Nincs konszenzus a hétfői kamatemelésről

A júliusi fél százalékpontos kamatemelés után a Monetáris Tanács tagjai elhárították a kérdéseket arról, folytatódnak-e augusztusban a bank fokozatos inflációvisszafogó kamatemelései, illetve hogy a jövőben milyen messze mehet a szigorítás. Az elemzők túlnyomó többsége szerint viszont a júniusi és júliusi emelések után ebben a hónapban sem tart szünetet a kamatemelésben a Monetáris Tanács.

Megoszlanak a vélemények

A kamatlépés nagyságát illetően azonban erősen megoszlanak a vélemények, éles kontrasztban a korábbi évek gyakran teljes konszenzust tükröző felméréseivel. A részt vevő 23 elemző közül tíz a 6,75 százalékos alapkamat negyed százalékpontos emelését jósolta hétfőre, kilencen fél százalékpontos lépést valószínűsítettek, és csak négy elemző szerint marad változatlan az alapkamat.

Az MNB hétfőn teszi közzé új negyedéves inflációs előrejelzéseit is.
Adamecz Péter alelnök a júliusi kamatemelést követően azt nyilatkozta, hogy bár a jövő évi egyszeri emelkedést követően visszaesik az infláció, 2008-ban változatlan feltételek mellett még jelentősen a háromszázalékos cél felett maradhat.

Magasabb infláció, magasabb alapkamat

A felmérésben az elemzői konszenzus ugyan 15 bázispontot csökkent a 2008. évi átlagos inflációra a kamatemelés előtti előrejelzéshez képest – 3,45 százalékra –, de ez még mindig az inflációs cél feletti szint.

A forint gyengélkedése az euróval szemben az előrejelzések szerint már nem vezet vissza a júniusban 285 körül elért mélyponthoz, sőt a szerdai 278-as zárószintről a konszenzus szerint a forint az év végére 270-ig erősödhet vissza.

A 2008-as inflációs előrejelzés viszonylagos javulása és a forint várt enyhe erősödése azonban az előrejlezések szerint nem csökkenti annyira az inflációs kockázatokat, hogy ez megállítsa az MNB monetáris szigorítási ciklusát. Sőt, a konszenzus szerint az év végére 7,5 százalékra emelkedhet a jegybanki kamat. (Egy hónapja még 7 vagy 7,25 százalékot várt a legtöbb elemző.) Jövőre pedig az MNB a jelenlegi várakozás szerint mindössze fél százalékpontot vághat vissza a kamatból.

Fejnehéz konvergenciaterv

A hét elején bejelentett konvergenciatervezet megítélése az elemzők közt az előrejelzések szerint vegyes: a hiánylefaragási tervet csak a jövő évre tekintik hitelesnek, a későbbi évek tekintetében a hiány eddigi történetének fényében szkeptikusak.
A decemberi konvergenciatervhez képest a deficitvárakozás az új tervezetben erre az évre a GDP 4,7 százalékáról 10,1 százalékra emelkedett a nyugdíjreform költségeivel együtt, a jövő évre pedig 3,3 százalékról 6,8 százalékra. A hiány 2009-re már 3,2 százalékra csökkenne a terv szerint, és ez a kormány szerint lehetővé tenné az euró bevezetését akár már 2011-ben is.

Az elemzői konszenzus erre az évre és 2007-re megegyezik a kormányzati prognózissal. (Az előző évekhez képest – amikor az elemzők rendre pesszimistábbak voltak és igazuk lett – ez nagy változás. Az idei évet illetően egy hónapja az elemzői konszenzus még a kormánynál is alacsonyabb hiányt valószínűsített, de az augusztusi felmérésben a deficitelőrejelzés 2006-ra a GDP 1,6 százalákával, 2007-re 1,2 százalékponttal emelkedett.)

2007 utánra nincs garancia

Arra az elemzők nem láttak garanciát, hogy a 2007-et követő években is a konvergenciatervnek megfelelően csökken majd tovább az államháztartás hiánya, így a forintot az elemzői konszenzus szerint csak 2013-ban válthatja fel az euró.

Vannak elemzők, akik szerint az első komoly tesztet az október eleji önkormányzati választás jelenti és a kormánypártok étvágyát a költségvetési kiigazításra megnyirbálhatja, ha ősszel jelentős vereséget szenvednek. Ezt követően pedig az edddig tapasztalatok szerint a következő országgyűlési választások közelsége jelenthet kihívást.

„Jelentős a kockázata, hogy a 2010-es választások felé közeledve a költségvetési politika fellazul, vagy legalábbis nem szigorodik tovább” – írta Zsoldos István a Goldman Sachs augusztus 23-ai közép-európai jelentésében.

Az elemzők szerint az euró bevezetése szempontjából kisebb akadályt jelent, hogy a konvergenciaterv szerint az állam GDP-arányos adóssága a következő években a 70 százalékot is meghaladhatja. Az euróklubhoz való csatlakozás feltétele a 60 százalék alatti szint, de ettől az Európai Unió eltekinthet, ha azt látja, hogy a ráta csökken. A csökkenéshez azonban ugyancsak az kell, hogy 2007 után is folytatódjék az államháztartási hiány lefaragása és kamatkiadások nélkül számolva az államháztartás pozitív éves egyenlegeket érjen el – de pont ez az, amiben az elemzők nagy többsége kételkedik.

„A konvergenciaprogram 2009-re enyhe elsődleges (államháztartási) többlettel számol, és az adósságráta hosszú távú csökkenését a további javulás eredményezheti”, írta Békési Ilona, az Aegon Értékpapír Rt. elemzője, aki ugyanakkor az euró 2013-as bevezetését jósolta.