső egyensúly javítása. Az elmúlt hetek makrogazdasági adatai alátámasztják a Tanács augusztusi helyzetértékelését, miszerint a monetáris kondíciók további szigorítása nélkül igen jelentős a célnál magasabb infláció kialakulásának valószínűsége – áll a jegybanki közleményben.
Szükség van a szigorra
A jegybank szerint a legfrissebb adatok az inflációs nyomás erősödését jelzik. Az infláció nyári hónapokban tapasztalt emelkedése igen széles körben figyelhető meg, nem köthető egyedi sokkokhoz.
Az iparcikkek esetében a gyengébb forintárfolyam, a feldogozott élelmiszereknél a nyers élelmiszerek év elejei kiugró áremelkedése, a piaci szolgáltatások esetében pedig az inflációs várakozások emelkedése járulhatott hozzá az infláció gyorsulásához.
Előre tekintve, kedvező lehet ugyanakkor, ha folytatódik a nyersolajnak az utóbbi időben bekövetkezett világpiaci árcsökkenése. Az olajárak csökkenése nem csak közvetlenül az üzemanyagárakon keresztül járhat inflációt mérséklő hatással, hanem csökkentheti a szabályozott energiaárak további emelésének mértékét is – teszi hozzá közleményében a Monetáris Tanács.
Kell a magasabb prémium
Döntésében ugyanakkor a testület azt is figyelembe vette, hogy az elmúlt időszakban megemelkedett a magyarországi befektetésektől elvárt kockázati prémium. Ezt egyébként a piaci várakozások változása is tükrözte, hiszen egészen péntek délutánig még 25 bázispontos alapkamat emelésről szólt a piaci konszenzus.
A Moody’s hitelminősítő intézet péntek késő esti váratlan közleménye azonban átírta a várakozásokat. A Moody’s leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette Magyarország adósbesorolását arra az esetre, ha a jelenlegi kormányfő eltávolításával veszélybe kerülnek a költségvetési reformok. Az új körülmények között 50 bázispontos kamatemelésre volt szükség ahhoz, hogy a forint megkapaszkodhasson a 276 forint alatti eurós szinteken – mondták el a piacon.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2006. október 13-án 14 órakor jelenik meg.
Nem tört meg a lendület
A Monetáris Tanács legutóbb augusztus 29-i hatállyal emelte 50 bázisponttal 7,25 százalékra a jegybanki alapkamatot. A döntés lényegében megfelelt az akkori elemzői várakozásoknak.
A testület ezt megelőzően júniusban 25 bázisponttal 6,25 százalékra, júliusban 50 bázisponttal 6,75 százalékra módosította az alapkamatot, ami korábban, 2005. szeptembere és 2006. júniusa között 6 százalék volt.
