Gyurcsány Ferenc a Budapesti Corvinus Egyetemen a keynesi tanokat méltatta. A keynesi koncepció lényege, hogy a megnövekedett adóbevételeket állami beruházásokra költik el, majd a beruházások aktiválása után az állami adóbevételek is növekednek. A kormányfő által vizionált fejlesztések csak abban a tekintetben értelmezhetők keynesinek, hogy autonóm beruházások jönnek létre uniós fejlesztési pénzekből. Magyarországon könnyen felismerhető, hogy a makrogazdaság egyensúlyhiányos állapotát pusztán a piaci mechanizmusok nem képesek megszüntetni, mert a magánjellegű megtakarítások alacsony szintje várhatóan nem emelkedik, a magyar tulajdonú vállalati szféra tőkehiányos, gyenge, körbetartozás jellemzi, ezért az állami interveniálás igenis elengedhetetlen.
Az előző állítással rögtön szeretném megcáfolni Erős János cikkében (Egyszerre is lehetséges – Figyelő, 2006/25. szám) megfogalmazottakat, miszerint az impulzusszerű beruházások a piac által képesek generálódni. Ha az MFB vezérigazgatójának állítása igaz lenne, tehát harmonizálnának egymással a stabilizáció és fejlesztések folyamatai, akkor a gazdasági növekedés üteme minden bizonnyal nem csökkenne az intézkedések következtében. De nem ez a helyzet: a GKI és az Eurostat szerint is a GDP növekedése már az idén csökkenni fog, legalább 1 százalékponttal. A véghezvitt gazdaságpolitikai intézkedések tehát nem John Maynard Keynes teóriáján alapulnak.
JÁSZ LAJOS
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
