A versenyhatóság szerint e cégek törvénybe ütköző, versenyellenes eszközökkel befolyásolták több közbeszerzési eljárás eredményét. A GVH piactisztító fellépése örvendetes, amint Eszes Gábornak, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium frissen kinevezett, infokommunikációért felelős kormánybiztosának kijelentése is, miszerint a tárca is fellép majd a versenykorlátozó magatartást tanúsító piaci szereplőkkel szemben. A politikai retorika mögött azonban nem látszik a valódi akarat arra, hogy a közbeszerzések szabályozását új alapokra helyezzék.
Hozzáértők a világ egyik legbonyolultabb közbeszerzési szabályozásának tartják a 2003-ban elfogadott magyar törvényt. Az idén januárban módosult ugyan a jogszabály, ám a helyzet nem sokat javult. A szabályozás átláthatóbbá tételére kevés az esély, mert az állami megrendelésekből élő cégek tucatjai ellenérdekeltek az ügyben. A pályázatok beadása túlbürokratizált, a regulák sokféleképpen értelmezhetők, törvényes kibúvót adva ezzel az állami milliárdokra ácsingózó vállalatoknak. Eközben a pályázat kiírói nemritkán összejátszanak a reménybeli nyertessel, s „személyre szabják” a pályázati feltételeket.
A versenyhivatali vizsgálatok nyomán – súlyos esetekben – évekre el kellene tiltani a szabályokat megszegő cégeket a közbeszerzésekben való részvételtől. A hazai valóság azonban ezzel ellentétes. A januári törvénymódosítással – néhány nagy útépítő cég lobbiereje okán – egy olyan passzus is bekerült a törvénybe, amely szerint még egy közbeszerzéstől eltiltott cég is indulhat állami megrendelésekért, amennyiben a háttérbe húzódik, strómant tolva maga elé. Pedig a tiszta viszonyok a tisztességes cégeket, a versenyt, s ezáltal az egész gazdaság fejlődését segítenék.
