Hák-Kovács Tamás

– Jó néhány részlet napvilágot látott Gyurcsány Ferenc megszorító csomagjából. Hogyan értékelné a pakkot a bankszféra és a gazdaság egésze szempontjából?

– Bár egyéni szempontokat nem kérdezett, meglehetősen rosszul élem meg, hogy hatására 7 százalékkal csökken a nettó jövedelmem. Azt gondolom, a lakosság felé mindenképpen rossz üzenete van a megszorításoknak. Különösen a felé a közel 700 ezer adózó felé, akik az összesített szja 80 százalékát fizetik, hiszen az állam megint róluk készül lehúzni egy újabb bőrt. A gazdaság számára egyértelműen növekedéslassulást hoz a megszorítás, de ez várható volt. Nem szabad, hogy bárkit is nagy meglepetés érjen, hiszen a csomagnak nincs olyan eleme, amely ne lett volna január-februárban látható. A pénzintézetekre vetítve a dolgot, érdemben egyelőre nem tudok mit mondani, ugyanis még nem láttam a bankadó új tervezetét.

– Akkor most mondom, hogy az Ön bankját nem érinti a bankadó, miután azt kamattámogatás-adóvá alakították. Megkönnyebbült?

– Vállalati bankként azt gondolom, megkönnyebbülésnek helye nincs. A bankadón spórolunk egy-két százmilliót, de a gazdasági környezet, amelyben a továbbiakban dolgoznunk kell, nem tesz bizakodóvá, pláne, ha megnézzük, mi várható a hitelportfólió romlásában.

– Volt szó arról, hogy a bankadót a teljes pénzügyi szférára kiterjesztené az állam, a biztosítók mégis kilobbizták, hogy mentesüljenek ez alól. Irigylésre méltónak tartja ezt a lobbierőt?

– Nem, mert cserébe megadóztatják a hozamokat, és drasztikusan csökken a biztosítók állami támogatottságának mértéke. Ez pedig cudarabb világot ígér a biztosítóknak, amelyek immár valós piaci körülmények közé kényszerülnek.

– A múlt héten történelmi mélypontra gyengült a forint. Ez miként érinti a bankját?

– Csak közvetett érintettség van. Az ügyfeleink devizában vannak eladósodva, tehát a hitel-visszafizetési képességük romlik. A válságos gazdasági helyzet viszont jöhet jól is. Válság idején ugyanis felértékelődik a szoros ügyfélkapcsolat bankok és ügyfelek, jelen esetben köztünk, illetve a kis- és középvállalatok között. A forint gyengülése külföldi tulajdonú vállalat esetén azonban mindig leértékeli a magyarországi érdekeltséget, amely ilyenkor euróban számítva nyilván rosszabb teljesítményt produkál, jóllehet semmit nem csinált rosszabbul.

– Gondolom, a Transelektro bukásáért sem kapnak vállveregetést az anyacégtől. A kereskedelmi bankok 21 milliárd forintnyi veszteséget könyvelhetnek el a cég bedőlése nyomán. Van remény arra, hogy bármennyit viszontlássanak a hitelből?

– Sem a magyar gazdaság, sem a Transelektrót hitelező bankok nem lehetnek büszkék arra, ami az elmúlt 2-3 hónapban történt. Bár most van egy komoly külföldi ajánlat a cégre, nem vagyok túlzottan bizakodó a tekintetben, hogy viszontlátnánk azt a közel 1 milliárd forintot, amivel érintettek vagyunk az ügyben.

– A múlt héten 24 órára Magyarország a világpolitika középpontjába került, George W. Bush amerikai elnök látogatása révén. Mit gondol, a vitathatatlan gesztuson túl jelent-e ez a magas szintű látogatás valami pluszt az országnak?

– Azon túl, hogy Magyarország szerepelt a CNN-en, aminek bizonyára van annyi reklámértéke, mint Tony Curtisnek, a látogatásnak semmilyen konkrét hozadékát nem látom.

– Német tulajdonú bank vezetőjeként gondolom kötelező a német válogatottnak drukkolnia. Mit gondol, meddig jutnak a vb-n?

– Azt tippeltem, hogy a csoportmérkőzések után kiesnek, de a kint tapasztalható eufória tovább vitte a csapatot. Hivatalból a németeknek szurkolok. Ha jól megy a focistáknak, az kihathat a gazdaságra. A magyarra is, hiszen legjelentősebb partnerünkről van szó, a sikerük tehát nekünk is jól jöhet.