Nyitogatók

Sokan egy lyukas fillért nem adtak volna az európai alkotmányról ta valy május végén rendezett francia országi népszavazás kudarca után azért, hogy a „nem”-ben komoly szerepet játszó szolgáltatási irányelvből belátható időn belül lesz valami. És minő meglepetés, szinte napra pontosan egy évvel a francia fiaskó után a 25 uniós tagállam szakminiszterei a múlt héten politikai megállapodásra jutottak a szolgáltatások piacát részlegesen megnyitó jogszabályról.

A kalandos sorsú – bizottsági javaslatként való megszületése óta rengeteg változáson keresztülment – irányelv régi hiányt pótol: annak az EU alapszerződésében lefektetett, de mind ez idáig a tagországok által látványosan elszabotált elvnek igyekszik érvényt szerezni, amely kimondja a szolgáltatások szabad áramlását a közösség határain belül. A tagállamok saját piacukat védve a mai napig rafinált módszerekkel korlátozzák a más országokból érkezett cégek letelepedését, a szolgáltatások exportját. Ausztriában például törvény tiltja, hogy egy másik országban bejegyzett cég a szolgáltatását reklámozza. Olaszország az építészeknek, a mérnököknek és az ügyvédeknek kötelező minimális tarifát ír elő, mesterségesen távol tartva a külföldieket az olasz piactól. Ez a protekcionista magatartás nemcsak az egységes piac szabályaival ellentétes, de a versenyképesség javítását is fékezi, holott az EU vezetői mostanában folyton erről papolnak.

SZŰKÍTÉS. Az utóbbi évtized legjelentősebb uniós jogszabálya a pozícióikat őrző régi, és a vélt piaci versenyelőnyüket érvényesíteni kívánó új tagállamokat meglehetősen élesen szembe állította egymással, bár utóbbiak szövetségese volt Hollandia és Luxemburg is. A döntő szót mégis egy harmadik szereplő, a miniszteri Tanáccsal a témában azonos döntési jogkörökkel rendelkező Európai Parlament (EP) mondta ki, amikor az irányelv első olvasatában alaposan átírta az eredetileg markánsan liberális forgatókönyvet.

A kivételek

A felpuhított Bolkestein-direktíva következtében nem valósul meg a piacnyitás az alábbi szektorokban:

• Egészségügy
• Audiovizuális szektor
• Jogi és közjegyzői szolgáltatások
• Szerencsejátékok
• Kikötői szolgáltatások
• Biztonsági szolgáltatások
• Közlekedési szolgáltatások (városi tömegközlekedés, taxi, mentőszolgálat)
• Pénzügyi szolgáltatások
• Elektronikus kommunikáció

A közösségi törvényhozás német és francia sugallatra kivette a jogszabálytervezetből azt az ellentmondásos elvet, amelynek értelmében a külföldön szolgáltatást nyújtó cégekre egyes egyedül saját országuk (és nem a fogadó állam szabályai) lettek volna érvényesek. A korábbi belső piaci biztos, a holland Frits Bolkestein nevéhez fűződő elv tulajdonképpen megfosztotta volna a fogadó ország hatóságait attól, hogy néhány kivételtől eltekintve ellenőrzést gyakoroljanak a más országból érkezett szolgáltatók felett. Az EP által elfogadott szöveg végül is lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy közpolitikai, közbiztonsági, közegészségügyi és környezetvédelemi megfontolásokra hivatkozva korlátozzák a szolgáltatók tevékenységét, számottevően szűkíti továbbá a direktíva alkalmazási területét (lásd külön).

Nagyjából mindenki egyetért azzal, hogy a direktíva hiányosságai ellenére is kedvezőbb körülményeket teremt a határokon túli szolgáltatások nyújtásához, a jelenleginél nagyobb jogbiztonságot nyújtva a cégeknek. A fogadó ország hatóságai nem kötelezhetik majd a más EU-tagországból érkezett szolgáltatókat például telephely létrehozására, működésükhöz nem kell külön engedélyt kérniük, nem kell a fogadó ország hatóságai által kiállított személyazonossági igazolvánnyal rendelkezniük, és a szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra létrehozását sem tilthatja majd meg nekik senki. Tiszteletben kell viszont tartaniuk a cégeknek a fogadó ország munkajogi szabályait.

„Az adminisztratív terhek csökkentéséből nemcsak a külföldön, de az otthon tevékenykedő kis- és középvállalkozások is hasznot húznak majd” – állítja Luc Hendrickx, a 11 millió európai kkv-t képviselő Union Europeenne de l’Artisanat et des Petites et Moyennes Entreprises (UEAPME) igazgatója. Az európai cégeknek jelenleg csak a 10 százaléka kereskedik nemzetközi viszonylatban – mutat rá. Csak évek múlva derül ki, hogy a mostani megállapodás a szolgáltatási piac részleges liberalizálásáról mennyire növeli majd meg a kis- és középvállalkozások kedvét az egységes piacra való kilépésre. Mindenesetre ezentúl nyugodtabban végezhetik a munkájukat.