Elsősorban a nyaralni készülő családoknak és az importra érzékeny kisvállalkozásoknak kerülhet sokba, hogy a múlt hét végén a forint elérte a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által „kijelölt” 282-es euróárfolyamot. A lakossági hitelfelvevők és a tőzsdei nagyvállalatok inkább jól járnak, azok a tőkeerős cégek pedig, amelyek be tudták biztosítani devizaügyleteiket, közömbösen szemlélhetik a fejleményeket. A költségvetésnek ugyan lesznek többletkiadásai is, az infláció várható felerősödése azonban segíthet a deficit leszorításában.
LAKOSSÁG: NYARALÁS HELYETT HITELFELVÉTEL
Aki márciusban százezer forintra tervezte a horvátországi nyaralását, ezt most 10 százalékkal megtoldhatja – egy négytagú család esetében már 40 ezer forint a különbözet. A forint mélyrepülése sokaknak húzhatja át az utolsó pillanatra hagyott szabadság-terveit. De azok sincsenek biztonságban, akik a tavaszi utazás kiállításon előlegezték le a külföldi túrát, s most akarnák kifizetni a különbözetet. Bár a nagyobb utazási irodák, így a Neckermann és a Tensí szakemberei a múlt héten még azt mondták, egyelőre nem változtatnak meghirdetett áraikon, az utóbbi cég hétfőtől 5 százalékkal emelte tarifáit. Nincs egyedül. Az irodák az elmúlt napokban jellemzően 3-5 százalék között drágították útjaikat. „Hát, barátom, aki utazási irodával szervezteti a nyaralását a XXI. században, megérdemli, hogy ráfizessen” – summázta ezzel kapcsolatos véleményét egy fórumozó az interneten. „Általánosságban elmondható, hogy a meglehetősen csekély, az ágazatra jellemző 10-15 százalékos árrés nem bírja el a forint árfolyamának ekkora mértékű változását” – vette védelmébe a szakmát lapunknak nyilatkozva Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke. Több cégnél az úgynevezett kerozindíjra hivatkozva az utazást megelőző 20 napban is árat emelnének, ez azonban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szerint szabálytalan. Azt sem árt tudni, hogy ha 10 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik az ár, jogszabály teszi lehetővé, hogy az ügyfél visszamondja az utat – más esetekben erre az utazási szerződésben biztosított módon van csak lehetőség.
A Best Reisent igazgató Zám Tibor szerint a 10 százalékos emelés egyébként is már a tartós gazdasági gyengülés jele lenne. Zám tartózkodik a drágítástól, átütemezett fizetéssel ugyanis egyelőre ki tudja védeni az árfolyamváltozás okozta nehézségeket. Ám, ha a hullámvölgyből nem jön ki a forint, elképzelhető, hogy maga is elgyengül, lévén, a partnerek sem várnak hónapokat a pénzükre. Az emelés azonban meggondolandó, az emberek utazási kedve ez esetben ugyanis tovább romolhat. Sajtóhírek szerint máris megcsappant az érdeklődés az irodák környékén.
„Forintgyengülés ide vagy oda, azért érdemes tudni, hogy erős a túlkínálat a piacon” – húzza alá Geri Károly, az utazásközvetítéssel foglalkozó Startutazás vezetője. Mint hozzátette, a nagy utazásszervezők amúgy sem buknak hatalmasat, ugyanis kontingenseket vásárolnak, és a szezon elején egy összegben kifizetik az előre fixált árakat.
A külföldre nyaralni készülőkkel szemben viszont jól járhatnak azok, akik lakásvásárlást fontolgatnak. A forint eddig soha nem látott mélyrepülése újabb lökést adhat a devizahitelek népszerűségének. A Figyelő által megkérdezett elemzők egyöntetűen állítják: minden eddiginél kedvezőbb a pillanat egy devizahitel felvételéhez.
Ez év végéig mind a forint, mind pedig az euró és a svájci frank esetében további kamatemelést valószínűsítenek a szakemberek: a magyar valutánál 1 százalékpontot, míg az eurónál 0,75, a franknál 0,50-0,75 százalékpontot. A bankok várhatóan a devizahiteleknél kevésbé érvényesítik majd a kamatemelést, mint a forinthiteleknél, az előbbiek marzsa ugyanis magasabb, így van miből nagyvonalúnak lenniük. Kérdés persze, meddig gyengül még a forint árfolyama: kell-e a törlesztő részlet további növekedésére felkészülniük azoknak, akik most döntenek úgy, hogy devizában adósodnak el. Nos, a szakértők nem számítanak az árfolyam további, tartós gyengülésére, sőt, a kiigazítás megvalósulása, és a már beharangozott strukturális reformok bejelentése hatására jövőre akár 260 forint köré erősödhet vissza a kurzus – persze, a világpiaci folyamatok függvényében. Mindenesetre a kedvező forgatókönyv megvalósulása közel 7 százalékkal csökkentheti azoknak a törlesztő részleteit, akik ma vesznek fel hitelt. Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője ennek ellenére azt javasolja, hogy ha valaki jogosult államilag támogatott forinthitel felvételére, azt használja ki. Véleménye szerint a hosszú távú hitelfelvételnél alapkérdés, hogy a jövedelmek milyen devizanemben képződnek – van-e természetes fedezetük. A magyar lakosság többsége pedig egyelőre forintban kapja a fizetését.
A tõzsdei második vonalból a gyenge forint egyik nyertese lehet a nagy exportkitettségû BorsodChem…
VÁLLALKOZÁSOK: VIHAR ELŐTTI CSEND
Amikor 2004 tavaszán a forint az euróval szemben a 245-250 sávba erősödött, a nagyobb hazai exportőrök „a magyar cégeket sanyargató árfolyam-politikát” emlegettek, bíráló nyilatkozatoktól volt hangos a hazai média. Az elmúlt napokban azonban alig lehetett a vállalati oldalról panaszos hangokat hallani – leszámítva talán a nagy értékű gépjárműveket importáló cégeket vagy az utazásszervezőket. Általánosságban is elmondható, hogy azoknak jön rosszul a forintgyengülés, akik importárukkal kereskednek, vagy bevételük nagyobb részét a hazai piacról biztosítják, miközben az alapanyagot és egyéb eszközöket külföldről szerzik be. Sok cég azonban mintha még nem lenne tisztában a rá váró kockázatokkal.
Erdős Szabolcs, az Ecostat elemző közgazdásza szerint leginkább a kis és közepes hazai cégeket érinti hátrányosan az import drágulása. Mivel év eleje óta már 10-11 százalékkal gyengült a forint, ezt az ártöbbletet szinte lehetetlen teljes egészében továbbhárítani a megrendelőkre, vagy közvetlenül a fogyasztókra. Az Ecostat szakembere szerint a költségnövekedés érvényesítésére éppen azoknak a cégeknek lesz korlátozott a lehetőségük, amelyek már jelenleg is öldöklő árversenyt folytatnak. Ez pedig „őrületes gondokat okoz a jövedelmezőségben”.
A szakember személyes tapasztalatai alapján egyelőre a legtöbb vállalat még nem is érzi közvetlenül a forintgyengülést (leszámítva talán az említett gépjármű-importőröket vagy az utazásszervezőket). A könyvelésben is lassabban futnak át ezek a hatások, illetve a felhalmozott készletek is adnak néhány hét haladékot a stratégia átgondolására. A fő oka a csendnek azonban az lehet, hogy a cégvezetők között egyelőre kevesekben tudatosult a hosszabb távon gyengélkedő forint okozta veszély.
A következő hetekben az is várható, hogy módosítják majd a vezető tőzsdei cégek profitjaira vonatkozó becsléseket. A ma érvényben levő eredmény-előrejelzések és célárak ugyanis még erős forintot feltételeztek. Ezektől a módosításoktól ugyanakkor nemigen kell félniük a befektetőknek, a nagy cégek többsége számára kedvező a forint gyengülése. A tőzsdei második vonalat már eltérően érinthetik a fejlemények.
A kisebb cégek gondjaira jó példa lehet a Modus Kft. esete, amely elektromos berendezéseket és részegységeket termel, döntően a hazai piacra. Itt már az első félévi árfolyam-elmozdulás százmilliós nagyságrendű veszteséget okozott, s ezért pár hete be kellett zárni az egyik telephelyet, s létszámot kell csökkenteni.
A legáltalánosabb és a legsúlyosabb probléma az, hogy a kisebb, néhány milliárdos forgalmú társaságok körében ritkán védekeznek az árfolyam-ingadozás ellen, a devizahitel felvétele pedig nemcsak a lakosság, de a kis- és középvállalkozások körében is általános. Forintgyengülés során egy kifeszített gazdálkodás (és az ismert körbetartozások) mellett egy döntően forintbevételekből élő, de a kedvezőbb kamatok miatt devizában eladósodott cégnek akár a véget is jelentheti a banki törlesztő részletek drasztikus emelkedése. Míg a nagyok rutinból megkötik a szükséges fedezeti ügyleteket az árfolyam-változás ellen, a kicsik ehhez többnyire hozzá sem tudnak férni.
„Ahogy egy gyógyíthatatlan betegség ellen, az árfolyam szélsőséges kilengései ellen is a prevenció az egyetlen hatékony eszköz. A jelenlegi gyenge forinttal szemben utólag már nincs védelem” – fogalmaz az egyik bankár arra reagálva, hogy a döntően importáló vagy nagy importhányad mellett exportáló kis cégek a forint elhúzódó gyengélkedése miatt tömegesen húzhatják le a rolót. „A hedgelés, a nyitott devizapozíciók fedezése ugyanolyan, mint a casco-kötés az autóra. Pénzbe kerül, de a nagy gondok ellen megvéd” – állítja Kerékgyártó Imre, a Commerzbank osztályvezető-helyettese. Ezek legegyszerűbbje a sima határidős forward ügylet, amikor a devizában vásárló vagy eladó az aktuális piacból kiindulva egy ma rögzített árfolyamon köt meg egy jövőbeli, mondjuk 180 nappal később megvalósuló üzletet. Ennél némileg bonyolultabb, kedvezőtlen árfolyam ellen védő megoldás az opció-vásárlás, amely ugyanakkor lehetőséget nyújt az opció jogosultja számára a kedvező árfolyamokból profitálni. „A fedezeti ügyleteken nyertem is, meg veszítettem is, ha nem kötöttem volna ilyeneket az elmúlt húsz évben, az eredmény szempontjából ma ugyanitt tartanék. Csakhogy közben háromszor csődbe mentem volna” – idézi Jelinkó Attila, a Volksbank treasury osztályának vezetője a bank egyik, kereskedelmi láncot működtető bécsi ügyfelét. Ezeken az ügyleteken nyerni is lehet persze, a lényege azonban nem a spekuláció, hanem a kockázatkezelés annak érdekében, hogy egy cég profitkilátásait ne az aktuális devizaárfolyam határozza meg
A bankok egyöntetű tapasztalata szerint ma már a nagyvállalatok szinte minden esetben lefedezik devizakockázatukat, saját treasury osztályt, vagy legalábbis szakembereket foglalkoztatnak. Számukra nyitva állnak a forward és az opciós ügyletek mellett szofisztikáltabb, úgynevezett strukturált, a betétet vagy forwardot opciós ügyletekkel kombináló termékek is, amelyek tőkeigényük miatt – a tehetős lakossági ügyfelek számára nyújtott private banking szolgáltatásokhoz hasonlóan – a kiemelt, nagy ügyfelek privilégiumának számítanak jelenleg.
Az igazi gond a kis cégekkel van. A bankok szerint többségük továbbra sem méri fel az árfolyam-kockázatban rájuk leselkedő veszélyt, nincs kapacitásuk a probléma kezelésére, vagy abban reménykednek, hogy mire fizetniük kell az áruért (vagy ellenkezőleg, befolyó devizájukat forintra váltják), a forint erősebb lesz (vagy ellenkezőleg, tovább gyengül). Az egészen kicsik azonban, még ha elszánt kockázatkezelők, akkor sem tudnak fedezetet kapni nyitott pozícióikra. A bankok ugyanis 50 ezer eurós számlaérték alatt nem nyújtanak fedezetet, s a megkérdezett pénzintézetek közül is csak a Magyarországi Volksbank, a Raiffeisen Bank, a Citibank, a Commerzbank és a CIB vállalja 50 ezer euró számlaértékre határidős ügylet megkötését.
KÖLTSÉGVETÉS. INFLÁCIÓVAL ERŐSÍTETT CSOMAG
Makroszinten a jelenlegi árfolyammozgás csak ráerősíthet a kormány megszorító csomagjának inflációs hatásaira. „Kétségtelen, hogy a kormányok szeretik az inflációt stabilizációs helyzetekben arra használni, hogy megkönnyítse dolgukat a deficit leszorításban, a béreket és bizonyos dologi kiadásokat el lehet inflálni, s ez egy idő után mérsékli a GDP-arányos államháztartási hiányt” – mondja Vojnits Tamás. Ráadásul a kiigazító csomag struktúrája is olyan, hogy a gazdasági növekedés belső tartalékait nem nagyon mozgatja meg, így a „filozófiája” is abba az irányba mutat, hogy a klasszikus ár-versenyképességi tartalékok segítsék a stabilizációt, a gyengülő árfolyam által előidézett ár-versenyképesség javulásán keresztül, ami az export növekedését eredményezheti – teszi hozzá a közgazdász.
Vesztők és nyerők
mely vállalkozás 2006. január 25-én, 249,65 forintos euró-árfolyammal számolva féléves szállítási határidőről állapodott meg, most 280 forintos árfolyamon kell beszereznie az eurót. Egy 100 ezer eurós szállításnál ezen az egyetlen üzleten több mint 3 millió forintot veszítenek az érintett cégek, januárban ugyanis még nem egészen 25 millió forintért hozzájuthattak a szükséges euróhoz, ma pedig már ugyanezért 28 millió forintot kell fizetniük. Az exportálók ugyanakkor pezsgőt bonthatnak, ők ugyanis egy hasonló esetben 3 millió forinttal lesznek gazdagabbak anélkül, hogy ezért bármit is tenniük kellene.
Ez a kamatkockázat rövid távon árazódik, hiszen az MNB alapvető monetáris politikai irányító eszköze a kéthetes betétre fizetett kamat. Abban az esetben, ha a forint iránt a devizapiacon gyengül a kereslet – például egy hitelminősítői leértékelés vagy a kedvezőtlen világpiaci kamatfolyamatok miatt -, akkor ez előbb-utóbb a kamatok növekedésében csapódik le, hiszen gyakorlatilag ez az egyetlen eszköz a forint védelmére. Az állam kamatkiadásai tehát indirekt módon, az MNB eredményén keresztül növekednek.
A jegybanki csatornán kívül a gyenge forint más módon is hat a büdzsére. Ilyen például az állami vállalatok által felvett devizahiteleken elszenvedett árfolyamveszteség, vagy például a Magyar Fejlesztési Bank által a kisvállalkozásoknak folyósított, árfolyamgarantált devizahitelek állománya. Piaci elemzők szerint ezeket a hiteleket nagyjából a 250-es euró/forint árfolyamon folyósították, így a végső számla szintén a büdzsét terheli.
