Miben különbözik a részvényt, illetve a kötvényt választó magyar kisbefektető? Az egyik rögtön venni kezd, ha kicsit esnek az árak, a másik viszont megnézi az esést, majd utána nekiáll jól eladni. Mint minden általánosítás, persze ez is sántít kissé, de több alapkezelő beszámolója szerint is ilyen reakciókat produkáltak az elmúlt hetekben a részvény-, illetve a kötvényalapok befektetői. S noha még nem egyértelmű, ki döntött helyesen, az már nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a kötvényalapokból az elmúlt napokban kiszállók nincsenek a nyertesek között.
NEM VILÁGOS. Úgy tűnik, a részvényalapok vásárlói pontosan tisztában vannak azzal, hogy a tőzsde veszélyes üzem, ám a kötvényalapokat választók egy része még mindig nem tudja pontosan, miként is működnek ezek a konstrukciók. Alapkezelők állítják: noha nagy erőket fektetnek abba, hogy az értékesítést túlnyomórészt végző banki alkalmazottak felvilágosítsák az ügyfeleket a kockázatokról és a többéves ajánlott befektetési időtávról, még mindig akadnak értetlenkedő ügyfelek, akik számára nem világos, miként lehet bukni a tutibiztos államkötvényekbe fektető alappal.
Igaz ez annak ellenére, hogy a 2003-as év utáni bukta alaposan rendet vágott a kötvénypiaci befektetők között. Akkor a sorozatos jegybanki kamatemelésekkel párhuzamosan bekövetkezett állampapír-piaci árfolyamesés hosszú hónapokra negatívba nyomta a kötvényalapok éves visszamenőleges hozamait, az invesztorok pedig a legrosszabbkor, az áresés végén, alacsony árakon váltották vissza tömött sorokban befektetési jegyeiket. Ez már jócskán 2004-ben történt, az elmúlt két év adataiból viszont arra lehet következtetni, hogy a tanulságokat máig nem sikerült feldolgozni.
Egy alapkezelő a „kihullott a férgese” kifejezéssel illette az akkori eseményeket, a tőzsde 1998-as fejleményeihez hasonlítva azokat. Az orosz válság kapcsán tanulta ugyanis meg sok tőzsdei befektető, hogy az árak akár össze is omolhatnak, míg a 2003-as hozamemelkedés nyomán vált világossá minden érintett számára, hogy rövid távon bizony a kötvényalapokkal is negatívba lehet menni. S ahogyan a börzére sem ment vissza a vagyonukat akkor ott hagyók többsége, úgy kötvényalapba sem fektetett azóta sokat az, aki saját kárán tanulta meg a piac működését.
Az okosok persze akkor vettek, amikor a többség kiszállt, s a kötvénypiaci hossz jóvoltából lényegében két éven át kimondottan jó hozamokat lehetett elérni az ilyen alapokkal. Ettől függetlenül azonban a piac azóta nem tudott eljutni a 2003 közepén felállított csúcsára, amikor 761 milliárd forint feküdt hazai kötvényalapokban. A múlt év nyarán ugyan néhány hónapig élénk beáramlás volt megfigyelhető, a legfrissebb adatok szerint azonban lényegében egy éve töretlen a kivonás a kötvényalapokból (lásd a grafikont).
Tovább növelheti a garantált alapok népszerűségét, hogy két lejáró konstrukció is igen jó hozamot fizet.
BUDAPEST GARANTÁLT ALAP.
A Budapest Alapkezelő első garantált alapja 2 éves futamidejű volt, hozamát egy-egy európai, japán és amerikai részvényindex teljesítménye határozta meg. Két évre 5 százalék volt a garantált minimális hozam, ennek azonban nincs gyakorlati jelentősége, az alap ugyanis 22,11 százalékot fizet e hét szerdától.
K&H FIX PLUSZ 2. A hazai piac második-ként indult garantált alapja július végén fejezi be működését. A 3 év futamidejű alap teljesítményét a brit index is befolyásolta, s noha még nem tudni a pontos adatot, de úgy fest, a 12 százalékos garantált helyett bőven 20 százalék feletti hozamot vehetnek majd fel a befektetők. A legjobban persze azok jártak, akik az indulást követő időszakban a tőzsdén vettek belőle, ott ugyanis a nagy állampapír-piaci hozamemelkedés közepette jócskán eszközérték alatt, a névérték 90 százalékán is beszerezhetőek voltak az alap jegyei.
AZ ÉV SLÁGEREI. Noha kockázatuk bőven nem zéró, de továbbra is szeretik a befektetők az ingatlanalapokat. Árfolyamuk változékonysága a likviditási alapokéhoz hasonlóan kicsi, s hozamuk továbbra is vetekszik a bankbetétekével. Az év slágerei azonban a garantált alapok (Figyelő, 2006/16. szám). Ezek ugyan hivatalosan nem kockázatmentesek, de a befektetők szemében igen: a tőkegarancia nyomán veszíteni nem lehet, s többségüknél szerény hozamgarancia is van. Ráadásul a hozam kedvező piaci körülmények esetén kiemelkedő is lehet. Nem meglepő tehát e konstrukciók népszerűsége a kockázatelutasító hazai befektetők körében. Ezek azonban általában 3 éves befektetések, zárt végűek, nehézkesen adhatók/vehetők, miközben a júniusi hozamugrás jelentősen leértékelte a kötvényalapokat. Több szakértő is úgy véli, most megint itt az alkalom a beszállásra. Aki eddig is kötvényalapban ült, lehet, hogy túl van a nehezén, aki viszont eddig kimaradt, annak érdemes lehet beszállni. Nyolc százalék feletti hozammal 3 és 5 éves államkötvényt venni sem rossz bolt, de a kötvényalapok – ha valóban csak egy rossz hónapja volt a hazai piacnak – rövid távon is kitűnően muzsikálhatnak. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy ezek a konstrukciók nem spekulációs céllal lettek kitalálva. A K&H Alapkezelő például, a helyzet változásától függetlenül, továbbra is csak többéves időtávon ajánlja ilyen alapját. Majoros György portfóliómenedzser azonban azt is elmondta, hogy tervezik az alap portfólióján belül a papírok átlagos hátralevő futamidejének (duration) növelését.
Más alapkezelők is hasonlóképpen nyilatkoztak, ami arra utal, hogy ők is egyre inkább hozamcsökkenésre számítanak, ami felértékeli a kötvényalapokat. (Minél hosszabb az átlagos hátralevő futamidő, annál nagyobb lehet az alap hozama, ha valóban visszatér a hossz a piacra) A ConCorde Alapkezelőnél például már meg is lépték a futamidő-hosszabbítást. Mint Móricz Dániel elemző elmondta, az elmúlt hónapokban folyamatosan jóval kisebb kockázatot vállaltak annál, amit a viszonyszámként (benchmark) szolgáló indexek alapján lehetett volna. Miután elérkezett a várt hozamemelkedés, a rövid kötvényalap hátralévő futamidejét fél évről egy évre, míg a hosszúét 3-ról 3,5 esztendőre növelték a közeljövőben elérhető nagyobb hozamban bízva. Továbbra is óvatosságra utal azonban az, hogy még a növelt értékek is elmaradnak kissé a viszonyszámként szolgáló indexek duration-értékétől.
Az, hogy a jegybank következő ülésein több kisebb kamatemelésről dönt majd, már benne van a kötvénypiaci árakban. Több elemző is úgy véli, ha a feltörekvő piaci feszültség nem újul ki, s a forint tartósan a hétfőn elért 280-as szint alatt tud maradni az euróval szemben, a kötvénypiac rövid távon is nyerő lehet.
